Kalocsáról Budapest felé haladva már az 51-es út mentén is szemtanúja lehet annak, hogy mekkora területeket temet maga alá a talajból feltörő víz. Mint kiderült, a helyzet (még) nem tragikus, az viszont tény, hogy főképp a Kalocsai Falugazdász Iroda körzetének északi területein van miért fogni a fejüket a földtulajdonosoknak. Sokan a hajnali hidegben próbálkoznak munkagéppel felvonulni, és a napközbeni melegedés előtt elhagyni a földet, nehogy sárba ragadjanak.

Nagy Attila falugazdász elmondása szerint a Dusnoktól Soltig terjedő körzetben leginkább a Solt környéki, mélyen fekvő területeken jellemzőek a nagyobb belvíz-foltok. Ezek felbukkanásáért és a nehézkes elszivárgásért felelős az is, hogy az elvezető árkok jó része „sincs a legjobb állapotban”, fogalmazott a szakember, vélhetően arra utalva, hogy vagy elhanyagoltak az árkok, vagy nincsenek már megfelelően kialakítva, esetleg betemették azokat.

A falugazdász arra is rávilágított, hogy az elmúlt két hónap időjárása nyomán borítékolható volt, hogy előbb-utóbb felszínre kerül ez a probléma.

– Januárban 42 milliméter csapadék hullott 11 nap alatt. Ezt azért fontos elmondani, mert ha az eső két napig esett volna, akkor lett volna ideje elszivárogni. Így viszont, hogy gyakorlatilag a hónap egyharmadában esett, erre esély sem volt. Februárban már 87 milliméter csapadékot mértünk 17 nap alatt. Így mind a vetéseken, mind a szántásokon, de néhány gyepterületen is jelentős mennyiségű belvíz gyűlt össze – ismertette a számokat és a mostani állapothoz vezető hetek történéseit Nagy Attila.

– Kollegáimmal folyamatosan mérjük fel a belvízzel borított és az úgynevezett átnedvesedett területeket. Ez utóbbi kategóriába sorolhatóak azon területek, ahol a belvíz még nem jelent meg, de olyannyira átnedvesedett a talaj, hogy tartós eső esetén ez csak idő kérdése – így a kalocsai falugazdász. Jöhetnek a számok?

– A 25 ezer hektárnyi őszi vetésterületből mintegy 5 és félezer hektárnyi átnedvesedett, a belvízzel elöntött terület nagysága pedig 2500 hektár. A 37 ezer hektárnyi szántóterületből 6 és félezer hektárnyi átnedvesedett, és közel 3 ezer hektárnyit borít belvíz. Körzetünkben 16 ezer hektár gyepterület található, amelynek mintegy fele víz alatt áll – világított rá a tényekre Nagy Attila.

Ezek a mutatók a vetések tekintetében tragikusak, hiszen ha tartósan víz alatt áll a gabona, elpusztul a növény. Ugyancsak komoly gondot jelent, hogy a gazdák nem tudják a vízben álló, illetve az átnedvesedett földeken sem elvégezni az év ezen szakaszában elvégzendő fejtrágyázási munkálatokat az őszi vetéseken.

– A múlt heti határszemlénken láttuk, hogy a reggeli fagyok idején mozogtak a traktorok és próbálták elvégezni a feladatukat, hogy lehetőleg délelőtt 10 óra tájára, amikorra felenged a talaj, még biztonsággal le tudjanak jönni arról. Nincs könnyű dolga a gazdáknak, hiszen a nitrogén-műtrágyázás kapcsán ki kell emelni, hogy a nitrogén nagyon gyorsan mozog a talajban. Magyarán, ha az elszórt műtrágyára ráesik 50-60 milliméter csapadék, az anyag a gyökérzónától mélyebbre mosódik, mint ahonnan a gabona fel tudná venni azt – zárta gondolatait a falugazdász iroda vezetője.