www.kalocsaineplap.hu | Kalocsai Néplap Online Kalocsa és a környék lapja

Még egyszer a Kék Madárról

Kalocsán a kortárs képzőművészet legjobbjai

2008.06.22 10:20 | Perity István

Felszállt, majd elszállt a Kék Madár, a zenészek, színészek, kézművesek le- és elvonultak. Számos írás jelent meg a fesztivál sikeres programjairól, méltatva azok nagyszerűségét. Valamiről egy kicsit megfeledkeztünk, mégpedig a Városi Galériában még három hétig látható kiállításról. Olvassuk ugyan, hogy „Igazi válogatott remekművek számos különböző stílus kortárs képviselőjétől „. Ettől azért egy kicsit többről van szó, ez az anyag a galéria 32 éves fennállása alatt is egyedülálló.

A Kék Madár Fesztivál történetében – köszönhetően Lakatos György hozzáértésének – mindig is a kortárs képzőművészet legjobbjai szerepeltek, gondoljunk csak a Pandora Galéria: Nádler István, Klimo Károly, Soós Tamás, Gábor Áron, vagy El Kazovszkij, Szotyori László, Baranyai Levente, Barabás Márton, Tolvaly Ernő … és hosszasan folytathatnánk a sort, a kiállító művészeket. Most egy olyan anyag van a falakon, ami a középiskolai művészettörténet-köny-vek anyaga. Voltak, akik ezt így is gondolták, és az elmúlt héten több középiskola diákjai tanáraik kíséretében megfordultak galériánkban. Sajnos, nem elegen a kiállított anyag kvalitásához képest. Ilyen, vagy ehhez fogható kortárs magyar anyag ma Magyarországon csak Budapesten a Művészetek Palotájában, a LUMU-ban, a veszprémi Művészetek Házában, vagy a székesfehérvári Deák gyűjteményben látható, természetesen borsos belépőért. De hogy mi is ez a gyűjtemény, arról szóljon Szabó Noémi művészettörténész, a kiállítás kurátora.

„Az Artchivum kollekciója több száz hazai és külföldi művész alkotását, festményeket, szobrokat és grafikákat tartalmaz, amelyből a Kék Madár Fesztivál alkalmából 38 alkotás kerül kiállításra a kalocsai közönség elé. A XX. század klasszikus modernjeitől a legfiatalabb generációig bezárólag egy-egy kép villantja fel művészetünk sokszínűségét, különböző stílusait és útjait. A széles spektrumot összefogó válogatásnak valójában egyetlen közös pontja van, ez pedig az, hogy elsősorban festményeket láthatunk. Mindahányan különbözőek, igazi alkotói individuumok, akik bár rendelkeznek közös gyökerekkel és történettel, mégis egyedi és kvalitásos életművet hoztak létre. A bemutatottak egy jelentős csoportja például Magyarországról elszármazott művészként külföldön vált híres és elismert alkotóvá, mint a párizsi Bateaux Lavoirban élt és alkotott Csernus Tibor, vagy éppen Réth Alfréd, Kolos-Vary Zsigmond, illetve, hogy ne kisebb nevet említsünk: Victor Vasarely, akinek egy viszonylag korai, egyedi műve idézheti emlékezetünkbe jól ismert, hajszálpontosan kiszerkesztett műveit. Az Európai Iskola sok szálon Szentendréhez kötődő művészeinek lírai, finom vonalvilágú, érzékeny alkotásai mellett harsányan szólnak a mai középgeneráció, Kelemen Károly, Orbán Attila és Károlyi Zsigmond pop-artos, provokatív alkotásai. És ha elfáradt a szem, akkor megpihenhet Kassák Lajos tiszta képarchitektúráján, vagy Fehér László légies enteriőrjén. Váli Dezső és Krajcsovics Éva pedig egy különös, álomszerű univerzumot tárnak fel. Ebben a gazdag sokszínűségben azonban egy dolgot bizonyosan konstatálhatunk: kevésbé a figurális, inkább egy absztraháló vizuális világba kalauzolnak e művek. Oda, ahol a hangulatot egy odacsapott gesztus, a szabadon elfolyó festék, a lelkiállapotot az egymás mellé helyezett színfoltok, felbontott formák vagy a pusztán egyszínűre hagyott vászon szűzies tisztasága reprezentálja. Szuggesztív vallomások, merész formakísérletek, nemzetköziség és hazaiság, különböző művészi nézőpontból, ahol úgy reméljük, mindenki megtalálhatja a kedvére valót.”

„A gyűjtés a második alkotás megvásárlásától válik szenvedéllyé” vallja Bélai György, aki az Artchivum Központ és Gyűjtemény megálmodója, létrehozója. „Az Artchivum a gyűjtés eme szenvedélyességének és a művészettörténet objektív tudományának szem előtt tartásával alakította ki sajátos szemléletét, amely a vizuális művészetek hagyományozását és átörökítésének fontosságát szeretné közüggyé tenni. A cél: a múltat felkutatni, dokumentálni és archiválni a jövő számára, illetve határozott mecénási elképzelések mentén támogatni a jelenkor művészeti törekvéseit.”

Bélai György ígéretet tett Lakatos Gyurinak, hogy ha az idei kiállítás sikere, látogatottsága, technikai lebonyolítása (őrzés, szállítás) zökkenőmentes lesz, jövőre olyan anyagot ad a Kék Madár Fesztiválra, amelyet Magyarországon még sehol nem mutattak be. Ne szalasszák el tehát az alkalmat, nézzék meg a június 29-ig látható tárlatot.