www.kalocsaineplap.hu | Kalocsai Néplap Online Kalocsa és a környék lapja

Beszélgetés dr. Magóné Tóth Gyöngyi igazgatóval

„Nem kívánok mindent felfordítani…”

2009.02.08 12:03 | Benke Ferenc

A Városi Közművelődési Intézmények, Múzeum és Televízió sajátságosan hosszúnevű intézményét az elmúlt év szép tavaszi ünnepétől, május elsejétől kezdve dr. Magóné Tóth Gyöngyi igazgatónő vezeti a közművelődés széles és olykor göröngyös országútján. Legutóbbi bemutatkozó beszélgetésünk idején megállapodtunk, ha letelik a fél esztendő, visszatérünk a témára, ennek most jött el az ideje.

muvhaz_510

– Kezdem azzal – mondja a közvélemény körében egyre ismertebbé váló igazgatóasszony, akinek örök mosolya fölér egy erősebb biztató jó szóval –, hogy egyik oldalról élvezem a munkát, főként, amit tanárként is végeztem az iskolámban, a művelődésszervezést. Ám az igazgatónak egyéb, pénzügyi, munkaügyi, jogi feladatai is vannak. Ezek az új kihívások sok utánajárást, sok időt igényelnek. Ez az ismeretlenebb része a munkámnak, ez az új
„mesterség”!

Azt tudom mondani, amit fél éve is mondtam. Nem kívánok mindent fenekestül felfordítani, hiszen az elődöm által kitalált dolgok működnek, meg kell őket tartani. A Városi Galéria kiválóan alkalmas kiállítások rendezésére, teret ad a helyi és máshonnan származó művészek bemutatkozására. Újszerűek és egyre népszerűbbek a fotókiállítások is. A Művelődési Központ folyosója, illetve a Városi Színház előtere alkalmas ezek megrendezésére. Frekventált helyen vannak, és vonzzák a látogatókat. Ez az újítás köznyelven szólva bejött. A másik, amit legutóbbi beszélgetésünk alkalmával is említettem, „hangosabbá” kívántam tenni a házat. Az első kezdeményezés mintha sikerízű lenne – véljük közösen a hangok beszűrődésekor.

– Igen. A fizika csodái bemutató teljes sikert aratott a gyerekek körében. A gyerekzsivajt jó hallani, én szeretem, megszoktam – mondja beszélgető partnerem örömmel. – Talán majd a középiskolások csivitelésére is sor kerül a házon belül. Elindult a Barangolás a nagyvilágban című, nyolc előadásból álló sorozatunk. A munkatársaimmal együtt bízunk a sikerben. Én már tanárként kipróbáltam, s tudom, mit jelent kiváló előadókkal dolgozni. Bizonyára sokan emlékeznek a tavalyi vallástörténeti sorozatra, vagy előzőleg a helytörténeti bemutatókra.

Természetesnek tartom tehát a jó dolgok, a nemes hagyományok folytatását, ám némi változtatás azért lesz. A több évtizede megszokott március 15-i szavalóversenyt most is megtartjuk, de új alapokra helyezzük. A Kalocsai Televízió minden szavalatot rögzít, majd a következő napon be is mutat. A nézők az új honlapunkon (www.kalokultura) szavazhatnak a nekik tetsző előadókra. Így a közönséget is bevonjuk az értékelésbe. Fele-fele arányban dönt a szakemberekből álló zsűri, valamint Kalocsa lakossága.

A kategóriák legjobbjai azután a város nyilvánossága előtt mondják el a verseket. Első alkalommal szeretnénk bevonni a szavalóversenybe a felnőtteket is. Nem véletlenül, hiszen Kalocsán a háború előtt – ezt kutatásaimból tudom – a körök, egyletek tagjai verseket mondtak, színdarabokat adtak elő. Orvos, ügyvéd, parasztember és közismert iparos egyaránt. Miért ne szavalnának ma is? Meglátjuk, van-e érdeklődés.

A hagyományos nagy rendezvények: Szent Iván-éj, Pünkösdi Koncert, Paprika Napok, idén is lesznek. A tavaly augusztusban debütáló István-napi sokadalom már bevált, szeretném tovább bővíteni. Az idén megrendezzük a Holokauszt emléknapot is, hiszen 65 éve június 18-án vitték el a kalocsai és környékbeli zsidóságot. Szeretnénk fölállítani – amiben partner a város vezetése is –, annak a márványtáblának a másolatát, amibe 1948-ban bevésték az áldozatok nevét, de elkerült Kalocsáról a zsinagóga könyvtárrá alakítása idején. Sokan tudják, de biztosan még nem mindenki, hogy film is készül a kalocsai zsidóság történetéről. A forgatás megtörtént, sokan szerepelnek benne a ma Kalocsán élő emberek közül is. A rendező ugyan most Los Angelesben él, de ő is atyánkfia, 10 éves koráig Kalocsán élt.

Összegezve tehát: bízom abban, hogy jól haladnak a dolgok, de ezt nem nekem, hanem a kalocsai közönségnek kell megítélnie. Ha haladunk, az sem egyedül az én sikerem. Ez a tevékenység igazi csapatmunka. Vélem, szerencsém van ezen a téren. Munkatársaim elhivatottak, nem számít, hogy hétvége van vagy késő este, teszik a dolgukat, ami bizony nem kevés. Mondjuk ki; ez a hivatással jár.