www.kalocsaineplap.hu | Kalocsai Néplap Online Kalocsa és a környék lapja

Kiállítás a csillagászattörténet mérföldköveiből

A csillagászat nemzetközi évének fénypontja

2009.03.23 09:42 | Csapai Lajos

Az idei tavaszi napéjegyenlőséggel kezdődött és jövő év vízkeresztig tart az a csillagászattörténeti kiállítás Kalocsán, amelyet az Érseki Palota Patachich-termében nyitott meg március 20-án délután dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita számos meghívott tudós, vendég előtt, a média kitüntető érdeklődésétől övezve.

A nemzetközileg is szenzáció-számba menő tárlaton a Főszékesegyházi Könyvtár 160 ezer darabos állományának csillagászattörténeti mérföldköveiből válogatták ki kétezer esztendő leghíresebb kiadványait Ptolemaiosztól Kopernikuszon, Kepleren, Galilein át a kalocsai Fényi Gyula sajátkezű napkitörés-rajzáig. Külön aktualitása a csillagászati évnek, hogy négyszáz évvel ezelőtt találták fel a távcsövet.

A Patachich-terem tudósokról készült Maulpertsch-freskói, a polcokon sorjázó, a Werner könyvkötő família keze nyomát őrző könyvek méltóságteljes hátteret adtak az üvegtárlókban kiállított műveknek, melyek között megtalálhatja a látogató Klaudiosz Ptolemaiosz, a geocentrikus világkép megalkotójának 16. századi kiadását, Brachaditz Christian gazdagon illusztrált kódexét 1432-ből, de kivételes ritkaságnak számít Tycho de Brache dán csillagász könyve 1598-ból, melyből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak számon. Atlaszok, csillagképekkel illusztrált könyvek teszik feledhetetlen élménnyé a kiállítást.

ersek_300 Az egybegyűlteket először dr. Bábel Balázs érsek köszöntötte. Bevezetőjében elmondta, hogy Mózes Első Könyvében olvasható, hogy Isten megteremtette a nagy világítókat, a Napot, a Holdat, és a kisebbeket, a csillagokat, felhelyezte az ég boltjára, s látta, hogy mindez jó. Isten teremtette ezt a világot, amely sok milliárd év óta forog a tengelyén, míg megjelent a legparányibb élőlény, az ember, aki gondolkodni kezdett az égitestekről, pályájukat figyelve törvényeket állított fel, ami óriási szellemi küzdelem volt.

„Itt most olyan emberek jöttek össze, akik rácsodálkoznak a csillagos égre és azt szeretnék, ha mégtöbben csodálkoznának rajta. Hatalmas múlt áll előttünk, Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig, vagy a kalocsai Derekas Alizig, aki egy általa felfedezett ismeretlen kisbolygónak a „Kalocsa” nevet adta. Az alkotó isten szelleme találkozik itt a kereső, kutató emberével, évszázadok tudománya találkozik a mi szellemünkkel, ami igazi szellemi örömet jelent mindnyájunknak.” – mondta Bábel érsek.

Dr.Bartha Lajos csillagászat-történész, méltatva a kiállítás értékét, egyebek között elmondta, hogy egy hatalmas időszakról ad kereszt-és hosszmetszetet a tárlat: előbbit abban az értelemben, hogy különböző társadalmi csoportok számára készültek ezek a könyvek szakcsillagászoktól a laikusokig, míg utóbbi jelzőt a két évezred indokolja. „A kiállítás megérdemli, hogy ne csak a csillagászok, hanem a szép könyvek iránt érdeklődők, magyarok és külföldiek is megtekintsék”- mondta a tudós, aki köszönetet mondott a kalocsai könyvtár minden munkatársának, akik olyan találékony munkát végeztek, amire még profi csillagász sem lett volna képes.

A magyar szervezőbizottság nevében dr.Hegedűs Tibor a bajai obszervatórium vezetője elmondta, már diákkorában megismerkedett a kalocsai könyvtár könyveivel, lehet, ihletet is adtak pályaválasztáshoz. „Bátran mondhatom, ez a kiállítás a csillagászat évének fénypontja lesz, hírét el kell juttatni minél több emberhez, mert a mai virtuális világban azt reprezentálja, miként akarták megismerni és értelmezni a világot az előző generációk.

Dr.Hetesi Zsolt csillagász-asztrofizikus rövid beszédében hangsúlyozta, hogy amikor e könyveket kézbe veheti az ember, felismerheti a máig élő ellentéteket a vallás és a tudomány között. Az igazi, csattanós válasz ezekben a könyvekben rejlik, nevezetesen az, hogy nincs ellentét tudomány és vallás között, amelyek úgy viszonyulnak egymáshoz, mint kezünk ujjai: négy ujjunk a négy tudományág, hüvelykujjunk a vallás. Igaz, szembefordulnak egymással, de az egyik nem lehet meg a másik nélkül. „Kötelességünk azoknak az óriásoknak a munkáit megismernünk, akiknek a vállán állunk” – mondta befejezésül.

A beszédek után a jelenlévők Fischerné Grócz Zita, a könyvtár munkatársának vezetése mellett végignézték a kiállítási tárlókban őrzött kincseket, majd átvonultak a Katona István házba, ahol előadások hangzottak el.