„… a Föld forog és a Földön az élet, semmi sem örök csak a lélek…” címmel tartottak irodalmi rendezvényt múlt pénteken a Kortárs Művészeti Klubban.

Thiesz János dunapataji tollforgató első költői estjére sokan voltak kíváncsiak . Annyira megtelt a pincehelyiség érdeklődő közönséggel, mint még soha. A versfaragó segítőket is hozott magával. Rajta kívül Hontváriné Arth Julianna és Váczi Attila tolmácsolta a verseit, akik első szóra elfogadták felkérést és tisztelettel, önzetlenül vállalták a szereplést.

A zenét Barakonyiné Tamás Mónika és Bartal József szolgáltatta, akik gitárjátékukkal és énektudásukkal káprázatták el a közönséget.

Azt hiszem, ez a klub lényege, hogy aki eddig nem nagyon tárta ki magát a nagyérdeműnek, kapjon egy lehetőséget a megnyilvánulásra, és mindezt úgy, hogy a környezetéből hozzon segítőket, olyakat, akik más műfajban alkotnak, és így létrehozni valami új dolgot. Amit aztán eldönthet a befogadó, hogy jó-e vagy nem.

A kamaszkorában már verseket író Thiesz János többször elkezdte, majd életének különböző szakaszaiba abbahagyta, majd folytatta a költeményei alkotását. Idővel már lett bátorsága verseit másokkal megosztani. Ismerősei bíztatására nem hagyta abba, azóta már, a novella műfajával is próbálkozik.