A Viski Károly Múzeum által az elmúlt 25 évben ösztönzött régészeti munka eredményeit négyrészes előadássorozattal és egy településtörténeti szakkönyvvel összegezte az intézmény. A kötetet szerző Romsics Imre múzeumigazgató múlt szerdai előadásán rávilágított: a Sárköz 70 százalékát sikerült bejárni és mintegy 1200 lelőhelyet tártak fel. Az eredmények alapján sikerült befoltozni a honfoglalás koráról, valamint az azt követő évszázadokról szóló dokumentumok hiányosságait és felvázolni nagyjából hatszáz év településtörténetét.

– A terepbejárás egy nagyon hosszadalmas munka, nagyon sok pénzbe és időbe kerül. Már harmadik éve, hogy nem tudjuk csinálni, mert annyi dolgunk van más feltárásokkal. Bízom benne, hogy sikerül újra nekiindulni, és akkor Bátya következik – vázolta a Homokmégy-Halom térségében zajlott nagysikerű munkálatok lehetséges folytatását Romsics Imre. A hon-foglaláskori Sárköz történetét feldolgozó előadássorozat zárórészét prezentáló múzeumigazgató örömmel nyugtázta, hogy tudományos szempontból sikeres időszak van mögöttük, amit a könyvben is összegzett. – Az előadásban többször hivatkoztam rá, hogy a múzeum gyűjtőterületének északi részén, tehát a Sárköz északi részén lévő régészeti leletekkel korrigálni tudtam a történeti dokumentumok hiányosságait – mondta.

A Sárköz feltárásaiból leszűrhető településtörténet írásos összegzésére annak ellenére kérték fel Romsicsot, hogy inkább néprajzkutató, mint régész. Úgy véli, a tanulmány megírását kezdeményező Révész László, a SZTE Régészeti Tanszékét vezető docens azért ragaszkodott a személyéhez, mert megítélése szerint ő ismeri a legjobban a terepet. A múzeumigazgató aláírta az érvet, mert évtizedek óta ismerője, kutatója a Sárköz területének, ahol számtalan régészeti lelőhelyre tudott rámutatni teljes bizonyossággal, hogy „itt kell elkezdeni ásni”, mert biztosan találnak is valamit. A kalocsai Sárköz települései a XI-XVII. században című könyvben (aminek előzménye a fentebb írt tanulmány volt) az 1200 lelőhely feltárásából szerzett új ismereteket szedte össze – ebből a kötetből mesélt a közönségnek rég letűnt nemzetiségekről, ezeréves szavak és nevek etimológiájáról, uradalmakat védelmező kisfalvakról – többek között.