Gyuri bácsi gyógyteái: a csipkerózsa

2014.11.14 08:47    |    (Forrás: gyorgytea.hu)  

Él valahol a Bükk rejtekében egy varázslatos, öreg füvesember, Szabó Gyuri bácsi, aki úgy ismeri a gyógynövényeket, mint ahogy ma már kevesen. Gyerekkora óta járja az erdőket, gyűjti a gyógyító növényeket, melyek készségesen feltárják neki titkukat. Nagymamájától, a mindentudó javasasszonyától tanulta, melyik növény mire való. Több mint 150 féle gyógynövényt ismer és alkalmaz. Heti számunkban a csipkebogyóról, annak hatásáról és felhasználásáról írunk.

Eredete

A csipkerózsa Európában honos, 1-3 méter magas tüskés cserje. A rózsafélék családjába tartozik. Levelei 5-7 levélkéből állnak. A drogot a csipkerózsa egészben szárított áltermése vagy az aszmagot nem tartalmazó terméshús adja.

csipkerozsa_450.

Hatóanyagai

Jelentős C-vitamin forrás, emellett más vitaminokat, karotinoidokat, pektint, szerves savakat tartalmaz.

Története

Latin neve (fordításban kutyarózsa) onnan ered, hogy gyökerének veszettséget gyógyító hatást tulajdonítottak. Az ókorban sorvadásos betegségekre, a középkorban tüdőbetegségekre használták. Egy görög legenda szerint eredetileg fehér volt a virága, de egyszer Aphrodité megsebezte magát a tüskéjével, és a vére rózsaszínűre festette a hófehér virágot.

Egyházi szimbólummá is vált: a csipkerózsa levelei alkotják a kelyhet, melyben Krisztus szent vére van. A rómaiak számára a csipkerózsa a dicsőség jelképe volt, csakúgy, mint a babérlevél.

Gyűjtése

A csipkerózsa éretten piros színű és kemény áltermését, a csipkebogyót az első fagyokig, szeptembertől novemberig gyűjtjük és mag nélkül, szárítva használjuk. A dércsípte csipkebogyók szárításra nem alkalmasak. Ha magunk gyűjtjük, a termésből a magot és a szőröket akár kézzel is ki lehet kaparni, de vigyázva, mert a szőrök a bőrön irritációt okozhatnak. Ajánlatos kesztyűt húzni hozzá. Virágszirmait, gyökerét, de leginkább a magtól megfosztott csipkehúst használjuk gyógyító célokra. 2 kg friss csipkebogyóból 1 kg szárazat kapunk.

Gyógyhatása

Enyhe vízhajtó. Szabályozza az erek áteresztő képességét, erősíti az érfalakat, ezáltal gyorsítja a véráramot. Ennél fogva érszűkület, érelmeszesedés megelőzésére, kezelésére használható. B, C és K vitamin található benne.

A virág szirmai enyhe hashajtó hatással bírnak, levele hasfogó. A termésében, a csipkebogyóban sok C-vitamin van, egy kicsi bogyóban több, mint egy nagy citromban! Ezért nem szabad forrázni. Fontos téli vitaminforrás a nátha megelőzésére.

A csipkemagban csak E-vitamin van, teája epekőoldó hatású, hólyagbántalmak ellen is nagyon jó. Húgyhajtó hatású, vesehomokra és vesekő leválasztásra is használható. A csipkehús kedvezően hat a cukorbetegségre, jó emésztésjavító. Immunerősítő hatása van, különösen ajánljuk stressz-oldásra, dohányosoknak pedig azért, mert a dohányzás sok C-vitamint von el a szervezetből. Nyugtatja az idegeket, általános erősítő hatása van. Magas C-vitamin tartalma miatt a II. világháború alatt a brit kormány gyűjtette a lakosság C-vitamin szükségletének fedezése céljából.

Felhasználása

Gyógytea: Készítéséhez egy csapott evőkanálnyi csipkebogyót vagy csipkehúst 3-4 óráig hideg vízben áztatunk, majd hidegen vagy langyosra melegítve megisszuk. Forralni, forrázni nem szabad. Napi 2-3 csészével is fogyaszthatunk belőle.

A friss virágból készült igen jóízű tea kiváló hashajtó. Napi egy csészével kell inni lefekvés előtt.
Gyógybor: A csipkebogyóbor főleg idősebb korban kitűnő házi szer a hólyag és a vese rendszertelen működése ellen. Egyéb felhasználás: A termésből készülhet még lekvár, likőr, szörp. A lekvárhoz a csipkehúst használjuk mag és szőr nélkül. A megtisztított, nyers csipkehúst turmixoljuk, majd azonos mennyiségű mézet vagy cukrot adunk hozzá, hűtőben tároljuk.


Kultúra

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás