„Jól csak a szívével lát az ember”

150 éves a kalocsai Jézus Szíve kultusz

2012.06.19 22:58    |    Lovass-Nagy Anna  

Pünkösd a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amikor is a Szentlélek eljövetelét, valamint a keresztény egyház születését ünneplik világszerte.

Szombaton délelőtt nyílt meg a Művelődési Központban „A kalocsai Jézus Szíve kultusz – 150 év” című tárlat. A meghívott vendégek között volt dr. Bábel Balázs érsek; Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés alelnöke; dr. Bagó Zoltán EP-kép-viselő; Csóti András vezérőrnagy, a BVOP parancsnoka; valamint Török Ferenc polgármester.

A kiállításhoz kapcsolódó dokumentumokat, korabeli iratokat, újságokat, népi motívumokat magukon viselő egyházi öltözékeket, ünnepi népviseleteket, szobrokat magába foglaló gyűjteményt dr. Mészáros István templomigazgató ajánlotta a megjelentek figyelmébe, és a következő mondatokkal ismertette az anyagot:

kultusz_kiallitas_340– 1860-ban telepíti le, hívja meg Kunszt József érsek Kalocsára a jezsuitákat. Szent Ignác fiai nem vonakodnak a munkától, maradandót alkotnak. A krónikás úgy tudja, hogy 1862-ben már van Kalocsán Jézus Szíve búcsú a hozzá tartozó körmenettel együtt. A kiállítás tárlói között megtalálják azt az 1888-ból való Kalocsai Néplapot, amely úgy tudósít, hogy a vasárnapi ünnepi szentmisét követően hétezer ember, tizenhat körmeneti kereszt és negyvennyolc lobogó alatt vonul. Ez is jelzi, hogy nem csak Kalocsa és a szállások fő búcsúja ez, aminek a 150 éves jubileumát az idén ünnepeljük, hanem jóval nagyobb annál. A hely kiválasztása sem véletlen. Üzenete az, szakrális kiállítás egy profán környezetben, tudni illik Kalocsa város művelődési intézménye, ahol állunk. Ez a búcsú a hozzá tartozó körmenettel vallásra, felekezetre való tekintet nélkül ennek a népnek élő hagyománya.

Mészáros atya szavai után a következő ünnepi gondolatokkal dr. Bábel Balázs érsek szólt a megjelentekhez:

– Ezt a helyi ünnepet, amely százötven évre nyúlik vissza, helyezzük bele egy kicsit a nagy egészbe, mert a globalizáció és a lokalizáció előtt a katolikus egyház már kitalálta a nemzetek feletti nagy egységet és abban a nemzeteknek a sajátosságát. A Jézus Szíve tisztelet abszolút bibliai eredetű. Jézus, aki megtestesült, emberi természetet vett fel, emberi szívvel is élt, s miután a mi kultúránkban a szív többet is jelent, mint egy biológiai szerv, ezért bátran mondhatta azt, hogy legyünk hozzá hasonlóak, irgalmas szívűek és szeretettel mások iránt. Jézus igazi emberségét jelképezi a szív és a szív tisztelete. Loyolai Szent Ignác elindította a Jézus szívére való koncentrálást, magyar földön Hajnal Mátyás 1629-ben könyvet adott ki a Jézus Szíve tiszteletről, de igazából a XIX. században virult ki a jezsuiták működése nyomán a Jézus Szíve Szövetségek, a Szív Gárdák, aztán a Jézus Szíve különböző kiadványok révén, amelyek többek közt itt Kalocsán is Tóth Mike vezetésével elhagyták a nyomdát. Ez a kultusz azután kiáradt a falvakra, kiáradt a népviseletekre, a vallásra, a népszokásokra, amelynek itt láthatjuk az emlékeit, relikviáit. Ha így, ilyen formában nem is, de lényegét illetően nagyon nagy szükség van a Jézus Szíve tiszteletre, s annak gyakorlati életté való váltására, mert a mai ember nemcsak azt mondja, hogy Isten távol van, hanem abszolút anyagelvű, gyakorlati materialista, ahogy szoktuk mondani, szívtelen. Már pedig jól, csak a szívével lát az ember! Ezt erősítse bennünk ez a kiállítás, hogy a humanizmus a szeretet civilizációja, a Jézus Szíve kultusz által is erősödjék.

Főtiszteletű érsek úr szavai után dr. Bagó Zoltán képviselő saját bevallása szerint is nehéz helyzetben kellett, hogy megszólaljon. Szavaiban kitért az Európai Unió és a katolikus egyház kapcsolatára, valamint a keresztény demokrata politikusok tevékenységére, akik a II. világháború után igyekeztek ezt a kapcsolatot tovább ápolni. Örömét fejezte ki az iránt, hogy ez a város a katolikus egyházzal és az érsekséggel a Jézus Szíve kultuszt, ezt a másfél évszázados hagyományt felébreszti és ápolja.

Utolsóként Kalocsa város polgármestere, Török Ferenc visszaemlékezve gyermekkora körmeneteire szólt az egybegyűltekhez:

– Eszembe jutott egy nagyon szép emlék, amikor nagymamám, aki bőszoknyás öregasszony volt, a népviseletet használta, ötévesként kézen fogott és a Tavasz utcából felsétáltunk a búcsúba. Akkor egy ötéves gyerek számára fantasztikus látvány volt az a sok ember, aki fogadott bennünket a nagytemplom körül a főutcán, fantasztikus volt látni a zászlókkal vonuló embertömeget. Nagyon emelkedett, ünnepélyes dolog volt. De sajnos, ahogy teltek az évek, ez folyamatosan megkopott, elfogytak az emberek, nem, vagy csak kevesen jöttek be a szállásokról, az elmúlt évek alatt az emberek elfelejtették, mi is az a Jézus Szíve búcsú. Holott tudjuk, hogy ez a búcsú a megtestesítője volt, hogy Kalocsa minden szállásinak a városa, és a szállások minden kalocsainak a szálláshelye, amely nagyon szépen szimbolizálta, hogy a Kalocsa környéki emberek a városiakkal egységet képeznek. Ma ott tartunk – ami nagyban köszönhető István atyának –, hogy mi, kalocsaiak és szállásiak kezdünk visszatalálni a régi útra. A Jézus Szíve búcsú szerintem megint az lesz, ami a mi összefogásunkat, egységünket szimbolizálja, és nagyon remélem, hogy néhány éven belül újra hét-nyolcezer fős búcsúval találkozhatunk itt Kalocsán. Azt gondolom, ez nagyon jól szimbolizálja azt, hogy össze kell fognunk, együtt kell lennünk, hiszen csak együtt tudunk ennek a városnak, ennek a környéknek megfelelő módon jövőt biztosítani. Ez a kiállítás a múltunknak egy darabja, s ezen kell elindulnunk a jövő felé.

(A kiállítás a Közművelődési Intézmények Szent István út 36.-38. szám alatt lévő, volt Tiszti Klub épületében tekinthető meg.)


Kultúra

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás