Sikeres évet zárt a megalakulásának 21. évét 2013-ban ünneplő Társadalmi Ellenőrző Információs és Település-fejlesztési Társulás (TEIT), amely az évszázad magyar beruházásaként aposztrofált Paks II. Atomerőmű megépítésével új, korszakos jelentőségű kihívás elé néz. A mega-beruházás elődje társadalmi hatásának mérésében, biztonságos működésének ellenőrzésében nagy tapasztalatokkal rendelkező társulás elnökével, Török Ferenccel a TEIT tavalyi tevékenységéről és jövőbeni szerepéről beszélgettünk.

– Elnök úr! A TEIT elmúlt évi, sűrűn írt eseménynaptára mozgalmas, munkával teli 12 hónapra utal. A szokásos rutinfeladatokon túl melyek voltak az elmúlt esztendő fontosabb eseményei?

– Visszatérő és folyamatos jellege miatt valóban rutinfeladatnak nevezhetjük, ám mégis a TEIT tevékenységének gerincét adja, hogy a társulás településeinek polgármesterei az MVM Paksi Atomerőműtől, valamint a Radioaktív Hulladékot Kezelő Kft.-től (RHK) kapott információk felhasználásával folyamatosan tájékoztatták a lakosságot és a képviselő-testületeket az Atomerőmű, az RHK Kft., valamint a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT)) működéséről, az önkormányzat és a TEIT közötti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről. A kétirányú információáramlásból adódik, hogy a polgármesterek az aktuális lakossági véleményekről, a felmerült kérdésekről az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. szakembereit folyamatosan tájékoztatták, szükség szerint konzultáltak a felmerült kérdésekben. A rendszeres üléseknek Kalocsa három, Foktő, Pusztahencse, Géderlak és Bátya egy-egy alkalommal adott helyet. A nyitottság és a közvetlen tapasztalatszerzés jegyében, 2013 januárjában Pakson tartott összejövetelen a TEIT polgármesterei egy közös látogatáson vettek részt az Atomerőmű Látogató Központjában. Februárban Ordas, Géderlak, Dunaszentbenedek és Uszód községek képviselő-testületei jártak a Látogató Központban, amely ezúttal is elismerést váltott ki az érdeklődők körében. A TEIT oszlopos tagja a GMF-nek, azaz a Nukleáris Létesítmények Körüli Települések Európai Szövetségének. Megtisztelő számunkra, hogy sorainkban tudhatjuk a GMF alelnökét, akinek vezetésével a polgármesteri küldöttségek részt vehetnek a szervezet konferenciáin és rendezvényein. Ez annak a lehetőségét teremti meg, hogy nemzetközi tapasztalatok és összehasonlítások tükrében is lássuk saját tevékenységünket, az egyes biztonsági kérdéseket. A reaktortervezésben, az atomerőművek üzemeltetésében, a nukleáris üzemanyag-termelésben vezető szerepet játszó Oroszországban tavaly júniusban tett szakmai tanulmányúton jelentősen gazdagodott tudásanyagunk az atomerőművek biztonságát és jövőjét illetően. Amint az köztudott, Pakson is úgynevezett orosz típusú atomerőmű működik. Ezért is volt megnyugtató számunkra, amikor egyebek mellett a Pakson felhasznált fűtőanyag gyártásának folyamatával, minőségi és biztonsági mutatóival is megismerkedhettünk. Ha már ott jártunk, természetesen olyan szemmel is körülnéztünk, hogy a tervezett Paks II. Atomerőművel kapcsolatban meghatározott nemzetközi, hazánkban is törvényben rögzített alapelvek miként érvényesülnek az orosz erőművek működésének mindennapjaiban. Ahogy ott is megállapítottuk, kevés olyan szakterület van a világban, amelyet annyira áthatna a nemzetközi együttműködés, mint az atomenergia békés célú felhasználását. Ez nemcsak jelentős előny és garancia, hanem megnyugtató körülmény is számunkra. Fontos eseménye volt az elmúlt évnek a sikeres, három napos ONER-3-2013 Nemzeti Nukleárisbaleset-elhárítási Gyakorlat, amelyet az év utolsó negyedévében, a TEIT települések bevonásával tartottak. Tavaly szinte egymásnak adták a kilincset a külföldi delegációk a paksi atomerőműben és a nukleáris háttérintézményekben. Elsőként Törökországból érkezett delegáció. A főként újságírókból és a leendő atomerőmű kommunikációs szakembereiből álló csoport a paksi atomerőműbe látogatott. Elsődleges céljuk volt, hogy a nukleáris ipar kommunikációjáról, társadalmi kapcsolatairól szóló tapasztalatokat ismerjék meg. Üzemlátogatásukat követően a TEIT elnökeként tartottam előadást számukra, majd Hajdú János, Paks polgármestere beszélt az erőmű és a lakosság, a város kapcsolatáról. Kollégám azt emelte ki, hogy nincs olyan település, amely ne lenne érdekelt abban, hogy egy 2500 főt foglalkoztató, jól prosperáló, jelentős iparűzési adót fizető cég működjön a térségben. Paks ennek szellemében természetesen támogatja az atomerőmű működését, de mint hangsúlyoztuk, nem az erőmű, hanem egy biztonságosan működő erőmű működésében vagyunk érdekeltek. Hasonló látogatás keretében a TEIT Ellenőrző Csoportjának tagjai és határon túli magyar újságírók az erőmű hármas blokkjában tájékozódtak az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos átalakításokról. Kalocsán hosszú ideje működik a TEIT irodája, ahol az érdeklődők közvetlenül kaphatnak választ felmerülő kérdéseikre, ingyenes kiadványokból tájékozódhatnak a TEIT-ről, a Paksi Atomerőműről, illetve az RHK Kft.-t érintő újdonságokról, változásokról. A TEIT környezeti háttérsugárzás mérésére alkalmas berendezést is üzemeltet. A gerjeni mérőállomás mérési adatait bárki megtekintheti a honlapon. Önálló honlapunk is van (www.teit.hu), amely a nap 24 órájában áll az érdeklődők rendelkezésére. A TEIT 2013. évi munkáját értékelve összességében elmondhatom, hogy olyan sikeres, programokban és eseményekben gazdag esztendőt zártunk, amely tovább erősítette bennünk: a biztonság és a településfejlesztés jól összekapcsolja, összetartja az embereket, olyan közösségi tudatot hoz létre, amelyre bátran építkezhetünk.

– Mint önálló téma, szándékosan került ki a felsorolásból a még hosszú időn át kiemelt figyelmet érdemlő Paks II. Atomerőmű immár hivatalosan is bejelentett megépítése. A mega-projekt menedzsmentje Kalocsán november 19-én, a TEIT közreműködésével tartott beszállítói fórumot. Ön szerint milyen, a térségre gyakorolt hatása lesz a beruházásnak, és a majd működő atomerőműnek?

– Az évszázad magyar beruházásaként aposztrofált Paks II. Atomerőmű megépítésével új, korszakos jelentőségű kihívás elé néz a TEIT. A mega-beruházás társadalmi elfogadtatásában, hatásának mérésében, biztonságos működésének ellenőrzésében nagy tapasztalatokkal rendelkező társulásunk, ha úgy tetszik, ebben a kérdésben megkerülhetetlen. Biztató, hogy senki nem akarja megkerülni, sőt, amint azt a beszállítói fórum is igazolja, már most igazi bizalmi, partneri kapcsolat alakult ki a TEIT és az Atomerőmű II. építését előkészítő szakemberek között. Ennek kapcsán fontos leszögezni, hogy új, zöldberuházás lévén, a TEIT minden korábbinál nagyobb figyelemmel végzi majd mindazt, ami a kötelességéből fakad. A Tomori Pál Főiskolán megtartott beszállítói fórumon azok a javaslatunkra meghívott kis-, közepes és nagyvállalkozások vettek részt, amelyek potenciális résztvevői lehetnek a megépülő Paks II. Atomerőműnek. Az eseményen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Gazdaságfejlesztő Zrt. vezetői is tájékoztatást adtak azoknak a bizakodással érkező vállalkozásoknak, amelyek ha kellően felkészülnek, részesei lehetnek az egész nemzetgazdaságra kiható projektnek. A 80 százalékban Oroszország által nyújtott hitelből, 20 százalékban hazai forrásokból megépülő, világszínvonalú orosz típusú blokkok megvalósítását Orbán Viktor miniszterelnök január 14-én jelentette be. A kormányfő az államközi szerződés moszkvai aláírásakor azt is elmondta: a megvalósítás során 40 százalékos hazai beszállítói aránnyal számolnak. Azt remélem, hogy az új blokkok megépítésében számos kalocsai és környékbeli cég is részt vesz majd. Ahogy a fórumon is elmondtam, az Atomerőmű nemzetgazdasági hatása akkora, hogy Kalocsánál meg kellene épülnie egy Duna-hídnak. A folyam bal partján lévő települések így alkothatnának tengelyt Paks várossal, amely a jövő vállalkozásának, a Paks II. Atomerőműnek ad helyet.

Már most számolni kell azzal, hogy a Kalocsa térségében lévő cégeknek nagyon komoly feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy az atomerőmű beszállítóivá válhassanak. Ám nekik a csak Dusnoknál és Dunaföldvárnál meglévő Duna-híd miatt jelenleg 70 kilométerrel több szállítási úttal kell számolniuk, ami versenyhátrányt jelenthet. Ugyanez igaz a potenciális munkavállalókra. Következésképp a kalocsai Duna-híd építését térségi összefogással a korábbinál is jobban kell szorgalmazni. A Pakson jelenleg működő atomerőműben 2037-ben áll le az utolsó blokk, tehát már most gondoskodni kellett az ország jövőbeni biztonságos energiaellátásáról. Amennyiben már a tervek szerinti hat blokk működik, az ország energiaszükségletének 70 százalékát atomenergia biztosítja. Ez az arány ma 45 százalék körül mozog. A blokkonként 1000-1600 MW teljesítményű, új atomerőmű építésének engedélyezési eljárása 5-6 évet vesz igénybe, ami azt jelenti, hogy a TEIT-re számos komoly feladat hárul ebben az időszakban.

Nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen térségekben a szakképzett munkaerő aránya 30-ról 80 százalékra emelkedik, az adóbevételek megsokszorozódnak, óriási az éves adótöbblet. Az is tapasztalat, hogy a munkabér általában megkétszereződik, a munkanélküliség csökken. A beszállításra aspiráló cégek munkatársaiknak kitűnő idegen, jellemzően angol nyelvismeretre lesz szükségük, mert a tervdokumentáció nyelve is angol. A végrehajtásban részt vevők közül még a kétkezi munkásoktól is elvárják, hogy valamilyen szinten beszéljenek angolul. Ebben a városi önkormányzat a maga eszközeivel kíván segítséget nyújtani. Az építés ideje alatt jelentősen nő majd az üzleti turizmus és a vendéglátás forgalma. Mindez reményeink szerint nagy lökést ad majd a régió, ezen belül a kalocsai járásban lévő települések gazdaságának. A tervezett atomerőmű paksi megvalósításából adódik, hogy ennek a területnek a centrumát is a TEIT települései adják. Örömmel tapasztalom, hogy a Paks II. Atomerőmű megvalósításán dolgozó szakemberek részéről olyan hozzáállást tapasztalok, amely tiszteletben tartja a TEIT önállóságát. Nem telepszenek ránk és nem próbálják korlátozni a tevékenységünket, inkább támaszkodnak arra, hogy a lakosság ismeri és tiszteli azt a munkát, amit a biztonsága és a település-fejlesztés terén teszünk – mondta Török Ferenc, Kalocsa város polgármestere, a TEIT elnöke.