Kalocsai Alkotók Köre

Kőbe, fába, betűbe róva örökítik meg a világot

2012.03.06 22:37    |    Gábor Erika  

A Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár rendezvénysorozata, a Kalocsai Alkotók köre újabb állomásához érkezett: február 10-én Mihó Izabella rádiós, író és Farkas Tibor szobrász mutatkoztak be a közönségnek.

Bár a tél próbára tette ezen a napon is az embereket, azért a könyvtárba sokan eljöttek, hogy közelebbről is megismerjék a két alkotót. Tamás László, az intézmény vezetője köszöntötte a megjelenteket, és mutatta be vendégeit.

Mihó Izabellát a legtöbben, mint a Korona Rádió műsorvezetőjét ismerhetik a városban évek óta. Akik hiányolják kedves hangját, vidám egyéniségét, azok most megtudhatták, hogy kisfiával a gyeses kismamák életét éli, és a játék, házimunka, gyereknevelés rövid szüneteiben rendületlenül ír. Novelláskötet megjelentetését tervezi, és írás nélkül el sem tudja képzelni az életét. Érsekcsanádról indult, Baján végzett közgazdasági szakközépiskolát, és – mint mondta – kiváló irodalomtanárainak, és a csanádi plébánosnak köszönheti, hogy el mert indulni az irodalmi alkotások felé vezető úton. Bár a rádiózást nagyon-nagyon szereti, azért reméli, hogy az irodalom is mindig jelen lesz az életében. Ezen az estén az „Adél hazatérése” című novelláját és néhány versét olvasta fel a közönségnek. A novella korábban már megjelent az Ígéretek című antológiában.

alkotok_miho_farkas_340Farkas Tibor szinte „haza érkezett” a könyvtárba, hiszen az intézmény több helyiségében, lépcsőfordulóiban az ő szobrai fogadják a látogatókat. Bár gyermekkorában elsősorban focista szeretett volna lenni, édesapja asztalosműhelyében annyira megragadta képzeletét a fa megmunkálása, hogy már hetedikes korában próbálkozott előbb fából, egy évvel később kőből szobrokat faragni. A városban sokak által ismert és tisztelt Taskovics Karcsi bácsi meglátta ezeket a kezdeti műveket, és elvitte Szebényi Béla kőfaragó műhelyébe a kisfiút. Ezzel el is jegyezte magát a kőfaragással, amelynek csínját-bínját színvonalas műhelyekben, Pesten sajátította el. 1988-ban Rómában a Szent István Házban volt Prokop Péter és az iskolanővérek vendége, amely egy megrendelést hozott számára. A nővérek kalocsai, Kossuth utcai idősek otthonának készített egy gyönyörű, fából készült corpust, és bekövetkezett az, amelyet azóta is tapasztal: egyik megrendelés magával hozza a másikat. Következett Szekszárd, egy szent család szobor, majd Péterrévén ugyancsak az iskolanővérek rendjének készített egy Keresztutat. Kalocsán az 1956-os emlékmű az első köztéri alkotása, mely a börtön falán látható. Farkas Tibor kezdettől résztvevője a Kalocsai Képzőművészeti Alkotótábornak, és az évente útnak induló KalocsaArt kiállítási anyaggal számtalan helyen megfordult az országban. Első önálló kiállítását 1996-ban Rádi György rendezte a Városi Galériában. Tavaly készült el fából Berde Mózes mellszobra, amelyet Kalocsa ajándékozott romániai testvérvárosának, Székely-keresztúrnak. Kedves témái a magyar népszokások, a történelmi események és alakok megjelenítése.

Farkas Tibor a könyvtárban mutatta be először a kalocsai közönségnek az uszódi Gubbantós Fesztiválhoz készített gyönyörű, bronz táncospárját.

Az est – mint mindig – barátságos beszélgetésbe ment át, hiszen a közönség még sokáig faggatta az alkotókat, és próbálták megfejteni a titkot: az előttük ülő, közvetlen, kedves két ember lelkében rejlő titkot, amely arra ösztönzi őket, hogy kőbe, fába, betűbe róva örökítsék meg a világból azt, amelyet nem mindenki lát meg, vesz észre. Mindketten vallották, hogy a művészet az, amelytől, több, jobb lesz az ember, amely felemel és olykor örömmel, olykor fájdalommal tölt el, mégis: mindig gyönyörködtet.


Kultúra

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás