Múlt héten tartották Budapesten, a Hilton Várban a hetedik olyan energetikai konferenciát, amelyen a magyar energiatermelés jövőjét meghatározó technológiák, módszerek, befektetési lehetőségek kerülnek szóba, nagy szaktekintélyek előadásain. A találkozó mindig egyfajta évértékelés, így a Paks II. projekt eddigi eredményeit is összefoglalták. Érdekes információk derültek ki: kevesen gondolnák például azt, hogy hatezer különböző engedélyt kell beszerezni a megvalósításhoz.

Csak a hírekből tájékozódva nehéz nyomon követni a magyar energiatermelést az évszázad végéig meghatározó Paks II. beruházás aktuális állapotát. A csak ezermilliárd forintos nagyságrendekben mérhető projekt, ami még unokáinak felnőttkorában is jócskán meghatározó energiaforrás lehet, fontos mérföldkőhöz érhet pár hónap múlva, ezért megkíséreljük összefoglalni önnek, hogy hol tart most. Dr. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért és bővítéséért felelős kormánybiztos november 8-án szakmabeliek előtt beszélt a beruházásról, a Portfolio Energy Investment Forum nevű konferencián. Előadása három fontos téma köré rendeződött: tavasszal megkaphatja a telephely-engedélyt a projekt (1.), ami nagyon hosszú távon határozza majd meg Magyarország energiaellátását (2.), de azért fontosak lesznek a megújuló energiaforrások is (3.).

1. Telephely-engedélyre várva

Szinte hihetetlen, de valóban kb. 6.000 engedélyre van szükség ahhoz, hogy egy Paks II. kategóriájú atomerőmű felépülhessen. Ezeket azonban nem úgy kell elképzelnie, hogy pontokba szedve mindegyiken végig rágja magát egy szakértői csoport, meg néhány érintett önkormányzat, mert akkor 2050-ig sem ejtenék meg az első ásónyomot. Az építkezéshez inkább nagyobb engedélyezési csomagok elfogadására van szükség, és ha ez megtörténik, még mindig meg lehet támadni. Dr. Aszódi a fővárosi előadásán felidézte: a környezeti hatástanulmányt például 2014 decemberében nyújtották be az érintett, Baranya Megyei Kormányhivatalhoz, ami idén szeptemberben (vagyis csaknem két év tanulmányozás után!) elsőfokon kiadta a környezetvédelmi engedélyt. Ezt a döntést a hosszas vizsgálat és minden szempont figyelembe vétele ellenére mégis megtámadta két zöld társadalmi csoport. A kormánybiztos persze a vita ismeretében is bízik abban, hogy másodfokon újra megkapják a környezetvédelmi engedélyt.

A telephely-engedély várhatóan 2017 tavaszán megtörténő kiadásához is szükség lesz közmeghallgatásokra, ám – a fentebb írt hatástanulmánnyal ellentétben – már nem kell hozzá átlépni a határokat: csak hazai településeken járnak majd körbe. Ez azonban nyilván nem minden: ebben az eljárásban alapos körképet kell adni a jövőbeli atomerőmű telephelyének jellemzőiről, amelyeket persze a mérnökcsapatnak figyelembe is kell vennie a tervezés során. Lényegében be kell bizonyítani azt, hogy a két új atomerőműblokk befogadására alkalmas az a telephely, ahová jelenlegi állás szerint építik majd őket – mutatott rá a kormánybiztos.

2. Hosszú távra gondolkodnak

A telephelyvizsgálatnak van egy másik oldala: ha Magyarország tényleg hosszú távon számít az új atomerőműre (márpedig így van), akkor figyelembe kell vennie a lehetséges veszélyforrásokat. Ehhez valamennyi jövőbe látás szükséges: amellett, hogy az „emberi tevékenységhez” kapcsolódó veszélyeket (pl. fegyveres, repülőgépes támadás) ki kell zárni, gondolni kell még a természeti eredetű kockázatokra is. Az atomerőművet egy errefelé teljesen kizárható erősségű földrengés sem rongálhatja meg, nem beszélve egy cunamiról, ami szintén ritka madár az Alföldön. Ennek ellenére foglalkozni kell a kérdéssel. Amennyiben megnyugtató választ kapnak ezekre a felvetésekre a politikai döntéshozók, valamint azok a környezetvédő szervezetek, amelyeknek fontos a szakvéleménye, akkor sokáig termelheti a magyar áramot a két új blokk. Dr. Aszódi Attila a budapesti előadáson úgy számolt, hogy a létesítmény még az unokáinkat is szolgálni fogja. Szerinte az évszázad végéig (!) szerepe lehet a hazai villamosenergia-termelésben, „olcsón, biztonságosan és széndioxid-kibocsátás nélkül”.

3. A zöldenergiára is figyelnek

Ugyan a Paks II. projektet nem csak politikai pártok, hanem környezetvédelmi szervezetek is támadták (utóbbiak jó része eleve és zsigerből elutasít mindent, ami nem megújuló), fontos alappillére marad a hazai energiatermelésnek. A kormánybiztos szavaira reflektált a budapesti szakmai konferencián Kádár Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára is, amikor azt mondta, Magyarország képes teljesíteni a saját maga elé kitűzött célokat, vagyis azt, hogy az energiaellátás biztonságos, versenyképes és fenntartható legyen. Hozzáfűzte: fontos az energiahatékonyság és -takarékosság, amihez nélkülözhetetlen a megújuló energiaforrások térnyerése. Erre vonatkozóan és az atomenergia mellett hazánknak szintén van stratégiája. Kádár emlékeztetett: az ország vállalta, hogy legkésőbb 2020-ra megújuló energiaforrások fogják biztosítani az összes hazai felhasználású energia 14,65 százalékát.