Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

Magyar hangzású neve ellenére családja Ausztriából származott. A család 1674. február 29-én kapott I. Lipót királytól nemességet. Az ország nyugati részén letelepedett család egyik tagja a Sopron megyei Csorna közelében lévő Dőr községből a 18. század elején a kalocsai érsekuradalomban hivatalt vállalt és Kalocsán telepedett le. Ő lett a Szabó család kalocsai ágának őse.

Szabó József édesapja Szabó Ferenc József érseki főpénztáros, édesanyja Karácsony Kata volt. A hatgyermekes család legidősebb gyermekeként született József. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Kalocsán végezte, mindvégig ösztöndíjjal. A gimnázium elvégzése után, 1837-ben kezdte meg a pesti egyetemen kétéves filozófiai és kétéves jogi tanulmányait, amiket 1841 őszén kitűnő eredménnyel fejezett be. 1842-ben egyéves jogi gyakorlatra Selmecbányára került a kincstári uradalmak főügyészi hivatalába.

A selmecbányai joggyakorlat gyökeres fordulatot hozott életébe, a jogásznak készülő Szabó József a geológusi pályát választotta élethivatásul. Az 1842/43-as tanévben beiratkozott a selmeci Bányászati Akadémiára, ahol 1846-ban bánya- és kohómérnöki oklevelet szerzett. Ezzel egyidejűleg megkapta ügyvédi diplomáját is. Tanulmányai befejeztével az ország különböző bányavidékein mérnökösködött 1848-ig, amikor Kossuth Lajos pénzügyminiszter a minisztérium bányászati osztály segédfogalmazójává nevezte ki.

1849-ben mint a pesti kerületi salétrom-felügyelő az alföldi és az erdélyi salétrom-termelő helyeket gyűjtötte, vizsgálta és térképezte. A szabadságharc bukása után a tudományos munka és az oktatás felé fordult.

Miközben különböző budai és pesti középiskolákban vegytant és kísérleti fizikát tanított, a pesti egyetemen létesült önálló ásványtani tanszék egyik szervezője és elindítója lett, ahol helyettes tanárként tanított. 1860-ban megbízták a tanszékvezető helyettesítésével, majd 1862. október 11-én megkapta a rendes nyilvános tanári kinevezést, amivel a tanszék vezetése is járt. Később, az 1867/68-as tanévben a bölcsészettudományi kar dékánja, 1883/84-ben az egyetem rektora lett.

A szabadságharc idején megalakult Magyarhoni Földtani Társulat alapító tagja volt. 1852-ben a Társulat másodtitkárává, 1862-ben titkárává választották. 1870–1883 között a Társulat alelnöke, 1883–1894 között pedig elnöke volt. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat (a mai TIT jogelődje) tagja 1851-ben lett, ahol 1855–1861 között titkárként, 1872-től alelnökként működött. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező, 1867-ben rendes tagjává választotta.

Szabó József az önálló magyar geológiatudomány megalapítója volt, aki az elmélet és a gyakorlat egységét valósította meg. Kőzettani kutatásainak eredményei egyúttal nemzetközi jelentőségűek is voltak: a magyarországi kőzetek rendszeres kutatása, a földpátok gyors és pontos meghatározási módszere. Elsőként állapította meg az Alföld medencealjzata jelentős mozgásainak észlelhető nyomait. E megállapításaival megalapítója lett a később önálló tudományággá fejlődött neotektonikának. Földpát meghatározási „lángkísérleti” módszere elterjedt az egész világon, csak a 20. században szorította háttérbe az optikai vizsgálati módszer. Elsők között volt, aki felismerte a mikroszkóp jelentőségét a kőzet-meghatározásban.

Nevéhez fűződik az európai hírű egyetemi ásványkőzettani gyűjtemény létrehozása. Jelentős eredményeket ért el az alkalmazott geológia területén az útburkoláshoz alkalmazható kőzetek kutatásában, a löszös és szikes talajok osztályozásában és mezőgazdasági hasznosíthatóságuk meghatározásában, Budapest vízszerzési lehetőségeinek kutatásában stb.

Kimagasló volt szakirodalmi munkássága is. Könyveinek, tanulmányainak és cikkeinek száma megközelíti a háromszázötvenet. Nevezetes, több kiadást is megért az 1853-ban megjelent Ásványtan című könyve, amely az első korszerű, magyar nyelvű geológiai szakkönyv, a sok új adat és megállapítás mellett fontos szerepet játszott az addig sok német szakkifejezéssel megtűzdelt geológiai szaknyelv magyarításában. Másik fontos műve az 1883-ban megjelent Geológia, amely számos magyar geológusnemzedék alapvető szakkönyve volt. Legtöbb munkája ma is fontos forrása a földtudományoknak.

A Magyarhoni Földtani Társulat Szabó József-éremmel tünteti ki a legkiválóbb geológiai szakkönyveket. A Városi Tanács 1971. december 23-án a Giga mellett, a Vörösmarty utca és a Móra Ferenc utca között nyitott új utcát Szabó József utcának nevezte el.

Művei: 1. Bányaműszótár. Német–magyar rész. Buda, 1848. 2. Salétromtermelés Magyarhonban. Pest, 1851. 3. Ásványtan és földtan, egyetemi előadásai számára. Pest, 1853. 4. Szemléleti ásványtan. Stocker József átdolgozott műve. Pest, 1857. 5. Pest-Buda környékének földtani leírása. Pest, 1858. 6. A magyar Alföld alakulása földtani tekintetben. Pest, 1860. 7. Magyarítás a természettudományokban s különösen annak jelentősége. Pest, 1861. 8. Az ásványtan alapvonalai, különös tekintettel az ásványok gyakorlati meghatározására. Pest, 1861. 9. Egy continentális emelkedés- és süllyedésről Európa délkeleti részén. Pest, 1862. 10. Tokaj-Hegyalja és környékének földtani viszonyai. Földtani térképpel. Pest, 1866. 11. Az ásványok olvadásának új meghatározási módja. Pest, 1873. 12. Egy új módszer a földpátok meghatározására kőzetekben. Bp. 1874. 13. Az ivóvíz kérdése Budapesten. Bp. 1877. 14. Az ásványtan szemléleti és gyakorlati módszer alapján. Bp. 1877. 15. Urvölgyit, egy új rézásvány. Bp. 1879. 16. Mikroskop a geológiában. Bp. 1881. 17. Geológia kiváló tekintettel a petrográfiai vulkánosságra, a vulkáni tüneményekre és a hydrografiára. Bp. 1883. 18. Göd környéke forrásainak geológiai és hydrografiai viszonyai. Bp. 1887. 19. Selmecz környékének geológiai leírása. Bp. 1891.

Szabó József utca. Hrsz: 3886. Hossza: 786 m. 1971. december 23-tól. A Vörösmarty utca elejéről nyugati irányba nyíló, a Csorna-foktői csatornával („Giga”) nagyjából párhuzamosan futó, a Középsőkertek városrész déli határát jelentő utca. Legnagyobb részt egyoldalas beépítésű utca (csak az egykori Giga kertnél van néhány ház az utca páros oldalán). Déli oldalán a csatorna húzódik.