A Varajti Gizella Színjátszó Kör november 28-án a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Népi Iparművészeti Gyűjteményének szervezésében bemutatta az „Így éltünk tavasztól őszig” című népi színjátékot. A meghívás hátteréről és a bemutató sikeréről dr. Kovács Istvánné, a társulat vezetője számolt be lapunknak.

– Már jártunk Kecskeméten az általam írt, „Ősztől tavaszig” című darabbal, amely annyira megtetszett, hogy újra meghívtak minket. Most a „30 éves a Népi Iparművészeti Gyűjtemény” című programsorozat keretében léptünk fel. Nagyon sokan voltak a múzeumban, még pótszékeket is kellett beállítani, hogy elférjenek az érdeklődők.

– Hogyan fogadta a közönség ezt a mai városi ember számára szokatlan miliőben játszódó történetet?

– Ötévestől hetven évesig a legkülönbözőbb korú emberek voltak a nézőtéren, akik nagyon élvezték a darabot. Minden érdekelte őket! Előadás után nem siettek elmenni, hosszan beszélgettünk velük. Egy kisfiú megkérdezte, véletlenül tört-e el a köcsög, vagy így akartuk. A fiúkat az érdekelte, milyen lövedék volt a csúzliban; a lányokat az, hány szoknyát kellett felvenni a viselethez; a férfiakat, hogy miből fonták a kötelet; a nagymamát, hogy mikorról származó hímzés van a kötényen. Eljött egy részteleki származású férfi is, aki évtizedek óta él Kecskeméten, mindenképpen látni akart minket, és nagyon tetszett neki a darab. Jelen voltak a helyi média képviselői is, a szervezők megvendégeltek minket, és rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak mi is, a nézők is.

– Lesz-e folytatás? Készül-e az újabb darab az egykori népi hagyományok megörökítésére?

– Igen, írom az újabb darabot, és ígéretet tettem, hogy jövőre elkészül. Terveim szerint folytatódik az Ágasváry család története, kéretéssel, némi bonyodalommal, végül lakodalommal. Szintén három felvonásosra tervezem, de most ennél többet nem szeretnék elárulni róla!

Igazán örömhír, hogy a Varajti Gizella Színjátszó Kör folytatja a népszokások, viseletek, életmóddal kapcsolatos hagyományok megőrzését – alighanem a 24. órában kezdték mindezt, hogy megmentsék a paraszti életforma bemutatását, a máig élő szokásokat, szófordulatokat, táncokat – a múlt század örökségét.