www.kalocsaineplap.hu | Kalocsai Néplap Online Kalocsa és a környék lapja

Hová tűntek a vasvarjúk?

2009.06.12 11:36 | F. Tóth Tímea

Izgalmas felfedezésen vehettek részt azok a kedves érdeklődők, akik június 3-án este hat órakor a Viski Károly Múzeumba látogattak egy kis örjegi madárlesre. A tematikailag két részből álló előadás az örjegi madárvilág harminc évvel ezelőtti állapotát hasonlította össze a jelenlegivel.

Az Örjeg madárvilága címet viselő előadást június 3-án, szerdán tartották a Viski Károly Múzeumban. Az előadók, Tamás Ádám egyetemi hallgató és Dobai Attila gazda voltak, akik mindketten a Madártani Egyesület, illetve a Katona István Társaság tagjai, mindamellett Homokmégy község szülöttei.

A diaképekkel illusztrált színes előadás első részében Dobai Attila az 1980-as években végzett megfigyeléseit mutatta be a közönségnek, míg Tamás Ádám a jelenlegi adatokról számolt be. A két adatgyűjtés közben közel 30 év telt el, így a változásokról és a következtetésekről Dobai Attilát kérdeztem.

„1980 és 1989 között nagyjából 120 madárfajt írtam össze. Ádám az irodalmi adatokat is beleszámolta, így ő 200 madárfajt említ. Ebben benne vannak a fészkelő, az áttelelő, az átvonuló és a kóborló madarak is, de ez nem jelenti azt, hogy ennyi fészkel az Örjegben. Szalakótát, azaz népies nevén vasvarjút sajnos már nem lehet látni errefelé. A gólyák és fecskék száma is csökkent. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez tendencia, vagy csak átmeneti állapot, de bízunk benne, hogy az utóbbiról van szó. Az elmúlt öt évben csökkent a vízfelület nagysága az Örjegben. Ezen a területen sok kisebb-nagyobb, ideiglenes vagy viszonylag állandó víz szokott lenni. Az állattartás, illetve legeltetés lecsökkenése érdekes módon összefügg ezzel a jelenséggel, hiszen a legelők taposása megszűnt, kaszálással viszont nem lehet pótolni a legeltetést. Ennek pedig köze van a madárvilág összetételének megváltozásához. Meg persze a globális felmelegedésnek is. A madárvilág helyzetét alapvetően befolyásolja, hogy mennyi víz áll a madarak rendelkezésére. Ha kevés a víz, akkor a madarak szempontjából romlik az élőhely minősége. Ezek mind a negatív tapasztalatok. Szerencsére pozitív tapasztalatokról is beszámolhatunk. Természetjárásaim során egy ritka különlegességgel is találkoztam az Örjegben. Ez egy kosbor nevű virágos növény, amely egy orchidea-féle és nagyon ritka. Lefényképeztem és ezt is bemutattam az előadás során.

A másik pozitívum, hogy a gyurgyalag száma nem csökkent a térségben. Egy érdekességet hadd mondjak el ezzel kapcsolatban. A gyurgyalag latin neve Merops. Ez a gyönyörű tollazatú madár a homokba, illetve löszfalba vájt lyukban fészkel. Szekszárd környékét különösen kedveli, hiszen a vidék jó fészkelési terület a számára. Egy kitűnő szekszárdi borász, Mészáros Pál az egyik vörösborát erről a madárról nevezte el Merops cuvée-nek. De nem csak a magyarok neveztek el madárról bort. A sötétvörös színű francia Merlot a feketerigóról kapta a nevét.”

Búcsúzáskor Dobai Attila még elmondta, hogy a madarak megfigyeléséhez nem kell túl sok minden: csak egy távcső, egy madárhatározó és egy olyan csodálatos természetvédelmi terület, mint az Örjeg. Mert ez valóságos érték.