Dr. Kujáni Ferenc apostoli protonotárius, egykori érseki helynök, nagyprépost pappá szentelésének századik évfordulójára ünnepi szentmise volt június 23-án, délelőtt 11 órakor Géderlakon, a Szent László templomban. Az ünnepi szentmisén részt vettek főtisztelendő Fülöp Ernő kanonok, Szent Péterről nevezett címzetes apát, a Kalocsai Espereskerület főesperese, irodaigazgató, főszékesegyházi plébános; Nyirő Ferenc madarasi plébános; Sebők Norbert, a kalocsai Szent Kereszt Kórház lelkésze, káplán, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kalocsai lelki vezetője; Vass Huba Zoltán géderlaki plébános. Az ünnepi szentmisén részt vettek a hívők sokaságában a környékbeli falvak polgármesterei, a körjegyző asszony, valamint a Kujáni család tagjai is. A megemlékező ünnepi szentmisét gazdagították a Géderlaki Népművészeti és Kulturális Egyesület tagjai népviseletbe öltözve. Az ünnepi szentmise után megemlékezés volt a nagyprépost sírjánál. Az atyák a családdal és a hívekkel együtt körmenetben kivonultak a géderlaki temetőbe, ahol megszentelték dr. Kujáni Ferenc sírját, majd koszorúkat helyeztek el, és a végén hálaadó imát mondottak lelki üdvéért.

Dr. Kujáni Ferenc kanonok, nagyprépost, érseki helynök, 1890. november 19-én született a Duna menti Géderlakon. Apja Kujáni György, anyja Leták Julianna. A gimnáziumi tanulmányait Kalocsán végezte 1901–1909-ig. A teológiát 1909–1914-ig végezte Innsbruckban, ahol 1913. július 26-án szentelték pappá. Itt is doktorált le teológiából. Káplán volt Kulán, majd Palánkán 1914-ben, majd tábori lelkészként tevékenykedett Budapesten 1916-ban, majd később Péter-váradon. 1917-ben rövid ideig az újvidéki reáliskolában tanított hittant. 1919-ben a kalocsai papnevelő intézet teológiai tanára, valamint a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek tanítóképző főiskolájának teológiai tanára. 1923-ban érseki titkárnak nevezték ki, majd 1930-tól pedig érseki irodaigazgató, 1942-től pedig érseki helynök. 1959. március 31-én nevezték ki nagyprépostnak. A két háború között sokat tett a kalocsai parasztifjúság neveléséért, iskolán kívüli oktatásáért, szellemi felemeléséért. Kujáni Ferenc neve összefonódott a két világháború közötti kalocsai népművészeti mozgalommal. Részt vett a Kalocsai Néplap szerkesztésében. Nagy szerepe volt a Magyar Népművészet című folyóirat létrehozásában 1939–1944 között. Kisebb írásai is megjelentek ebben a folyóiratban, melyek fontos adalékok voltak a Kalocsa környéki népélet megismeréséhez. A naiv művészeket – akik közül többet is ismert – patronált és bátorított – a kor divatjának megfelelően őstehetségnek, parasztfestőnek nevezte.

1964. október 28-án este 6 körül megrázó hír érkezett: Dunavecse határában Mihályfi István (Kalocsa Szent Imre plébánosa), dr. Kujáni Ferenc (nagy-prépost), Kovács Vince (főszékesegyházi plébános), Sztrilich Károly (érseki irodaigazgató, keceli plébános) – tehát négy pap – ült az autóban és beleszaladtak egy, az úton veszteglő teherautóba – mindannyian életüket vesztették. Püspökszentelésen voltak Budapesten. Siettek haza Kalocsára, hogy az érseki palotában fogadhassák a székvárosba érkező új érseket, Hamvas Andrást. Dr. Kujáni Ferencet 1964. október 31-én temették el Géderlakon, szülei mellé.

Vass Huba Zoltán géderlaki plébános

Takács Karolina informatikus könyvtáros