Nem a végzős középiskolások búcsúja volt viharos az alma matertől, hanem a hétvégi időjárás, ami folyamatosan izgalomban tartotta a kalocsai középiskolák tanári karát, diákjait és a ballagók családtagjait. Mert ugyancsak mozgalmas napokat produkált az „időjárás-felelős” május 3-4-5-6-án.

BCSZ Kalocsai Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

A Hunyadi Kollégium végzős diákjai kezdték a ballagások sorát szerda délután. Fekete Antal intézményvezetőt, Gulyás Béla kollégiumvezetőt és nevelőtanáraikat karonfogva vonultak a virágokkal feldíszített társalgóba, ahol a kollégiumban maradó diáktársak alkalomhoz illő zenével, versrészletekkel, egy-egy szál virággal vettek búcsút tőlük. „Egy ember jellemét meghatározza, hogy fiatal korában milyen embereket ismert meg, ezért sorsfordító jelentőségűek a kollégiumi évek” – fogalmazták meg, egyben sok szerencsét, erőt és kitartást, egészséget kívántak végzős társaiknak.

Gulyás Béla a szokásos jelmondattal, Hunyadi János szavaival kezdte beszédét: „Nem szavak teszik vitézzé az embert. A csatasorban ismerszik meg, ki mit ér.” Ezzel is utalt arra, hogy a ballagóknak hamarosan ez valósággá válik, hiszen kilépnek a nagybetűs életbe, ki egyetemen, főiskolán folytatva a tanulmányokat, ki pedig az első munkahelyén mutathatja meg, hogyan áll helyt. „Az életünk nemcsak megtörténik, hanem megköveteli a részvételünket is. És hogyan? A világgal való állandó harc és szembenállás helyett érdemes az együttműködésre törekedni” – látta el jó tanácsokkal a ballagókat a kollégiumvezető, majd sok sikert kívánt az elkövetkezendő napok vizsgáihoz.

A diákönkormányzat és a tantestület javaslata alapján ebben az évben négy tanuló kapta meg a kollégium legrangosabb elismerését, a Hunyadi Kollégiumért Emlékplakettet és mellé könyvjutalmat: Kupsza Tamás kiváló diákönkormányzati munkájáért; Sebestyén Alexandra kiváló sport közösségi és tanulmányi munkájáért; Sipos Beatrix kiváló tanulmányi és sport közösségi munkájáért, Kovács Alex kiváló sport közösségi munkájáért. Könyvjutalomban részesültek még: Barta Benjamin stúdiós közösségi munkájáért, Verók Ádám tanulmányi munkájáért, Mészáros Dávid fotós közösségi munkájáért, Baranyai Máté stúdiós közösségi munkájáért.

A 11 ballagó kollégista tanáraikkal és búcsúztató diáktársaikkal ezután elköltött egy finom vacsorát a kollégium étkezdéjében, ahol gyöngyöző kölyökpezsgővel Fekete Antal mondott pohárköszöntőt, és kívánt sikereket a diákoknak. Hagyományosan, immár 19. éve megjelent ez alkalomra a Hunyadi Vezér cikkei című kollégiumi újság is, melyet minden ballagó is megkapott.

-mond

BSZC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Ők folytatták a sort, csütörtök délután, és eléggé sötétnek látták a helyzetet, amikor „leszakadt az ég” a városban. Szélvihar, jégeső, égzengés rémítette a ballagásra készülőket, és valósággal a csodával volt határos, hogy kezdésre mégis napsütés cirógatta az udvaron gyülekezőket.

Négy végzős osztály 67 diákja sorakozott fel az osztályfőnökök: Martin Gábor, Miskolcziné Szentesi Ágnes, Tamás Dóra és Török Tímea vezetésével a hagyományos ballagási zenék ütemére. Kupsza Tamás és Takács Laura szavalata után a diákok búcsúbeszéde következett. Az iskolában maradók nevében Vörös Mercédesz Kleopátra és Rőthy Szabolcs kívánt minden jót a végzősöknek, míg az elballagók érzéseit Hajós Hanna Éva és Vida Cintia tolmácsolta a tanároknak, diáktársaknak és a családtagoknak.

Az iskola szakgimnáziumos és szakközépiskolás végzőseitől Beké-né Deutsch Ágnes igazgató búcsúzott. A közösen eltöltött évek eseményeit, hangulatát felidéző mondatok után így folytatta beszédét:

– A következő napokban – sportnyelven szólva – jön a mérlegelés. Könnyűnek találtatunk-e vagy nehéznek? Az érettségi, szakmai vizsga mindannyiunk próbája, ahogyan az utána következő években az is ki fog derülni, hogy életre valók vagyunk-e? A legújabb történések a világban ijesztőnek tűnnek, mégis bízunk abban, hogy mostani végzőseink nemcsak okosak és szépek, de nem ijednek meg a saját árnyékuktól sem. Búcsúzáskor minden egyes osztály arcának lenyomatát a tablók őrzik meg, amelyek fényképek 4-5 év összes összegyűjtött emlékeiről. Külső szemlélőként rájuk tekintve nem sok minden látszik: arcok, a kor frizura- és sminkdivatja, a technika haladása, kreatív ötletesség… De, ha mögéjük nézünk, akkor a „kossuthos élet” sejlik fel benne. Egy darabja a múló időnek, egy mosolya a történelemnek, s tárháza rengeteg egyéni sorsnak.

A hagyományoknak megfelelően idén is jutalmazta a tantestület a tanulmányi eredmények, a szakmai- és a közösségért végzett munka terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat. Jutalomkönyvet vehetett át: 12/A osztályból: Borsodi Boglárka, Csere Sarolta, Franczia Dorina, Répási Réka, Ács Fanni, Berki Elizabet Mónika. 12/B osztályból: Rácz Nikolett, Hajós Hanna Éva, Horváth Katalin, Vácz Orsolya, Kupsza Tamás. 11/C osztályból: Csonka Afrodité, Hunyadi Katalin, Vida Cintia. 11/D osztályból: Baranyai Máté, Horváth Imre Róbert, Kocsi Ferenc János.

A ballagás végén a végzős diákok kezéből az ég felé röppentek a léggömbök, jelképezve, hogy elengedik középiskolás éveiket, és a szeretett alma matert.

BCSZ Kalocsai Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

A dózsásoknak nem volt olyan szerencséjük, mint a csütörtökön ballagó másik iskolának: pénteken sajnos egész délután (pontosabban éppen a ballagás végéig) vihar tombolt a városban. Így azután egy új formációra kényszerültek: a folyosókon végig ballagó diákok visszatértek osztálytermeikbe, ahol az iskolarádión keresztül meghallgatták Fekete Antal intézményvezető búcsúbeszédét, majd az osztályfőnökök vezényelték le a tarisznya- és virágátadást és a jutalmazást.

Fekete Antal beszédében nemcsak a diákokhoz, de tanártársaihoz és a szülőkhöz is szólt, összefoglalva mindazt az örömet, felelősséget, feladatot, amely összefűz pedagógust, tanulót és családot azon az úton, amely – esetükben – az érettségihez, szakma megszerzéséhez vezet.

– A középiskola az élet egyik legszebb, legérdekesebb, és legizgalmasabb szakasza – mondta az iskolavezető. – Utat nyújt a gyermekkorból a felnőtt létbe, a szórakozásból a felelősségbe és az álomvilágból a valós világába. Az út végén döntések halmozódnak fel, s a jó választás esetén az álomvilág valóra válhat. Az út során számtalan élmény: tapasztalat, tudás, barátság, szerelem, és még ezernyi boldog perc tett gazdagabbá minden tanulót. Mert a középiskola megtanít tűrni, megtanít elviselni a fájdalmas perceket, megtanít úgy nézni a világra, ahogyan előtte még nem próbáltál. Szoros kapcsolatokat alkot, új érzelmeket táplál, és nem utolsó sorban fergeteges bulikat csempész a monoton hétköznapok közé. Nehéz kiszakadni ebből a már megszokott közösségből, nehéz itt hagyni a termeket, amikhez különböző élmények fűződnek, nehéz itt hagyni a fontossá vált embereket és elszakadni az évek során kialakított környezettől, közösségtől. Ti már mind az út végén álltok. Túl vagytok a nehezén, döntéseket hoztatok, és készek vagytok egy új útra lépni – és hogy ez az út merre visz, az csak rajtatok múlik.

Az iskola tanári kara a következő diákokat részesítette elismerésben: Verók Ádám, Paletta Kristóf Richárd, Szabó Erik Norbert, Révai Zsanett, Sebestyén Alexandra, Szalai Beatrix, Süke Péter, Sipos Barbara, Adonyi Márk, Vukszánovics Erik, Decsák Anna, Bolvári Fanni Ildikó, Mészáros Ferenc Dániel, Lándori Gábor, Vörös Viktor, Czakó Márta.

Kalocsai Szent István Gimnázium

A kétnapos viharzás után szombat reggel hétágra sütött a nap, és bár a szélvihar és eső nem múlt el nyomtalanul, a tíz órakor kezdődő ballagásra a szabadtéri színpadhoz érkező tömegek ebből már szinte semmit nem vehettek észre. A végzősök menete az élen haladó iskolazászlóval vonult el az alsóbb évfolyamosok sorfala mellett, hogy a színpadon felsorakozva hallgassa meg társai, majd a tanári kar nevében búcsúzó intézményvezető beszédét.

A Himnusz hangjai után Fekete Mátyás szavalatát hallhattuk, majd a 11. évfolyamosok nevében Musza Olívia, a végzősökében pedig Jagicza Petra fogalmazta meg az ünneppel kapcsolatos gondolatait. Mindketten hangsúlyozták, mennyire fontosak, és maradandó emléket nyújtók az ember életében a középiskolai évek, és azok lezárásával kicsit félelmetes, titokzatos új szakasz kezdődik az életükben.

Perity Lajos iskolavezető felhívta a végzősök figyelmét arra, hogy a hagyományos ballagási ünnepség külsőségei mögé nézve fedezzék fel annak valódi jelentőségét, ne feledjék el azt a négy évet, amit a gimnáziumban töltöttek el, és a tanultak mellett raktározzák el a közösség megtartó erejét is.

– Akárhogy is értékelitek magatokat, fogalmazzátok meg az itt töltött idő tanulságait. Néhány hónap múlva új történetekbe kezdtek bele, új szereplőkkel, új távlatokkal és új lehetőségekkel. Lesz, aki tovább tanul, lesz, aki munkába áll. Lesz, aki Magyarországon, lesz, aki más országban folytatja életét. Hiszem azt, hogy szilárd alapokat kaptatok a Kalocsai Szent István Gimnáziumban, olyan alapokat, amelyre bátran építhetitek életeket. Biztos vagyok abban is, hogy sokat kell még fejlődnötök ahhoz, hogy sikeres felnőtteket legyetek, és ehhez sokkal önállóbbá kell válnotok. Bízom benne, hogy sikerül megbirkóznotok a nehézségekkel, és leküzditek az akadályokat, de ehhez már magatoknak kell megtalálni a megoldásokat.

Az elbocsátó szavak után Perity Lajos átnyújtotta azoknak a diákoknak a jutalmakat, akiknek munkáját a tantestület kiemelkedőnek értékelte. Akik kapták: Illés Fanni, Szalatnay Anna Boglárka, Csere Bálint, Decsák Vivien, Fodor Betti, Radványi Ákos László, Szarvas Kristóf, Vörös Lívia, Zorván Marcell, Tóth Mikolt, Illés Diána, Dusnoki Csaba Sándor, Tímár Bence, Nagy Sára, Kardos Larissza, Ék Márton, Kocsis András, Hodován Tünde, Kun Anasztázia Erzsébet, Huber Tamás, Iván Dóra Adél, Kocsis Adrienn, Fekete Mátyás. Jó tanuló – jó sportoló kitüntetést kapott Tóth Mikolt, kiváló tanuló lett Illés Fanni, míg az iskola legmagasabb elismerését, a Szent István plakettet idén Radványi Ákos László és Vörös Lívia kapta meg.