www.kalocsaineplap.hu | Kalocsai Néplap Online Kalocsa és a környék lapja

Dr. Lisztóczky László előadása a Mikszáth-évforduló alkalmából

Örök érvényű igazságok

2010.11.27 00:40 | V.I.

Idén már száz esztendeje, hogy Mikszáth Kálmán (1847-1910), a magyar irodalom meghatározó prózaírója elhunyt. Az évforduló apropóján Kalocsára látogatott dr. Lisztóczky László irodalomtörténész, a Dsida Jenő Baráti Kör elnöke, aki egy érdekfeszítő, szórakoztató előadással ajándékozta meg a Hunyadi Kollégium könyvtárában összegyűlt érdeklődőket.

dr_lisztoczky_laszlo_200 Dr. Lisztóczky László kalocsai előadása alkalmával arra is szakított néhány percet, hogy a Néplap riporterével beszélgessen pályájáról, illetőleg a kanonizált hazai irodalom egyik úttörő írójáról, Mikszáth Kálmánról.

– Nem először érkezik már a kollégiumba előadást tartani Gulyás Béla igazgató hívására. Milyen szálakkal kötődik Kalocsához?

– Itt töltöttem negyven évig tartó tanári pályám első négy esztendejét, és itt vittem először érettségire egy osztályt. Mindig nagyon jó érzéssel gondolok rájuk és térek vissza Kalocsára, hiszen kezdő tanárságom évei meghatározták a pályafutásomat. Idén Mikszáth-évforduló van, Gulyás Bélával pedig rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, és minden évben kiszemelünk egy fontosabb évfordulót, amikor az igazgató úr idehív engem előadást tartani.

– Hová sodorta az élet Kalocsáról?

– Az egri Dobó Gimnáziumba kerültem, hiszen Heves megye a szülőföldem. Nyolc évvel később az Egri Tanárképző Főiskola Irodalomtudományi tanszékére hívtak tanítani, ahol 27 esztendőt töltöttem. Néhány éve vonultam nyugdíjba.

– Milyen szerepet tölt be Mikszáth Kálmán a magyar irodalomban és az olvasás-kultúrában?

– Több szempontból is értékes örökség és jelentős életmű Mikszáth Kálmáné. Ezt életében megszerezett népszerűsége és mai olvasottsága is igazolja. Legnagyobb jelentősége talán abban fogható meg, hogy ő közelítette először a magyar széppróza nyelvét a társalgási stílushoz és az élőbeszédhez, melyet korábban a retorikus stílus jellemzett. Ma ezért is nehezebb Jókait, Eötvöst, vagy Kemény Zsigmondot olvasni. Senki sem képes úgy megragadni az olvasót, mint a mesélő, elbeszélő Mikszáth.

– Mi teszi Mikszáth Kálmán műveit halhatatlanná?

– Nagyon sok 19. századi írónkat, köztük Mikszáthot is, foglalkoztatta az erkölcs és a pénz viszonya. Mikszáth főleg a paraszt-novelláiban szólt erről. A Tót atyafiak, vagy a Jó palócok elbeszéléseiben a szegénységgel kapcsolta össze a becsületességet. A jó diadalát hirdette, mint a magyar népmesék: a szegény ember becsületes és boldog, míg a gazdagság kiforgat a jellemből, és önzővé tesz. Napjainkban ismét olyan időket élünk, amikor szembe kell néznünk azzal, hogy mi legyen a társadalomban a helye a pénznek, és a vele szövetkező hatalomnak.

– Mikszáth alkotásai tehát örökérvényűek?

– Ez természetesen nem csak Mikszáth, hanem mások esetében is fennáll, akik magasabbra szárnyalnak a lét legmeghatározóbb alapkérdéseiben. Jókai hőse, Tímár Mihály is a Senki szigetére vágyott, ahol a pénz nem isten, és ott talál boldogságot.

– Miért fontos a ma emberének, főként a középiskolás korosztálynak Mikszáth-műveket olvasni?

– Az olvasás megtanít értelmesen, választékosan beszélni magyarul. Azt hiszem, hogy a számítógépek világában ez az egyik legérzékenyebb pontja a felnövekvő nemzedéknek: nem tudnak beszélni! Márpedig, hogyha nem tudnak beszélgetni, kommunikálni egymással, akkor a szeretet élményében sem részesülhetnek, így pedig az élet elsivárosodik. Az irodalom, így egy Mikszáth regény is éppen arra való, hogy megtanítson értelmesen, szépen beszélni és fogalmazni magyarul. Fontos, hogy olyan stílust és szóképeket közvetítsen, amivel a mindennapokban is élni tudunk. Egy Mikszáth-regény pedig – stílusából adódóan – tökéletesen alkalmas arra, hogy a kapcsolatteremtés misztériumába avassa be a diákságot.