XX. Duna Menti Folklórfesztivál

Néhány napra ismét a folklór fővárosa voltunk

2014.07.23 22:28    |    G.E.  

Kiállítással nyílt a fesztivál

A XX. Duna Menti Folklórfesztivál a Városi Galériában rendezett kiállítással kezdődött. A tárlat a történeti visszatekintés mellett egyben az élő népművészet (és a kalocsai hungaricumok!) bemutatása is, hiszen a fesztivál ideje alatt hímző- és pingáló asszonyok munkálkodtak a teremben, és folyamatosan sült az illatos, különleges paprikás kalács, azaz „kácsi”.

 

dmff1_450

 

A megnyitó ünnepségen megjelenteket a fesztiváligazgató, Horváthné Csortán Krisztina köszöntötte, majd Romsics Imre, a Viski Károly Múzeum igazgatója, a kiállítás rendezője mondta el, milyen elgondolások mentén állt össze a tárlat anyaga.

dmff2_250Romsics Imre áttekintette az 1968-ban alapított Duna Menti Folklórfesztivál 46 éves történetét és megállapította: napjainkban újra tapasztalható a múlt becses emlékeinek és a hagyományok megőrzésének a szándéka, és ebben városunk jelentős szerepet tölt be. Szavait azzal zárta, hogy legyünk büszkék mindannyian arra, hogy kalocsaiak vagyunk, mert ez a város maga is egy „hungaricum”, hiszen az országban egyedülállóan Kalocsának van két, ezzel a címmel elismert terméke: az őrölt fűszerpaprika és a népművészet. Bár az igazgató szavai szerint a mérleg inkább két és fél hungaricum, mert a csak a környékünkön sütött paprikás kácsi is annak számít! A frissen sült kalácsot villámgyorsan elfogyasztó vendégek láthatóan egyetértettek ezzel…

Kisváros az Európai Kulturális Utak csomópontján

címmel szakmai konferenciát is rendeztek idén a szervezők azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a régebbi fesztiváloknak ez az eleme visszakerüljön a programba. A neves előadók sokoldalúan világították meg a múltbeli és a mai nemzeti kulturális értékek fontosságát jelenünk építésében, boldogulásunk lehetőségeinek tükrében.

 

dmff3_450

 

dmff4_200Megtudhattuk például, hogyan lesz hungaricum természeti, épített örökségünkből, helyi jellegzetességeinkből (dr. Horváth Zsolt Hungarikum Bizottság), miképpen szeretne Kalocsa az európai kulturális utak csomópontja, fontos turisztikai központja lenni (Török Ferenc polgármester), vagy éppen a Duna menti népek ártéri gazdálkodásának jellegzetességeit (dr. Andrásfalvy Bertalan) ismerhettük meg alaposabban. Az előadások közben a vendégeknek lehetősége nyílt arra is, hogy helyi termelők által előállított finom falatok kóstolásával győződhessenek meg arról, hogy „Kalocsa finom”.

A várva várt felvonulás

A folklórfesztiválok legjobban várt eseménye a helyi és a vendég tánccsoportok menettánca a város főutcáján, a Szent István király úton. Idén is sokan álltak az utca két oldalán, hogy megismerhessék a következő három nap szereplőit. Szívmelengetően sok kalocsai táncossal indult a menet, majd a külföldi (Azerbajdzsán, Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia) csoportokat követően Szakmár, Uszód és Miske-Drágszél csoportjai zárták a menetet.

 

dmff10_450

 

A gördülékenységet négy gólyalábas fiatalember volt hivatott biztosítani, ez olykor sikerült, olykor nem. A nézők úgy érezték, nagyon gyorsan véget ért a kavalkád, és kicsit kevesellték a menet közbeni táncot. Lelkes tapsból nem volt hiány, és a nézők egészen fiatalkorú része szintén táncra perdült a jó példa láttán.

 

dmff5_450

 

Táncos esték

A fesztivál pénteki és szombati programjai sokakat vonzottak az Asztrik térre és a szabadtéri színpadra.

 

dmff6_450

 

dmff7_300A vendégek kisvonattal indulhattak városnéző körútra, a legkisebbek birtokba vehették a Garboncás játszórétet, a nagyobbak érdeklődve szemlélhették a népművészeti termékek széles skáláját felvonultató sátrak kínálatát és az Érsekkert bejáratánál felállított színpadon gyönyörködhettek a színes viseletekben és a szebbnél szebb táncokban. Esténként telt ház várta a fellépő csoportok műsorát, hogy azután a táncházban próbálkozzanak a fáradhatatlan érdeklődők a különböző népek táncainak elsajátításával.

Pénteken Hajóson, szombaton Dusnokon vendégeskedett a fesztivál – előbbi településen Szlovákia és Románia, utóbbin Szerbia és Horvátország lépett fel, mindkét estén kiegészülve a helyi folklórcsoportok műsorával. A programokat itt is táncház zárta.

Gálaműsor szombaton

A fesztiválzáró gála Románia hagyományőrző csoportjának műsorával indult, őket követte az igen-igen fiatal, nagyon tehetséges szlovák csoport, majd a Liszt AMI Ifjúsági és Rezeda csoportjának hallatlanul mozgalmas koreográfiáját láthattuk (Illés Zoltán, Illésné Koszta Kriszta munkája). A Kalocsai Hagyományőrző Népi Együttes „Szép a rozmaringszál” című táncjelenete felelevenítette a valahai leánykérés mozzanatait. A műsort a kalocsaiak kedvencévé vált azerbajdzsáni együttes zárta, fergeteges, mégis kifinomult táncukat szűnni nem akaró ovációval fogadta a közönség. Ezen az estén „Nemzetek táncháza” volt az Asztrik téri Fesztiválkertben.

 

dmff9_450

 

A szombati gálaműsoron adták át a délutáni „Vasárnapolás szombaton” címmel meghirdetett, a legszebb népviseletet kereső verseny eredményét. Hármas holtversenyben Ferencz Kitti, Farkas Kitti és Romsics Csöre nyerte el a zsűri tetszését és a gyönyörű cseréptálat.

 

dmff8_450

 

Búcsú a fesztiváltól

Vasárnap délelőtt a helyi és vendégcsoportok a meszesi kompkikötőben gyülekeztek, hogy elbúcsúztassák a fesztivált és megkoszorúzzák annak névadóját, azaz a Dunát. Kompra szálltak a táncosok, hogy a folyó közepén a vízbe dobják szalagos koszorúikat. Az ünneplést sokan nézték a partról is, hiszen ez volt itt Kalocsán az első alkalom, hogy vén folyónkról is megemlékeztünk – három éve a fesztivál ordasi „vendégeskedése” alkalmával ott már volt Duna-koszorúzás –, ami jogos, hiszen mindvégig az az eszme volt a fesztivál középpontjában, hogy „a Duna összeköt minket”.

 

dmff12_450

 

Dunamenti rácok találkozója

Vasárnap délután még mindig a – fesztivál égisze alatt – rendezte meg a Kalocsai Horvát Önkormányzat a Duna Menti Rácok találkozóját. Az esemény horvát nyelvű szentmisével kezdődött, a szabadtéri színpadon Kalocsa, Bátya, Dusnok, Ercsi és Tököl folklórcsoportjainak műsorával folytatódott, majd táncházzal zárult, amelyen a Zabavna Industrija zenekar szolgáltatta a ritmust.

 

dmff11_450

 

Mérleg

Aki jelen volt csütörtöktől vasárnapig a fesztivál programjain, vagy akár csak egyre is kilátogatott, az megtapasztalhatta a rendezvénysorozat hangulatát, láthatta az utcákon a táncosok kavalkádját, élvezhette a műsorokat, és örülhetett annak is, hogy az „időjárás-felelős” is velünk volt.

dmff13_250Török Ferenc polgármester számokban is igyekezett kifejezni a fesztivállal kapcsolatos eseményeket a szombat esti gálaműsoron, ahol többször is megköszönte a kalocsaiak folyamatos érdeklődését, vendégszeretetét, valamint ajándékkal és oklevéllel köszöntötte a fellépő csoportokat.

A fesztiválon 29 tánccsoport vett részt: hat külföldről érkezett, a járásból hét, míg Kalocsáról 16 csoport szerepelt a felvonuláson és a műsorokon. A táncosok létszáma ezer fő volt, a zenészek nyolcvanan voltak.

A rendezvény megvalósításán 355 fő dolgozott. Ebből szervező, tolmács, csoportkísérő húsz fő, önkéntesként 35 fő segítette a programokat. Az önkormányzat és az önkormányzati kft.-k alkalmazottai közül összesen 300 fő dolgozott a XX. Duna Menti Folklórfesztivál megszervezése és lebonyolítása érdekében.

A menettáncon kb. 4000 ember vett részt, a szabadtéri színpadon estéről-estére 1200 főnyi közönség tapsolt a fellépőknek. A délután kisszínpadi műsorokra 500-500 fő volt kíváncsi. Az éjszakai táncházakon megközelítőleg 300 fő ropta, olykor akár hajnalig. Érdekességképpen megemlítette a polgármester, hogy a fesztivál 1,8 hektár területet „lakott be”, ezt kellett mindennap tisztává varázsolni reggelenként.

Mozgalmas, érdekes, élményekkel teli hét volt a néptánc idei, huszadik ünnepe Kalocsán. Eseményeit, eredményeit, tanulságait bizonyára még sokan, sokféle szempontból elemzik majd a városban. A fellépők különösebb elemzés nélkül is érezték a számukra legfontosabbat: a közönség szeretetét. Néhány napra ismét a folklór fővárosa voltunk. Tegyék el szép emlékeiket abba a lelki almáriumba, ahonnan a csöndes, eseménytelenül csordogáló napokon elővehető, és ilyenkor megerősödhet az az érzés, hogy Kalocsa jó úton jár, amikor jelenét szilárd, erős, és értékes múltbeli gyökereire építi fel.


Kultúra

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás