www.kalocsaineplap.hu | Kalocsai Néplap Online Kalocsa és a környék lapja

Szerencsét hozott a 13-as szám

Kánikulai népünnepély Szakmáron

2011.09.13 22:19 | Cs.L.

Szombat délután. Bátortalan szellő próbálkozik azzal, hogy az eszement hőségben hozzon valami felfrissülést, de kora délután egyelőre a hőség áll nyerésre: Kalocsa felől a szakmári faluközpont felé autózva az utcák olyan néptelenek, mint egy westernfilmben, amikor a rosszfiúk belovagolnak a városba. Az egyetlen mozgás az út mentén a víz által forgatott márványgömb, aminek már a látványa is frissíti az embert. Sötétlik a kocsma belseje, bicikli egy szál se előtte, úgy látszik, a mai napon minden szakmári lakos és idegenből jött vendég a focipálya felé vette az irányt, ahol a falu évről évre ismétlődő közös ünnepét, a falunapot rendezik.

Már pénteken megkezdődtek a rendezvények a falu művelődési házában, ahol a Kalocsai Honvéd Kulturális Egyesület óriási sikerrel mutatta be Örkény István: Tóték, avagy ne dobozoljunk egyet? című darabját, amiből csak a rosszmájúak vélték kihallani, hogy az előadást a polgármester, Tóth Jenő iránti tiszteletből választották... Még az este, a falu sok csatát megért focipályáján, a hatalmas sátorban nagy sikerű karaoke versenyt rendeztek, ami nagyszerű bemelegítés volt a másnapi programokra.

Míg a falu szinte elnéptelenedett a hatalmas forróságban, annál nagyobb tömeg gyülekezett a focipályán. A parkoló kocsik között művészet volt helyet találni, s ahogy kiszállt az ember a finoman hűtött kocsiból, máris arcul csapta a döbbenetes, 34-35 fokos hőség. Máris ismerősök vettek körül, sokukra már alig emlékeztem, de a lényeg, hogy ők emlékeztek rám, mégha néha össze is kevertek valakivel.

Benn a focipályán már javában „állt a bál”: az út mellett jobbról-balról színpompás forgatag. Kiskereskedők kínálták portékájukat a sátorban. Volt itt mindenféle, a színes, festett léggömböktől kezdve az ezerféle, sokszínű és különleges süteményekig, műanyag játékokig, csak egyelőre még a vásárlók hiányoztak, a gyerekek is inkább a gumi ugrálóvárban hancúroztak, vagy éppen a különféle mutatványosok kínálatát vették szemügyre.

A legszembetűnőbb helyre, a focipálya melletti dombra helyezték a központi rendezvénysátrat, amelyet a kalocsai önkormányzat adott kölcsön (vagy bérbe?) a szomszéd falunak. Hatalmas monstrum, akár ötszáz, vagy ezer ember is elfér alatta. Oldalai feltekerve, így átjárja a frissítő szellő, és a nap sem éri közvetlenül azt a száz embert, aki éppen a hastáncos hölgyet nézi áhítattal, vagy a Millennium Társulat dalait, amelyek a hitvallásról, magyarságról, hazáról szólnak. Óriási tetszés fogadta a fellépő néptánc csoportokat, a Nádikót, a szakmári Mönyecskéket, a kalocsai Csajgorást és a bajai Bácska Bandát.

Később egymást követték a színpadon a fellépő zenekarok, a B.Projekt, az Omegás Benkő László, a Dinamitos Janka Béla, a Bulldózeres Demeter György, majd a Jambrió zenekar, s végül óriási retróbuli zárta az egész estés programot.

Természetesen, a falunapon is volt egy VIP-sátor, ahol a meghívott vendégeket fogadták jóféle ebéddel, hideg italokkal. E sorok írója Tóth Jenő polgármestert keresve, a szakmári asszonyok fogságába esve nem úszta meg, hogy finom töltött káposztával traktálják, s nem csak udvariasságból gondolta úgy, hogy a világ legfinomabb étkét tették elébe.

Az asztal körül csupa ismerős: itt van Dobler Robi, aki a szakmári focicsapatról tudósít a Néplapnak, Réfy Vili és bátyja, dr. Réfy Miklós, aztán Korsós Lajos Kalocsáról, a környékbeli polgármesterek közül a pataji Dusnoki Csabával kezelünk, Tóth Ignác újteleki polgármesterrel váltunk néhány szót, aztán Tóth Jenő szakmári polgármestert kérem, foglalja össze néhány mondatban benyomásait a falunapról.

– Nehéz erről mondani most még bármit is, hiszen az elmúlt két évben olyan szerencsétlen helyzetben voltunk, hogy zuhogó esőben kellett tartani a falunapot, most meg szikrázó napsütés van, de mint tudjuk, országosan ezen a napon van a legmelegebb, ezért talán nem jöttek el annyian, amennyire számítottunk. A műsorszámok ismeretében úgy gondolom, hogy később nagyobb tömeg is lesz, bár most sem panaszkodhatok a részvételre. A mostani falunap a „sze-rencsétlen” tizenharmadik a sorban. Ezt a hatalmas, gyönyörű sátrat a kalocsai önkormányzattól szereztük, még az árát nem tudom, de olyan kulturált környezetet teremtett, hogy már megérte, nyugodtan nézhetünk az esti rendezvények elé – mondta a polgármester.

Hazafelé gurulva a régi falunapokon jár az eszem. Az első, botladozó kísérletek után mára egyértelmű lett, hogy községeinkben egyre nagyobb tisztelet övezi a rendezvényeket, az emberek felismerték, hogy önmagukat megmutatva szűkebb pátriájuk hírnevét is öregbítik, és aláhúzzák nevét a turisták térképein.