Szent Iván-napi búcsú a bátyai Alsószálláson

2015.07.14 12:51    |    Fehér Zoltán  

(Az ünnepi beszéd szerkesztett változata)

Alsószállás Bátya község külterületi lakott része. Testvére, Felsőszállás már csak az öregek emlékezetében él. Illik tudni a szállásokról, hogy azok más szóval tanyák, vagyis szórvány- vagy magános települések. A tanya azonban szláv eredetű szó, s a magyarban a halászok vízparti telephelyét jelentette. A régi bátyai ember sem épületet értett a tanyán. Jó a ház, de kicsiny hozzá a tanya – mondta, s a tanyán a telket értette. A szállás viszont régi magyar szó, azt a helyet jelentette, ahol megszálltak. Fülöpszállás, Jakabszállás olyan helységeknek a neve, ahol eredetileg egy Fülöp, illetve egy Jakab nevű ember vagy család szállt meg, s vette azt a földet birtokba. Milyen érdekes, hogy a magyar nyelvben közismertebb a szláv eredetű tanya, a szerb és horvát nyelvben pedig a magyar eredetű salas (szálas) szó az elterjedtebb.

Bátya a településnéprajzi irodalom szakkifejezésével a megosztott kétbeltelkes kertes települések közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a bátyaiaknak már a XVIII. században volt lakóházuk a faluban, de a lábasjószágot a külső legelőn tartották, télen pedig a lakóterülettől egy-két kilométerrel távolabb épített szállási aklokban vagy istállókban. A bátyai szállások tehát egészen másképpen jöttek létre, mint a kalocsaiak. A falu és a szállások között fokok, tavak és mocsarak között nem volt könnyű a közlekedés. Néha csak csónakkal jutottak céljukhoz. Így a belterület sokkal tisztább volt, mert nem tároltak ott trágyát sem. De ha a gazdának – mondjuk az északi határban kellett szántania – előbb kigyalogolt a déli határba, kifogta a ménesből a lovát, majd a szállási istállóban felszerszámozta, kocsiba fogta, s mehettek szántani. A szállások az ártéri mocsaras erdők szárazulatain épültek. E a hely a török időkben búvóhelyként is szolgált. A XVII. század végén még itt állott a mai Bátya földig rombolt területéről kimenekült maradék magyarság Báttiá-ja. Az ekkortájt beköltöző délszlávok ugyanis a romfalut szállották meg, de ők is a Batzina (Bacsina) névvel illették. A szállási állatteleltető helyek eleinte csak aklok lehettek, majd fedeles istállók. Ezeket mesterséges dombokra (partokra) építették sövényfallal, nádtetővel. A kiirtott fák közé ékelődtek. Környezetüket előbb kaszálókként majd kertekként (bosztánokként) használták. A faluból téli hajnalokon egymást költögetve jártak ki ide az öregek, akik néha hosszabb időt is eltöltöttek a jószágok mellett. A szállási istállók a XIX. század közepétől egyre inkább állandó lakássá váltak, s általában a legszegényebbek éltek itt. Érdekes építményei voltak a szállásoknak az egy helyiségből álló szilvaőrző gunyhók, amelyekbe gyümölcsérés idején az öregek húzódtak ki néhány hétre. Hozzájuk gyakran kiszöktek unokáik, hogy esténként subába burkolózva a gunyhó előtti tűzrakásnál a csillagos ég alatt hallgassák meg az öregek meséit Fehérlófiáról, a táltosokról meg a boszorkányokról.

Másodjára az időpontról szólnék. Június 24-e Iván-nap, a nyári napforduló ünnepe. (Valójában néhány nappal korábban van, de hát a karácsonyt sem a téli napfordulón tartjuk.) Június 24-e nekem személyes ünnepnapom is két fontos esemény miatt. Ez volt ugyanis házasságkötésünknek és feleségem halálának is a napja.

Kalocsai Néplap

Keresztelő Szent János Szűz Mária mellett az egyetlen, akinek testi születését is megünnepli az egyház. Tudjuk a Bibliából, hogy amikor Mária meglátogatta Erzsébetet, annak méhében felujjongott a magzat, a későbbi Szent János, aki néhány hónappal megelőzte Jézus születését és tanításával előkészítője volt Krisztus igehirdetésének.

Mivel Szent János napja a nyári napforduló ideje, ezért a kereszténység átvette a pogány időkből a nap földi másának, a tűznek tiszteletét is, új tartalommal megtöltve. Ezen a napon Skandináviától Szicíliáig szinte az egész világon tűzgyújtással, tűz körüli tánccal, tűzön való átugrálással ünneplik a napfordulót.

Harmadjára hadd szóljak a jelen ünnepségről, az alsó szállási Szent Iván-napi búcsúról. Búcsú szavunk ősi magyar szó, s néhány hasonló vallási fogalmat jelentő hasonlóan ősi szóval együtt azt bizonyítja, hogy a honfoglaló pogány őseink nem voltak vallástalanok, ha nem is voltak keresztények. A kereszténységgel sok – főként szláv – szó került nyelvünkbe. Ilyenek pl. keresztény, templom, angyal, malaszt, mise, pap, vecsernye. De az Isten, ördög, boldog, gyón, ima, bűn, böjt, egy (szent, lásd: egyház), áld, búcsú, stb. megvoltak nyelvünkben a kereszténység felvétele előtt is.

A búcsú szó azt jelenti, hogy bűneink feloldozása végett egy rituális tevékenységet végzünk. Két fajtáját ismerjük. Az egyik a templomi vagy torkos búcsú, amikor is a templom védőszentjének napján ünnepi szentmisén veszünk részt. A torkos része azt jelenti, hogy ilyenkor a település minden családja nagy lakomát tart, vendégeket fogad, a templom körül bazárosok árulnak kegytárgyakat és mindenféle finomságokat. A gyerekek megkapják a búcsúfiát, s felülhetnek a ringispilbe. A fiatalok este bált rendeznek. A másik az úgynevezett szent búcsú, amikor egy-egy kegyhely hívei és távolabbi települések lakói lobogók alatt imádkozva, énekelgetve vonulnak, hogy részt vegyenek az ünnepi szentmisén, amivel teljes búcsút nyerhetnek, bűneik eltöröltetnek. A bátyaiak a kalocsai, a hajósi, a gyűdi, a hasznosi, a sükösdi, a vodicai, a csatkai, a máriaradnai, a szentkúti szent búcsúkba járnak újabban már persze nem gyalog, mint hajdan, hanem bérelt autóbuszon vagy saját autóval. Sokszor gyógyulás céljából mennek, s mesélnek is csodás gyógyulásokról.

A kisasszonynapi szokások közül hadd említsem a napbanézést, ami a Napbaöltözött Asszony jelenetével magyarázható. Akkor a nap nem úgy kel mint máskor, mert örül Szűz Mária születésének. E nap hajnalán némán imádkozva hajtották a lovakat a Vajasra, hogy lemossák róluk a betegséget. A hasznosi búcsúban meg (szept. 12.) a hajnal elé imádkoztak, s a felkelő nap előtt imádkozó tömeg megtapasztalta azt a csodának tűnő jelenséget, hogy a nap sugarai különös színekbe öltöztetik az emberek arcát. Hajdani pogány napkultusz így vált keresztény tartalmúvá, mondván: Krisztus a mi Napunk.

Az igazi zarándoklat gyalog történt, s akár két-három napot is igénybe vett. A templomtól indultak, feszülettel és lobogókkal, s mindenki vitte a maga batyuját. A búcsúvezető meg az előimádkozó irányította az imádságokat, énekeket, a pihenőket. De kísérte őket mindig egy kocsi, hogy aki rosszul lesz, azt arra felrakhassák. A visszaérkezőket a falu szélén álló keresztnél a hozzátartozók várták s kísérték a templomig. A köszöntés: Részötök lögyön a búcsúbúl!

Hajósnak, mint kegyhelynek például Nepomuki Szent János ünnepén (május 16.) van a szent búcsúja. Ekkor sok ezer ember érkezik ide, közöttük bátyaiak is, imádkozni, énekelni, Máriát köszönteni. A nagy megvendégelést, mulatozást a templomi, vagyis a torkos búcsú napjára tartogatták a templom védőszentjének, Szent Imrének napjára (november 15.). Ekkor jöttek haza a messzire szakadt rokonok ünnepelni.

Bátyának szeptember 8-án van a templomi vagy torkos búcsúja. Ami a vallási szertartások után szintén a szokásos eszem-iszommal, mulatozással, szórakozással, vendéglátással jár.

Alsószállásnak viszont nincs temploma, mégis van búcsúja már több mint száz esztendeje. Bárth János írja, hogy a kalocsai szállások közül azok, amelyek nem váltak önálló községgé, szintén rendeznek évenként búcsút. A búcsú szokása csak a katolikusoknál él. Érdekes, hogy pl. az ordasi reformátusok a szomszédos katolikus falvakba ilyenkor nagyon szívesen ellátogatnak. Közismert, hogy a szilágysomlyói búcsú ma már a világ magyarságának demonstratív szakrális találkozója vallásra való tekintet nélkül.

Iván-nap a szállásiak számára munkaszünet. Azt mondják, valamikor a XIX. sz. végén nagy jeges vihar pusztított ezen a vidéken. Még a hajómalmokat is fölforgatta. Egy monda szerint az ítéletidőt hozó sárkányt egy bátyai hajómolnár meg is sebesítette szekercéjével. A miskeiek számára Iván-nap fogadott búcsú. Mivel az ő határuk is tönkrement, megfogadták, hogy ezt a napot megszentelik. A miskei csőszök Iván-napkor még a bátyaiakat is hazaküldték, ha ottani földjükön dolgozni akartak. Perity János szerint ez a vihar sokkal később, 1928-ban esett meg, s azt ő is átélte. Ezen a napon a Bagó csárdánál szoktak olyan búcsúfélét tartani. A Duna-parton tüzeket gyújtottak azt átugrálták és gyümölcsöket dobáltak bele. Mondják, ha egy kisgyerek meghal, anyjának Iván-napig nem szabad gyümölcsöt ennie, mert a túlvilágon halott gyermekének a Jézuska nem adna neki anyja mohósága miatt. Iván-napig ezért labdázni sem szabad gyümölccsel, mert a villám a házba csap.

Az tény, hogy a szállási torkos búcsú belefér a katolikus népi hitéletbe, bizonyítja, hogy Zsolt atya itt egy tábori misével megszentelte azt, s ezzel talán egy új hagyományt teremtett. A hagyomány pedig éltetője minden közösségnek.

 

 


A környék hírei

Negyedmilliárd a Szőlőkköze fejlesztésére

A legutóbb megtartott képviselő-testületi ülés két legfontosabb döntése az Ifjúsági Ház udvarán...

Ápolókat vezényeltek át Kalocsáról a halasi járványkórházba

A kiskunhalasi járványkórház lassan betelik. Dr. Kásler Miklós miniszter újabb hat kórházat vont be...

Országosan elsők közt adták át az 550 milliós iskolabővítést Kalocsán

A nemzeti ünnepet megelőző napon, október 22-én, csütörtökön illusztris vendégek és szónokok...

Főhajtás ’56 áldozatai előtt a börtönnél

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kalocsai eseményei szempontjából történelmi helyen, a...

Kalocsai család nyerte az országos versenyt

A fődíjként felajánlott autót idén a Bács-Kiskun megyei Rideg család nyerte.

Megkezdte működését az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület

Március végén hazánkban tizenhatodikként a hajósi székhelyű Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark kapta meg...

Nagy ívű beszédek, országra szóló kezdeményezés

„Üdvöz légy, emlékezetes hajlék aki Petőfit születni láttad, új gazdád, a magyar irodalom...

Filvig Géza polgármester 70. születésnapján köszöntötte Bábel Balázs érseket

Dr. Filvig Géza polgármester a város és a maga nevében október 18-án, vasárnap köszöntötte Dr. Bábel...

Megalakult a Petőfi 200 Emlékbizottság Kiskőrösön

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján minden héten legalább egy programot tervez megrendezni...

Kalocsa Város Önkormányzata ünnepi megemlékezést tart az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére

„Kristályt” - új pszichoaktív anyagot árultak Kalocsán

  A kalocsai nyomozóknak olyan információ jutott a birtokába, miszerint egy helyi férfi "kristály"...

Vélhetően Kalocsán is portyázott a félegyházi katalizátor tolvaj

Városunkban szeptember végén kelt híre, hogy az éjszaka szabadban parkoló autókról lopják a...

Kormány elé kerülnek a bátyai vízmegtartó projekt tapasztalatai

Fontos állomáshoz érkezett az úgynevezett LIFE-MICACC vízmegtartó mintaprojekt Bátyán. Október 8-án...

Ünnepi műsor, koszorúzás az Aradi Vértanúk Emléknapján

Október 6-én délután négy órától tartották a városi önkormányzat Aradi Vértanúk tiszteletére...

Újabb fontos engedélykérelmet nyújtott be a Paks II. Zrt.

A Paks II. Zrt. a villamos energiáról szóló törvényben foglalt kötelezettségének eleget téve...

Vadászati kiállítás nyílt a Hajósi Barokk Kastélyban

A Hajós Vadásztársaság szervezésében október 3-án, szombaton a Hajósi Barokk Kastély...

Vízre szállva ismerkedett a TEIT az atomerőmű működésével

Kivételes helyszínen tartotta a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás...

Újrafásítják a városháza előtti utcaszakaszt

Nagy horderejű döntést hozott az újonnan alakult városi képviselő-testület az elmúlt év januárjában:...

Mayer József rendőr ezredes beszámolója

A városi képviselőtestület előtt Mayer József rendőr ezredes, a Kalocsai Rendőrkapitányság vezetője...

Polgármesteri köszöntő az Idősek Világnapján

Tisztelt Szépkorú Kalocsaiak! Nagyon sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket Idősek...

Meghirdette idei tanulmányi ösztöndíjprogramját a Paks II. Zrt.

A 2020/2021. tanévben ismét meghirdette az „Atomenergia – A biztos jövő”...

Átadhatja jó gyakorlatait más intézmények pedagógusainak

Azt a magas színvonalú, több évtizedes munkát ismerte el az Oktatási Hivatal, melyet a Kalocsai...

Még a bajnokaspiráns is félve jött Kalocsára Kalocsai FC – Kiskunfélegyházi HTK 3-0 (1-0)

Elképesztő menetelésében még mindig nem talált legyőzőre a Kalocsai FC. Kohány Balázsék a hatodik...

Dr. Szobonya Zoltán emlékére

Immáron 5. alkalommal rendezték meg a mai napon a Dr. Szobonya Zoltán Megyei Emléknapot, melyet idén...

Miniszteri ösztöndíj a dunapataji Dusnoki Csabának

A dunapataji egyetemista, Dusnoki Csaba neve nem ismeretlen a Kalocsai Néplap olvasói előtt. Tavaly...

Októberben indul a Paks II. Zrt. új karrierportálja

Megújult internetes felületen lehet jelentkezni októbertől a Paks II. Zrt.-hez. Az új...

Koronavírusos tanító miatt rendeltek el szünetet

A Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola Kertvárosi Iskolájában dolgozó egyik pedagógus pozitív...

A légvédelmi katonákra emlékeztek

Mint minden évben, idén is megemlékezett a Foktői úti laktanyában egykor állomásozott tüzérezredről...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás