Miért éppen a Kékszakállú?

2015.09.03 10:29    |    G. E.  

A Kalocsai Kortárs Művészeti Klub lelkes csapata február óta rendszeresen szervez programokat a Városháza Tomori utcai frontján található alagsori helyiségében, amely már a belépéskor egyértelműsíti a látogatóban, hogy egy sokszínű alkotócsoport háza tájára tévedt. Augusztus utolsó péntekjén a képző- és zeneművészet egyik ikonikus alakja köré épült fel a koraesti program. A Kékszakállú legendájáról Haskóné Apagyi Judit, a Kalocsai Liszt Ferenc AMI zongoratanára tartott előadást.

– Miért éppen a Kékszakállú? – tette föl a kérdést a hallgatóság helyett Haskóné, és meg is válaszolta azt: Bartók Béla halálának 70. évfordulója apropóján, és mert a „Kékszakállú herceg vára” című opera a kedvence.

(E sorok írója lázas keresésbe kezdett, hogy ezen a ponton megemlíthesse, milyen ünnepi programokkal készülnek a kultúra hivatalos képviselői az évforduló kapcsán, és bizonyára az én hibám, hogy nem találtam ilyenre…)

Szóval: a kalocsai alkotók klubjában egy igen alapos, a Kékszakállú titokzatos alakját több századra visszamenően bemutató előadást kaptunk Judit (hát persze: az opera főszereplője is Judit!) jóvoltából, aki meglepő módon nem operabéli névtársával volt szolidáris, hanem a Kékszakállúval…

Kalocsai Néplap

A hátborzongató várban megölt feleségek és a kékszakállú történetét számtalan formában feldolgozták, és általában a férfi-nő kapcsolat mélységeinek feltárása vezette az alkotókat, de értelmezik a műveket a sötétség-világosság ellentét, vagy az eredendő bűn kivetüléseként is. A legenda nem légből kapott, a feleségeket elpusztító férj alakjának eredetét visszavezetik az 1. században élt, Átkozott Conomor nevű breton uralkodóhoz, aki egy jóslat miatt, miszerint a saját fia fogja megölni, megelőzésképpen eltette láb alól hitveseit, ha azok teherbe estek. De feltételezik Gilles de Rais (15. század) személyét is a legenda mögött, akinek alakjához számos rémtett fűződik. Mindenesetre a história 1697-ben indult el a hírnév útján, Charles Perrault mesegyűjteményének köszönhetően, mind a mai napig foglalkoztatja az emberek fantáziáját, és a Grimm testvérektől Anatole France-ig sokan megalkották a maguk verzióját a különös férfiról. Az alkotásokban nem mindig negatív hős a Kékszakállú, olykor a feleség az, aki kihívja maga ellen a végzetet önzésével, fékevesztett kíváncsiságával.

Az előadás közben részleteket néztünk meg Bartók Béla operájából, amelynek szövegkönyvét Balázs Béla írta, és amely annak rendje-módja szerint először hatalmasat bukott, majd, amikor bemutatták Bartók másik két színpadi művét – a Csodálatos mandarint, a Fából faragott királyfit – már elfogadóbban ítélte meg a kritika és a közönség.

Kalocsai Néplap

Haskóné Apagyi Judit átadta nekünk azt az élményt, amit számára ez a mű jelent azzal, hogy bevezette közönségét a zenei kifejezőeszközök mélységeibe, amelyek fölött az avatatlan fül esetleg elsiklik, de segítőtársakat is kapott a jelenség még sokoldalúbb bemutatásához. Kiss István festő egy régi rajztanárától kapott, a Kékszakállú történetét ábrázoló képpel járult az előadáshoz, Cserenkó Gábor Anatole France értelmezését osztotta meg velünk, míg Németh Sándor és Váczi Attila egy-egy vers előadásával tette teljesebbé az élményt.

Mivel a Liszt Ferenc AMI minden évben megemlékezik a zene világnapján tartott koncerttel az adott év jelesebb évfordulóiról, legalább abban biztosak lehetünk, hogy Bartók Béláról ők nem fognak megfeledkezni…


Kultúra

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás