Nincs még egy város a világon, amely rangos rendezvénnyel tisztelegne pótolhatatlan kincse, konyhájának csodafűszere, lakóinak fontos megélhetési forrása előtt. Húsz évvel ezelőtt rendezték meg először a Paprika Napokat, s e szép kerek jubileumon belül tizenharmadszor került sor az immár országos hírűvé avanzsált Paprikás Ételek Főzőversenyére, amely 2009-ben a „legek” versenyévé vált.

A paprikafesztivál és a köréje szervezett kulturális programok, mint például a rejtvényfejtő verseny, a Vinczellér Imre képeiből rendezett tárlat, vagy az Aszalós-család kiállítása, kellően ráhangolták a kalocsaiakat, környékbelieket a várható látnivalókra. Az ünnepi hétvége előtti pénteken megjelent Kalocsán a Tatáról idepöfögött dieselhajtású, gumikerekes kisvasút, hogy ingyenesen fuvarozza a kisgyerekeket és szüleiket, körbejárva a várost, meg-megállva a jelesebb látnivalók előtt. A Kalocsa Csu-Csu a rendezők nagy ötlete volt, köszönet érte. Az ünnepi programok helyszínéhez vezető út mentén felállították az önkormányzat által bérelt ízléses, fából készült pavilonokat, amelyeket ingyen bocsátottak a rendezvényre érkezett kézművesek, méhész, mézeskalácsos rendelkezésére a fesztivál kezdetétől.

Szombatra szinte nyárias meleg, ragyogóan kék égbolt, kellemes szellő köszöntött a városra, rácáfolva a pesszimista jóslatokra, akik a 13-as számot rossz ómennek tekintették, de nem lett igaza annak a helybéli „szakembernek” sem, aki nyilatkozatában már jó előre bírálta a helyi sajtót, hogy nem népszerűsítette eléggé a rendezvényt. Nos, a reggeltől kezdve folyamatosan érkező emberek száma a csúcspillanatokban elérte a tízezret, megkérdőjelezve azt a bizonyos szakértelmet, amit feltehetőleg egyfajta irigység szült, hiszen épp a helyi sajtó volt az, amely heteken keresztül bíztatta olvasóit a részvételre.

Reggel 8-kor már megnyílt az úgynevezett VIP (Very Important Persons – Nagyon Fontos Személyek) sátor, ahova az illusztris vendégeket várták. Ebben a sátorban nyílt meg Viczay Lajos fotoművész kiállítása „A paprika világa” címmel, amely a termesztés, feldolgozás, és persze a korábbi ünnepek hangulatát idézte. Az első vendégek között ünnepelhettük székelyföldi testvérvárosunk küldöttségét, amely Köblös Domokos alpolgármester vezetésével látogatott hozzánk, s természetesen beneveztek a főzőversenyre is. Egy kibontakozó testvérvárosi kapcsolat első pillanatainak lehettünk tanúi, amikor megérkezett a szerbiai Bácskában lévő Kúla önkormányzatának delegációja, Svetozar Bukvić elnök és Valka Károly alelnök személyében, akik Török Gusztáv Andor májusi látogatását viszonozták. Tíz órakor ágyúdörej jelezte, hogy a főzőverseny megkezdődött. Az „alkalmi tüzér”Loibl László alpolgármester volt, aki elég bátor volt ahhoz, hogy elsüsse a vén monstrumot, majd rövid megnyitó beszédében köszöntötte a versenyre érkező csapatokat, a vendégeket, s persze az ünnepi műsort adó művészeket, csoportokat. Rövid köszöntőt mondott Németh József, a Paprika Zrt igazgatóságának elnöke, és Asperján István, a Kereskedelmi és Iparkamara részéről.

A városháza Dísztermében háromnegyed 11-kor Loibl László alpolgármester köszöntötte a vendégeket, majd bevonult a terembe az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend tagjai, őket pedig az égőpiros köntösökbe öltözött Paprika Lovagrend követte. Ünnepélyesen a paprikarend tagjává avatták dr. Bagó Zoltánt, Asperján Istvánt, Faragó Lászlóné termelőt és Szabó Pált, az MNGSZ nagykövetét, az Fehérasztal Lovagrend főkancellárját.

Miközben a 69 versenyző nekifogott a 164 féle étel elkészítésének, a kis-és nagyszínpadon változatos műsorok kezdődtek, közben pedig útjára indult a város felé a kisvasút is, utasai a városban ingyenes kiállításokat nézhettek meg, köztük az érseki kincstárt, a Vinczellér tárlatot, Paprikamúzeumot. Nehéz lenne felidézni valamennyi, a két színpadon zajló műsort, ezért a teljesség igénye nélkül említjük a Katymári és madarasi harmonika-zenekart, amelyet Geiger István dirigált és népszerű nemzetiségi és magyar zenét játszottak. Nagy ováció fogadta a Budapestről érkezett Fáklya horvát folklóregyesület csoportját, a felső-bácskai Vadócokat, vagy a közzenét játszó bátyai fúvósokat Szklenka István és fia vezényletével. Nagy tapsot kapott az Akrobat tánciskola bemutatója, a Dado-Syl együttes, a DJ Thomas Dance Klub táncosai, és persze a kalocsai Hétszínvirág, AMI különböző korú gyermekcsoportjainak produkcióját. Színpadra léptek a Fashion Dance& T-Dance Hip-Hop tánciskola képviselői, Bálint és a Bombázó Csajok, Dómcsi&Kis Gróf, valamint az Újjászületés csapata. A kisszínpadon Babarczy Bulcsú utcazenész adta elő sajátos pengetés technikával dalait egy szál gitáron. Óriási taps fogadta a nagyidai Csemadok hagyományőrző csoportot, valamint a kalocsai Liszt Ferenc AMI ifjú táncosait, akiket az Illés-házaspár dirigált. A kulturális bemutatókat figyelemmel kísérte Hepp Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke, Markovicsné Sokác Angéla, az MHSZ Bácskai Régiójának elnökasszonya, Balatinácz István, az országos horvát önkormányzat kulturális bizottságának tagja, a horvát nyelvű Glasnik szerkesztője, valamint Várfalvi Attila a Nemzetiségi Etnikai Közalapítvány Kuratóriumának tagja.

  A főzőverseny, amelynek jelentőségét mutatja, hogy az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend 23 tagja jelen volt, önmagában is a legszebb látványosságok közé tartozott, a résztvevők nem csak kitűnő ételeikkel, de stílszerű dekorációikkal is óriási tetszést arattak, így a nagytekintélyű zsűrinek hosszú órákig tartott, amíg szoros különbségek mellett megállapította a végső helyezéseket. A zsűri összetétele azt mutatta, hogy a magyar gasztronómiai kultúra színe-java eljött Kalocsára. Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke töltötte be a zsűri elnökének tisztét, tagjai pedig Varga Károly 11-szeres olimpiai bajnok, négyszeres világbajnok mesterszakács, Mészáros László executive chef, az MNGSZ Vendéglős és hagyományőrző bizottságának elnöke, Csetneki László, az MNGSZ Észak-Bükki Régiójának alelnöke, Opóczki István a bécsi magyar nagykövetség séfje, Pető István Venesz-díjas séf, Ónodi Ferenc, a Magyar Grill Szövetség elnöke, Csányi Sándor, a Magyar Fesztivál Szövetség alelnöke, dr. Simon Tamás gasztronómus, Szolnok megyei rendőr-főkapitány és Bíró Gyula executive chef.

Öt ifjúsági csapat közül választották ki a győzteseket. A kalocsai Kossuth Zsuzsanna, a bajai Bányai Júlia és a kiskunhalasi Vári Szabó II. csapata részesültek arany fokozatú díjban, míg az ezüstöt a kalocsai Szent István Gimnázium és a halasi Vári Szabó I. csapata kapta.

Óriási várakozás – és jó egyórás késés – előzte meg a felnőttek eredményhirdetését. Németh József főszervező, a Csajda Csárda tulajdonosa elmondta, hogy a legmagasabb szakmai elismerést, az Ínyes Mester díjat a horvátországi Baranjából, Csúzáról érkezett Sipőcz Árpád és csapata kapta hal-lakomájáért, a legmagasabb pontszámmal Aranybogrács-díjat kapott paprikásgombócáért a Kalohírek csapata, s ugyanilyen díjban részesült az ECOFOOD csapata is, akiknek paprikáskolompírja tönkölybúzás sziki ürmös haluskával, mangalica oldalával bizonyult sikeresnek. Rajtuk kívül Bartha László karcagi birkapörköltje, a bikali Internet Plusz Gasztronómiai és Hagyományőrző Kör erdei gombával és kapros túrógombóccal készített nyúlpaprikása, valamint a keceli Natura Halászcsárda Lukács Zoltán, Zakubszki Gábor és Németh Norbert alkotta csapatának káposztába göngyölt harcsafiléje és filézett vegyes halászleve érdemelte ki az Aranybogrács elismerést. Ezüstbográcsot a kaposvári Logisztikusok, Internet Plusz Gasztronómiai és Hagyományőrző Kör, a fajszi és nagykanizsai Duna főzőcsapat, a kalocsai GÉVÉ és Társa, a Paksi Vízirendészeti Rendőr Őrs női csapata és a vajdasági Felsőhegyről érkezett Dús Hús csapata kapott. Rubin diplomával ismerték el a nagykanizsai Sepa csapatát a zászlós borához kínált balatoni vargányás angolnapaprikását házi galuskával.

A levegőben finom illatok terjengtek, és az össznépi lakmározás után egy kis ejtőzés következhetett, ám nem sokáig: a színpadokon zajlottak az események egészen a csúcspontig. Megdördültek a hangszórók és a színpadon megszólalt az EDDA, sokak kedvence, akik több újrázást is teljesítettek a hatalmasra duzzadt tömeg örömére. Végül az utcabál nagyszerű zenekara, a Sangria remek nótáira ropták hajnali kettőig a táncot, amit csak arra a húsz percre függesztettek fel, amíg az eget beborították az utóbbi évek legszebb, leghatásosabb tűzijátékának tündöklő fényei.