Holló Mátyás uszódi juhtenyésztő rendszeres résztvevője a vásárnak, és lapunk hasábjain már beszámolhattunk hasonló sikerről. Idén a legszebb anyajuh díjat is elhozta, valamint a vásár legrangosabb elismerését, az OMÉK 2017. Nagydíjat is neki ítélték.

A magyar mezőgazdasági kiállítások története a Széchenyi István gróf által 1829-ben szervezett, „állatmutatás”-ig nyúlik vissza. Az akkori cél az volt, hogy a termelők, a kereskedők és a fogyasztók közötti kapcsolatok szorosabbak legyenek, ismerjék meg egymást. Ez a célkitűzés napjainkig sem igen változott, csak figyelembe veszi a modern kor kihívásait.

A több mint száz éves múlttal rendelkező Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK) az idén szeptemberben rendezték meg a Hungexpo és a Kincsem Park területén, Budapesten. Az idei rendezvény elsődleges célja az volt, hogy szakmai szempontból mutassák be az érdeklődők számára a fejlett és környezettudatos vállalkozásokat, a családi gazdaságokat, az őstermelőkre épülő mezőgazdaságot és annak értékeit. Mezőgazdasági gépkiállítással, állatbemutatókkal és kézműves élelmiszerekkel is találkozhatott a látogató.

Az OMÉK a legrégibb hazai állattenyésztési és mezőgazdasági seregszemle, mely nemzetközi szinten is az elsők között van jegyezve. Idén összesen 189 kiállító több mint 750 tenyészállata volt látható a rendezvényen. A kiállítók véleménye alapján a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség standja volt a legszínvonalasabb. A kiállításon 44 tenyészete 26 juhfajtát és 5 kecskefajtát mutatott be 77 csoportban.

Az állatbemutatók mellett juh- és kecskehúsból készült termékeket, tejet kóstolhattak a nézők, de megtekinthették a sajtkészítés fortélyait is.

Holló Mátyás uszódi juhtenyésztő is rendszeres résztvevője a mezőgazdasági kiállításoknak. Őt kérdeztem, hogyan sikerült a kiállítás legrangosabb elismerését megszerezni.

– Csoportokkal lehetett nevezni a kiállításra. Egy-egy csoportban 3-5 állatot lehetett bemutatni, melyeket egyenként pontozott a szakmai zsűri. A csapatpontszám átlaga alapján állapították meg a végső sorrendet. Én öt csoporttal indultam. Ezek közül két csoport első díjas, két csoport második díjas, egy csoport pedig harmadik díjas lett. Ez történt az első napon. A következő napon a nyilvános bírálat következett. Ez azt jelenti, hogy minden csoportból, a legjobbnak ítélt állatokat versenyeztették egymással. Külön az anyajuhok, a jerkék, a növendék kosok és a tenyészkosok. Ebben a versenyben a legszebb anyajuh az enyém lett.

– A pontozásos verseny végén sikerült megszerezned a kiállítás legrangosabb elismerését az OMÉK 2017. Nagydíjat. Mennyi munka és előkészület, amíg ezek az állatok „kiállításkészek” lesznek?

– Az állatok felkészítése több hónapos, olykor féléves munka. Külön kell választani őket a többiektől, más takarmányozást igényelnek, és például a nőivarú állatok megtermékenyítését úgy kell ütemezni, hogy a kiállítás időpontjára olyan állapotban legyenek (három hónaposnál idősebb vemhességű állattal már nem lehet nevezni), ami kedvez a versenynek. Ide tartozik az állatok körömápolása, fürdetése is és még sok minden.

– Perwollal mosva?

– Sokan talán megmosolyognak ezért, de valóban ezzel fürdetjük a kiállításra felkészített juhokat. Ettől lesz a bunda szép fehér, mivel ez a termék alkalmas a gyapjú mosására.

– Miért nevez valaki egy-egy versenyre? Jelent-e egy ilyen díj anyagi hasznot?

– Az erkölcsi elismerésen kívül közvetlen anyagi vonzata nincs egy ilyen díjnak, de közvetetten mindenképpen hasznos az eredményes megmérettetés. Már a kiállításon vásároltak a díjazott állatokból. Ezenkívül megmutathatjuk a leendő vevőknek, hogy csak egészséges és szép állatokból lehet egészséges élelmiszert előállítani.