Helyére került a barokk életmű

Hanisch Mátyás 200 év után tért vissza

2014.10.27 13:50    |    géjé  

Nem mindennapi emberek nem mindennapi elszántsága kell ahhoz, hogy létrejöhessen egy olyan tárlat, ami múlt pénteken nyílt a kalocsai Városi Galériában. Köszönhetően a Szabadkai Városi Múzeumnak és az Érseki Kastély gyűjteményének, közkinccsé vált a Katona Istvánról még annak életében portrét készítő, kis híján elfeledett egyházi festő barokkos életműve. Talán Önnek sem cseng ismerősen Mathias Hanisch (1754-1806) neve, pedig a hányattatott sorsú, cseh vándorfestő életének kalocsai fejezete egyháztörténeti szempontból is nagyon fontos: ez ugyanis a vallás egyfajta újjászületésének korszaka volt.

– Hanisch Mátyás élete elég kalandos a monarchián belül. A cseh nemzet fia, de eljött magyar földre, igaz, lehetne azt mondani, hogy az akkor még sváb Bácskába. Valamiféle nemzetek fölötti szellemiség ragyogta be, ugyanakkor a katolikus hitvilágnak a megörökítésén fáradozott – elmélkedett a megnyitón dr. Bábel Balázs érsek. – A korszak, amiben élt, a késő barokk ideje volt, amikor még nem alakult ki egy újabb, arcéles stílus, főként nem a falusi templomokban – emelte ki a festő művészeti hatásainak fontosságát az érsek.

hanisch_matyas_450

Ez a bizonyos korszak az egyházi vezető szerint a „diadalmas katolikus egyház életérzését” adja vissza, de tragikus előzményként jelölte meg a török hódoltság idejét, ami után oly’ nehéz volt a kulturális feleszmélés és a vallási felfrissülés. Hanisch képeiből viszont már a középkori mélypont, majd az elnyomás után magához térő egyház magabiztossága ragyog vissza. Az az állapot, amelyben a katolicizmus meg volt róla győződve, hogy legyőzhetetlen, mert „Szent Péter sziklájára épült”, és mert „Isten ügyét” képviseli. A főpásztor hangsúlyozta, hogy a kiállított festményekről visszaköszönő érsekportrékon nem depressziós, vagy gondterhelt arcokat látunk, pedig egyikük sem kis nehézségek árán építette, akár szó szerint is az egyházmegyét. – Van bennük egy meggyőződés arról, hogy a katolikus egyház a régi fényében fog tündökölni – bólogatott a teremben szétnézve dr. Bábel Balázs.

– Hanisch Mátyás művészete a Kalocsai Érsekség kulturális örökségének szerves része. Egy prágai családból származik, és az 1780-as években érkezett Magyarországra, azon cseh, morva és német vándorfestők egyikeként, akik munka reményében jöttek hazánkba – magyarázta a kiállításon Lakatos Adél. Az Érseki Kincstár muzeológusa, egyben a vándorkiállítás egyik hazai szervezője rávilágított: a török hódoltság idején gyorsmegoldásokkal, például vályogból felhúzott templomok helyét ekkortájt kezdték átvenni a maradandó kőépületek, amelyekben jócskán akadt teendő az olyan művészek számára, mint Hanisch. Ő maga is az érsekség alkalmazásában állt, és ebben a műfajban bizony az utolsók egyike volt, hiszen a 19. század elejétől a korábbi, klasszikus értelemben vett egyházi festők helyét már a „zsáner- és arcképfestők”, ha tetszik, civil képzőművészek vették át. – Ez a kiállítás az egyházi festők utolsó generációjának egy újabb tagjával ismertet meg minket – hangsúlyozta a szakember.

A december 5-ig a kalocsai Városi Galériában maradó vándorkiállítás anyaga az érsekség birtokában lévő portrékon kívül nagyrészt a Szabadkai Városi Múzeum restaurátorának köszönhető. Korhecz Papp Zsuzsanna, aki ugyancsak részt vett a megnyitón, nem kisebb érdemmel bír, minthogy egy terjedelmes tanulmányban „új életre” keltette a festő legendáját. Korunk gyakorlatilag neki köszönheti, hogy a barokk életmű újra közszájon forog, és így van létjogosultsága az oltárképek és portrék restaurálásának, majd azok kiállításának.

Ja, és még valami: Katona István (1732-1811) képe ott van az egyik sarokban. Egy vérbeli kalocsai a díszes barokk érsekportrék közepette nyilván ezt is megkeresi a teremben, ugye? Nos, ritkaságként tessék ránézni, mivel a neves történetíró-jezsuita pap azon nagyon kevesek egyike volt, akik személyesen állhattak portrét a festőnek – lévén kortársak voltak. Hanisch portrésorozata a katolikus szellemben élő magyar föld történelme során élt főpásztorokról és a szentté avatott királyokról nyilván korábbi festmények alapján készült.

 


Kultúra

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás