Magyarország legismertebb vadállat-befogójára a média „ragasztotta rá” foglalkozása megnevezését, ő inkább tartja szerelemnek az egzotikus – és ismerjük el: veszélyes – állatok tartását. Saját bevallása szerint nem több lelkes állatvédőnél, azzal a küldetéstudattal, hogy a gyerekeket közelről megismertesse az olyan különleges teremtményekkel, mint a Tó Szállóban május 1-jén bemutatott boa constrictor. Lesz nyári tábora is Szeliden.

– Elég sokat jártam már erre. Most is kicsit közelebb hoztam ezeket a „rettegett fenevadakat”, hogy mindenki megismerhesse az igazi arcukat. Ez hála istennek szokott működni, annak ellenére, hogy amikor valahova megérkezem, elég sokan szoktak megijedni, akár a kígyóktól, akár a sárkánygyíkoktól – magyarázta a szakértő, hangsúlyozva, hogy ez nem meglepő, mivel a többség csak a filmekből ismeri az általa bemutatott hüllőket, kígyókat, vagy épp’ madárpókokat. – Amikor először hozzájuk érnek, mindig azt mondják „jé, ez nem nyálkás? Jé, ez nem harap, ilyen szelíd?” – idézte a rendszeresen jelentkező első reakciókat.

– Ezeknek az állatoknak a tartása nagyon komolyan szabályozott Magyarországon is, szaktudás és tapasztalat kell ahhoz, hogy egyáltalán megkapja valaki a tartási engedélyt. A boák és agámák például nincsenek benne ebben a törvényben, mert emberéletre nem veszélyesek – mutatott a vasárnapi bemutatóra hozott két állatra, amiket éppen gyerekek dédelgettek. – Vannak viszont olyan nagyobbra növő állatok, mint a komodói sárkány, a tigris-piton, az anakonda, vagy épp egy aligátor, ezeket már nem lehet csak úgy elhozni, simogatni, mondjuk a Szelidi-tóra – magyarázta, hogy a bemutatókra miért pont boákkal, meg agá-mákkal utazik, és nem az utóbb felsoroltakkal; holott ugyanúgy a gyűjteménye részét képezik ezek a fajok példányai is. – Az embernek lehetnek olyan reakciói, amitől a hüllő megijed, és ezt jelzi is: mondjuk kinyitja a száját, vagy odakap. Ez ilyenkor jelzés, védekezés, mert veszélyben érezte magát. Az ember könnyen hiheti viszont támadásnak – írta le az egyik tipikus félelmet Both Zoltán, elismerve, hogy valóban ijesztő, ha ilyen figyelmeztetéshez épp’ egy anakonda, vagy krokodil, esetleg mérges-kígyó folyamodik a közelünkben.

A vadállat-befogó egyébként mindenkit óv attól, hogy engedély nélkül szerezzen be egzotikus állatokat, hiszen könnyen lehet baj akár abból is, ha valaki rosszul alakítja ki a hüllője terráriumát és az állat megszökik (amire a foglalkozása nevéből adódóan egyértelmű, hogy akad is példa). És akkor még szóba sem került a speciális szaktudás, vagy a törvényi előírásokban kikötött ellenszérum hiányából adódó veszély. Amennyiben pedig egy veszélyes hüllő a nem megfelelő tartás következtében megszökik, közterületre kerül, akkor a gondatlan gazdát már büntetőjogi felelősség is terheli. Az intelmekhez hozzátette, ugyan Magyarországon kevés befogásra van szükség, de azért rendszeresen akadnak hívásai, lévén a 112-es számra veszélyes hüllő miatt érkező segélykérésről rögtön őt értesítik. Elárulta, a befogásoknál többnyire az derül ki, hogy emberéletre veszélytelen állathoz riasztották, ám az esetek tíz százalékában tényleg nagy a baj; mondjuk skorpiót, vagy esetleg mérges-kígyót kell begyűjtenie. Az ilyen felelőtlenül tartott állatok azért is okozhatnak katasztrófát, mert a magyar kórházakban nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben áll rendelkezésre ellenanyag.

– A legközelebbi hely, ahonnan ilyesmit lehet rendelni, a bécsi állatkert, vagy Franciaország, és még ha rohammentővel, vagy helikopterrel hozatják is az ellenszert, az idő csak telik, a méreg pedig fokozatosan felszívódik a szervezetben – vázolta dióhéjban. – Szakirányú végzettséggel biológus, vagy például agrármérnök tarthat ilyen állatokat otthon, de azt mindenképpen bizonyítani kell, hogy az illető legalább öt évig foglalkozott ilyen állatok gondozásával, mondjuk állatkertben – szögezte le azok számára, akik csábítónak találnák akár egy csörgőkígyó meghökkentően alacsony, 30-50 ezer forintos árát. Az igazán nagy költséget nem is maga az állat megvásárlása jelenti, sokkal inkább az ellenszérum. Ez kötelező kellék a mérgeskígyót birtokló személyeknek, és egy ampulla 1,6 millió (!) forintba kerül, ráadásul két év a szavatossága, utána mehet a kukába. A szakértő ráadásul nem kertelt: jótanácsért már sokszor hívták kórházi sürgősségire, kígyóharapásokhoz, és megállapította, hogy az ilyen esetekre mind gyógyszerellátás, mind orvosi szempontból felkészületlen a magyar egészségügy. – Az orvos ilyenkor elmondhat három imát. Mást nagyon nem is tehet – mondta. – A természetben a mér-geskígyó elmenekül az ember elől, de ha terráriumi körülmények között él, akkor gyakorlatilag állandóan sarokba van szorítva, és ugye csak akkor támad, ha veszélyben érzi magát – vezette le tömören a magángyűjteményes balesetek legfőbb okát Both Zoltán. – Engem is megharapott már a saját egyiptomi kobrám, csak mert fáradt voltam, nem figyeltem oda, rosszul nyúltam hozzá. Nyolc ampulla ellenszérumba került, ezzel én kaptam a legtöbbet Európában, aki tud még róla mesélni – tette hozzá sokatmondóan. Az eset során leállt az egyik veséje, a mája, teljesen lebénult és nem tudott önállóan lélegezni. Ebből hozták vissza (több hónap lábadozás után lett újra egészséges), és azért meséli el mindenhol, hogy tudatosítsa: tessék maradni a törvényben mindenki számára engedélyezett egzotikus állatnál, ha már valaki otthon akar ilyet tartani, és nem csak az ő bemutatóin, vagy állatkertben nézegetni. Veszélytelen, teljesen biztonságosan megismerhető és simogatható hüllőkkel érkezik majd abba a táborba is, amelyet június 26-ától tart egy héten át, a Szelidi-tó melletti Tavirózsa Vendégházban. A stílusosan BandáZoo Tábornak keresztelt programban a különleges hüllők mellett a Kiskunsági Nemzeti Park közeli tanösvényével is megismerteti a gyerekeket (akik kilenc éves kortól ott is alhatnak, teljes ellátással), és persze nem maradhat el a strandolás és az összes lehetséges vízisport – többek között. A teljes programot a közösségi médiában érdemes keresni.