Az „Országomat egy csókért” című darab április 26-i bemutatójával véget ért a 2013–2014-es színházi évad. Hét színdarab, egy újévi operett gála és egy musicalest van a mérleg egyik oldalán. A sikerekről rendre tudósítottuk olvasóinkat, de vajon milyennek látta az évadot a színház igazgatója? Az időszak tapasztalatait Szabó Árpád társulatvezetővel értékeltük.

– Ez az évad úgy elrohant, hogy szinte észre sem vettük. Hogy érzi magát a direktor egy ilyen szezon végén?

– Nagyon jól, köszönöm. Ahogy szoktuk: vidáman kezdtük és vidám darabbal zártuk az évadot. Volt műsoron néhány kísérleti bemutató, ezek miatt izgultam, de összességében elégedettek lehetünk. A város vezetésével megbeszéltük, de nekem is kezdettől az a véleményem, hogy a színház dolga nem csak a szórakoztatás, hanem az, hogy igényes darabokat is kínáljon a nézőnek, így ebben az évadban is ehhez tartottam magam a program összeállításánál. A műfaji sokszínűséget képviseljük, bár például operabemutató nem volt még nálunk.

– Van igény Kalocsán erre a sokszínűségre?

– Nagyon is van, nekem az a tapasztalatom, hogy a kalocsai közönség igényesebb az átlagnál. Mi sokfelé járunk az országban, és engem mindig érdekel, hogy egy adott helyen milyen programokat szerveznek. Általában 3-4 komédia bemutatásából áll egy évad – bár vannak kivételek, de ez a jellemző. Én úgy érzem, hogy amióta mi ide tartozunk, a közönséggel együtt kialakítottunk egy színvonalat, és kötelezőnek érzem magunkra nézve, hogy ezt fenntartsuk. A bérleteseink szerencsére érdeklődnek a komolyabb és a szórakoztató darabok iránt is – hiszen mulattatni is lehet igényesen! Az utolsó darabunk – Országomat egy csókért – sem egy szokványos szoba-komédia. Egy kosztümös, verses mű, tele érzelemmel és meglepő fordulatokkal.

– Ebben az évadban is voltak ifjúsági előadások a Kalocsai Színházban.

– Igen ez már nálunk kötelező hagyomány: a Jókai Mór művéből készült „Az aranyember”, és három mesejáték érkezett a legfiatalabb közönséghez, ezekre a városból és a környékből sok gyerekcsoport jelentkezett. Bár ismét kifogtuk az influenzajárványt, ami miatt kicsit kevesebb ifjú nézőnk tudott eljönni az előadásokra.

– Gondolom, az örömök mellett a gondok sem maradtak el az évad során.

– Ez vele jár, nem mindig sikerül a legjobb szándékkal sem zökkenőmentesen végigvinni egy évadot. A gyenge pont idén a musical est volt – ez a decemberre tervezett előadás egy olyan időpontra tevődött át, amikor nem sikerült megtöltenünk a házat. Nagyon sajnálom, mert olyan előadók szerepeltek a programban, akik egyébként úgynevezett „húzónevek”, de a városban akkor nagyon zajlott az élet, és a műsor időpontja ütközött egyéb lehetőségekkel. Az újévi operett gála a helyszínváltozás miatt sok feszültséggel járt, ismét azt mondom: köszönöm a kalocsai közönségnek, hogy ezt a helyzetet ilyen jól tolerálták, és végül két telt házas, nagy sikerű előadást tarthattunk.

– A jövő évad tervezésével kapcsolatban beépülnek valahogy ezek a tapasztalatok?

– Erről még nagyon korai beszélni. Biztosan figyelembe kellene venni az évad összeállításánál, hogy egy társulat akkor él meg, ha a bemutatók telt házzal mennek. A lehetőségekhez képest a nézőket bevonzó darabokat kell kínálni ahhoz, hogy a szabadidős programok sokszínűségével versenyezni lehessen.

– Mi kalocsaiak köszönjük ezt a változatos, érdekes évadot, és kívánjuk, hogy siker koronázza a jövőre vonatkozó elképzeléseket.

– Én is köszönöm a kalocsai közönségnek a szeretetét, a sok tapsot, az őszinte kritikákat, és minden kedves nézőnknek ezúton is küldöm jókívánságaimat.