Evangélium színekben tolmácsolva

Állandó kiállítás nyílt Prokop Péter festményeiből Kalocsán

2018.09.06 19:48   

Prokop Péter pap, festőművész képeiből nyílt állandó kiállítás június 29-én Kalocsán az Astriceum Érseki Múzeumban. A formabontó tárlaton a művész közel 130 alkotása tekinthető meg.

A kiállításmegnyitóra érkezőket Prokop Péter Assisi Szent Ferencről készített nagyméretű festménye, valamint több, véletlenszerűen elhelyezett üres szék várta az Astriceum fogadótermében.

A megjelenteket Vörös Márta egyházmegyei főépítész, az Astriceum igazgatója köszöntötte, aki nemcsak a kiállításon szereplő műveket ismertette, hanem a művész egy kevésbé ismert arcát is bemutatta: az írót. Vörös Márta szavait követően kezdetét vette az „utazás”: a dramatizált előadás során a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye több papja – köztük Bábel Balázs érsek – olvasott fel részleteket Prokop Péter papságról és művészi hivatásról írt gondolataiból, majd helyet foglaltak a véletlenszerűen elrendezett székeken. A szövegrészletek alapján a szemlélődő pap alakja bontakozott ki, aki a következőképpen összegezte művészetét: „festéket keverni, vagy szavakat illeszteni, Istennek talán mindegy.”

prokop1_450
 

A drámajátékot követően rövid kerekasztal-beszélgetés kezdődött dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Szabó Ferenc jezsuita, valamint Leányfalusi Vilmos, a Nagyboldogasszony-főszékesegyház karnagya részvételével.

prokop2_450
 

Bábel Balázs érsek Rómában ismerkedett meg Prokop Péterrel, gyakran találkoztak és beszélgettek a művészetről. A főpásztor elmondta, Prokop egyszerre bírta el a kritikát, ugyanakkor önmagával szemben is kritikus volt.

Szabó Ferenc jezsuitát régi barátság fűzte Prokop Péterhez, gyakran találkoztak Rómában, s szerveztek együtt irodalmi-művészeti esteket az emigráns magyar értelmiségiek és művészek találkozóhelyén, az úgynevezett Triznya-kocsmában. Szabó Ferenc idézte egy baráti beszélgetésüket, mely során Prokop tekintélyes öniróniával jelentette ki: háromszoros skizofréniában szenved, mivel ő egyrészt pap, másrészt festő, harmadrészt író. A jezsuita szerzetes szerint erről szó sincs Prokop Péter esetében, hiszen a három tevékenység megfér egymás mellett. E hármas tevékenység a Biblia Pauperummal, a „szegények Bibliájával” rokon, hiszen a régi korokban is a festészet, a templom freskói közvetítették az evangéliumot az írni-olvasni nem tudóknak. Prokop Péter művészete nem más, mint az evangélium színekben tolmácsolva.

prokop3_450
 

Leányfalusi Vilmos karnagy visszaemlékezésében Belon Gellért püspök szerepét emelte ki, aki mint az egykori kalocsai szeminárium tanára, kispap kora óta volt támogatója Prokop Péternek. Ő segített abban, hogy a festőművész pap Rómába menjen, és ott fejezze be művészeti tanulmányait. Leányfalusi Vilmos ismertette a fogadótérben elhelyezett Szent Ferenc-festmény történetét is, melyet Prokop a kalocsai főszékesegyház egyik mellékoltára számára készített. A karnagy reményét fejezte ki, hogy a festmény a felújítás lezárulta után végre méltó helyére kerülhet.

prokop4_450
 

A kerekasztal-beszélgetés után Vörös Márta tárlatvezetésével tekinthették meg az érdeklődők a kiállítást, mely az Astriceum tetőterében kapott helyet. A terem adottságai miatt a készítők szokatlan megoldások használatára is kényszerültek, mely miatt számos festményt a padlón helyeztek el. Bár idősebbek számára derekat próbáló, mégis különleges hatást ér el ez a formabontó elrendezés: az érdeklődők szinte beléphetnek a képbe, és részesei lehetnek a lelki zarándokútnak; együtt utazhatnak Rómába, vonulhatnak a mélykúti búcsúsokkal és elmélkedhetnek a Golgotán.

(Forrás: Magyar Kurír)

Prokop Péter 1919-ben született Kalocsán. A helyi jezsuita gimnáziumban, majd pedig az érsekség kisszemináriumában tanult. 1942-ben szentelte pappá Zichy Gyula kalocsai érsek. Tanárai és paptársai biztatására lelkipásztori hivatása mellett festői tehetségét is kamatoztatni szerette volna, ezért 1945-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Tanulmányait nem tudta befejezni, mert 1948-ban visszarendelték egyházmegyéjébe. A művész az 1956-os forradalmat követően Rómába disszidált, ahol diplomát szerzett festészetből. A Pápai Magyar Intézetben, majd pedig a Szent István Zarándokházban lakott és alkotott 1999-ig, amikor visszatért Magyarországra. Csepelen telepedett le, itt élt 2003-ban bekövetkezett haláláig. Prokop Péter művészetére leginkább Aba-Novák Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar és Paul Klee alkotásai hatottak, stílusát a mélyen átélt vallásosság és a modern, expresszionista kifejezésmód határozza meg.


Kultúra

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás