Hazánkban számtalan olyan személy van, aki egész élete munkásságával Magyarország, a magyar emberek érdekét, sőt a kisemberek gazdasági felemelkedését szolgálta. Ilyen volt Újhelyi Imre, a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója is, aki teljes életét és tehetségét a magyar mezőgazdaságnak, azon belül az állattenyésztésnek és a szarvasmarha-tenyésztésnek és a tejgazdálkodás fejlesztésének szentelte. Kalocsai és dunapataji kötődése okán, születésének 150. évében emlékezünk meg róla írásunkkal.

Újhelyi Imre Dunapatajon született 1866. január 12-én a család tizenegyedik gyermekeként, még ugyanebben az évben a család Kalocsára költözött. Középiskolai tanulmányait Kalocsán a jezsuiták gimnáziumában, Szekszárdon és Baján végezte. A Magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet 1886-ban, majd az állatorvosi főiskolára iratkozott és itt 1889-ben diplomát szerzett.

Újhelyi Imre gyenge látása miatt leginkább hallás után tanult: az előadásokat szorgalmasan látogatta és a tananyagot felolvastatta magának diáktársaival. Így tanult meg angolul, franciául, németül és olaszul is. Akaratának és szorgalmának köszönhetően az iskolákat kiváló eredménnyel végezte. A budapesti tudományegyetem jogi karát is elvégezte, de gyenge látása miatt ebből doktorátust nem tett. Állatorvostan-hallgató korában jelentek meg első írásai, pályája pedig gyorsan ívelt felfelé.

Fiatalon, 23 éves korában lett tagja az európai hírű óvári tanári karnak. Újhelyi Imre számos konferencián és tanulmányúton járt Nyugat-Európában és tanulmányozta a fejlett állattenyésztést és tejgazdálkodást. Tapasztalatait írásban is megjelentette a hazai szaktudományos élet számára. Számos állatbetegség ellen lépett fel sikerrel, a Moson megyei gazdák számára ingyenes, ambuláns állatgyógyászati állomást állított fel és az akadémián állatgyógyászati tanszéket vezetett.

Akkor kezdte munkásságát, amikor a magyar mezőgazdaságban kettősség látszott: míg az uradalmi nagyüzemekben jelentős eredményeket értek el, addig a kisgazdák tudása nagyon hiányos, a kisüzemek állapota rossz állapotban volt. Nyugati minták hatására a szövetkezésben látta meg a megfelelő fejlesztési lehetőséget és erőt. Újhelyi Imre munkássága főleg a szarvasmarha-tenyésztés és a tejgazdálkodás terén volt kimagasló.

1896-ban megalakította a Magyaróvári Szarvasmarha-tenyésztési Egyletet, amelynek tenyésztési felügyelője lett. Moson megyében óriási szervező munkával megkezdte a tervszerű tenyésztési munkát, a tejszövetkezetek megalakítását és működtetését, valamint az oktató előadások és kirándulások szervezését. Az egyesület működésének hatása volt az egész ország szarvasmarha-tenyésztésére, a tejgazdálkodásra és tejtermék készítésére is. Az általa felügyelt egyesület tagjainál próbafejéseket és tejelési versenyeket, tejzsírvizsgálatokat tartott. Sajtkészítési kísérleteket folytatott, amelyek során az óvári és az illmici sajt kifejlesztésében döntő szerepe volt. Az egyesületben a szép küllemű szarvasmarhák kiválasztása helyett a jó tejelő tenyészállatok kiválasztását helyezte előtérbe, továbbá a jó takarmányozást, tejszövetkezetekben pedig a tej és a tejtermékek jó értékesítését segítették. A jelenlegi szarvasmarha-törzskönyvezés alapjait is Újhelyi Imre teremtette meg.

1902-ben a Magyaróvári Tejgazdasági Kísérleti Állomás megszervezésére kapott megbízást, amelynek 1909-ig volt igazgatója. A tejgazdálkodásban számos újítás bevezetése fűződik a nevéhez.

Az állattenyésztés más ágaival is foglalkozott, így például a sertés- és a baromfitenyésztéssel. Nemzetközi hírű volt az állatgyógyászati kutatása és szakírása. Emellett folyamatosan és magas szinten tanított az Akadémián. Újhelyire jellemző volt azonban, hogy nemcsak az akadémiai katedrán, de a parasztok között, az istállókban is végezte felvilágosító munkáját.

1910-ben a Magyaróvári Akadémia (ma Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar) igazgatójának nevezték ki. 1914-ben, tanári munkájának 25. évében a király a Ferenc József-rend tiszti keresztjét adományozta Újhelyi Imrének.

Halálának ötven éves évfordulóján, 1973. szeptember 20-án nagyszabású emlékülést rendeztek a pataji művelődési házban, amelyen a magyar mezőgazdaság és állattenyésztés magas rangú vezetői és helyi szakemberek vettek részt. E napon avatta fel szülőházán emléktábláját György Károly, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke, szobrát pedig a művelődési ház kertjében dr. Romány Pál későbbi agrárminiszter leplezte le. Az ülésen Ujhelyi Imre Emlékplaketteket adott át Váncsa Jenő agrárminiszter-helyettes. Az ez alkalomra készült Újhelyi-kiállítást Pastyik István pataji múzeumigazgató és Kovács Miklós, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa rendezte.

Újhelyi Imre nevét számos közterület, általános iskola, középiskola és emlékdíj őrzi, Dunapatajon és Kalocsán is található Újhelyi Imre utca. Jelentőségét és elismertségét az is mutatja, hogy Budapesten a Kossuth téri Földművelésügyi Minisztérium előterében is található szobra. Újhelyi Imre életét és munkásságát dr. Kecskés Sándor és Mikó Kovács Miklós önálló kötetben dolgozta fel.

Levél községben található mellszobrán a következő felirat áll: „Újhelyi Imre az állattenyésztés úttörője, a kisgazdák szervezője”.

Összeállította: Schill Tamás