Barangolás a nagyvilágban

A többezer éves civilizáció közepében

2009.03.08 21:25    |    B. F.  

A hatodik előadásra sem csökkent az érdeklődés, most is telt ház várta dr. Kerezsi Ágnes, a néprajztudományok kandidátusának előadását, aki a híres Reguly Antal és Pápay József egykori útját járta be a múlt- és jelen századunkban.

dr_kerezsi_gnes_360Mint bevezető gondolataiból megtudtuk, a Néprajzi Múzeum Reguly Antal-féle gyűjteménye indította el Szibéria földjére, a Hanti-Manysi Autonóm, illetve a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben élő obi-ugor hantik és manysik meglátogatására. Elődje Reguly, illetve később a gróf Zichy Jenő-féle III. expedícióban részt vett Pápay József útjai adtak lökést a mai kutatómunkának. A kiváló előadói készséggel megáldott etnográfus a másfél órában oly közel hozta a közönséghez legközelebbi nyelvi rokonaink egykori és mai életének apró részleteit, ahogyan a tévés ismeretterjesztő filmekre, rádiós beszélgetésekre szorítkozó még aligha hallhatta, láthatta. Az itt-ott akadozó DVD vetítés ellenére kiválóan megismerhettük e közeli rokonaink még ma is magukkal hordozott, megőrzött, ezer esztendővel ezelőtti világát, benne a sámánizmust, a reinkarnáció hitvilágát, a családi és nemzetségbeli érintkezési szokásokat. Természeti életmódjuk egészen közel került a hallgatósághoz, amit később bizonyított a feltett kérdések sora is.

 

Miközben repülővel már eljuthatunk a világ legtávolabbi sarkába, ebbe a körzetbe nem csekély erőfeszítéssel lehet bejutni még ma is, holott a vidék olaj- és gáztermelése európai és világgazdaságot meghatározó. A tyumenyi olajmezőkről lévén szó, ahol a hantik többsége halász-vadász életmódot folytat a terület több mint egymillió négyzetkilométerén. Ahol még jurtafalvak is vannak párszázas lélekszámmal, miközben láttuk a DVD filmen a világvárost, melyet az olaj emelt a magasba fényével, fűtött járdájával, kivilágított nagyvárosi épületeivel – ami meghökkentő látványként került a nézők elé. Ahol születéstől halálig havonta 100 dollárnak megfelelő pénzt kap a városlakó, és mintegy 150 dollárból taxizhat, ha úri kedve úgy kívánja. 50 kilométerrel távolabb hanti családok megmutatják ősi életformájukat, saját skanzenjüket, hogy a turizmusból éljenek, és ezzel őrizzék hagyományaikat. Az ősi kötődés, a tradíció egyelőre vonzóbb, mint az olajbányászatban dolgozni. Szerencsére.

 

Az kétségtelen – mint dr. Kerezsi Ágnes is hangsúlyozta –, hogy a hantik helyzetét nehezíti a nyelvük föladása, a rohamos szibériai iparosodás, a mesterséges falvakba kényszerítés és a rénszarvas élőhelyek pusztulása. Hogy meddig tudnak ellenállni a kőolaj szorításának, ez igen nagy dilemma.

hanti_elkelsg_351Hanti előkelőség

 

 


Kultúra

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás