Bár az elmúlt napokban nem kifejezetten az ültetvényeken végzendő munkáé, mint a borünnepé és a mulatságé volt a főszerep a hajósi pincefaluban – május lévén elkezdődött már az ilyenkor szokásos teendők ellátása a szőlőben. Ugyan az eddig hiányolt eső egy részének sikerült éppen az idei Orbán-napi borünnep idején lehullania, a termelőknek egyelőre nincs sok okuk örülni – derült ki Kovács Róbert borásszal, a Hajósi Hegyközség alelnökével készült villáminterjúnkból.

– Köztudottan éppen fesztivállázban ég a pincefalu és inkább a vendéglátásra, mintsem az ültetvényi munkára koncentrálnak a gazdák. Ettől eltekintve, milyen képet festenek a hajósi ültetvények?

– Megmondom őszintén, hogy május elejére-középére vonatkozóan sajnos több rosszról, mint jóról tudok beszámolni. Hiányzik a csapadék. [Beszélgetésünk még az Orbán napi esős hétvége előtt készült – a szerk.] Az eddigi eső annyira minimális volt, hogy megfelelő nedvességet nem juttatott a talajba, csak a port verte el. Az áprilisi szőlőelfagyások is jelentős károkat okoztak. Az egyetlen szerencsénk az volt, hogy a május eleji jégverés elkerülte a hajósi ültetvényeket – bár morbid dolog ezt szerencsének nevezni, hiszen mélyen együtt érzünk mindazon gazdákkal, akiknek még ez a „jó is kijutott”. Visszatérve a kérdésre, az ültetvényeken megkezdődtek a növényvédelmi munkálatok, permetezzük a szőlőt, ezután pedig jöhetnek az első kapavágások.

– Mindaz, amit most elmondott, milyen hatással lehet az idei termésre?

– Korai lehet még becslésekbe bocsátkozni, de az tény, hogy két olyan fagyos éjszakánk is volt a télen, amelyek befolyásolhatják a majdani termést. December végén a hónaphoz képest nagyon meleg volt. Azt nem mondhatnánk, hogy elindult a vegetáció és a nedvkeringés, de előfordult, hogy néhány táblán megmoccant a szőlő. Ezután csapott le a december 31-i fagy. Áprilisban ugyanez megismétlődött. Ekkor csak foltokban ugyan, de komoly szőlőelfagyások történtek. A jelen állás szerint azt mondhatnám, hogy 30-40 százalékos termés várható az idén, de a szüretig még rengeteget alszik kinn a szőlő. Főleg a cabernet sauvignon fajtánál mutatkozik, hogy kis levelet növesztett, vagy egyáltalán nincs is rajta levél, ami azt jelenti, hogy újra kell nevelni a szőlőkart.

– Ilyen esetekben dobnak mentőövet a termelőknek? Van lehetőségük arra, hogy valamilyen kárigénylési formában mérsékeljék az őket ért veszteségeket?

– A kárenyhítés területén látszik, hogy próbálkozik az állam, de száz százalékban lehetetlen fedezni azokat. Sajnos, amikor ilyen csőstül jön a baj, mint az idén, akkor nincs az a forrás, ami a mezőgazdasági termelők valamennyi veszteségére tudna kárpótlást biztosítani. De hát ez a mezőgazdasági munka velejárója… sajnos.

– Az utóbbi két-három év mintha nem a hajósi borászok éve lett volna, a termés mennyiségét és az időjárási viszontagságokat illetően – amennyire fel tudom idézni a korábbi híradásokban és nyilatkozatokban elhangzottakat…

– Azt gondolom, hogy ez nem csak a mi ágazatukra jellemző. Az biztos, hogy a szőlő- és a gyümölcstermesztéssel kockázatot vállalunk. A tengerszinthez viszonyított magassága az alföldi borvidékeknek mind 200 méter alatt van. Májusig bármikor érheti kár a szőlőket és a gyümölcsösöket. Semmivel sem voltak jobb helyzetben tavaly szeptemberben a más mezőgazdasági kultúrával foglalkozók, hiszen ugyanaz a 200 milliméter csapadék kijutott nekik is, ami alig néhány nap alatt zúdult le a szeptemberi betakarítások idején. 2012-ben volt az, hogy ilyenkor májusban akkora fagyot kaptunk, hogy nemcsak a szőlőkben, de a gyümölcsösökben is nagyítóval kellett keresni az ép rügyeket, mert még a leveleket is ledobták a növények, majd újrahajtottak. Nagyon érdekes dolog, ami az elmúlt négy-öt évben éri az egész agrárágazatot… bízom abban, hogy lesz még jobb évünk is!