Kalocsai pingálás készült a 150 éves évfordulóra a hittanterembe

„Szeretném, ha ez lenne a ház szíve”

2012.07.08 16:13    |    -mond  

Május 26-án a kalocsai Jézus Szíve kultusz 150 éve tárgyi emlékeiből nyílt kiállítás a művelődési központban, mely június 14-ig, azaz e hétig volt látható, mondhatni beletorkollik a Jézus Szíve búcsúba, melynek rendezvényei június 15-16-17-én lesznek. Az idén 150 éves Jézus Szíve főbúcsú pedig most vasárnap, június 17-én lesz. Erre a jeles évfordulóra újult meg a Szent István király Lelkészség hittanterme is, Pandur Istvánné Népi Iparművész keze nyomán gyönyörű kalocsai pingálás került a terem boltíves falfülkéjére. A jubileum kapcsán dr. Mészáros István atyával, a Szent István király templom igazgatójával beszélgettünk.

szent_istvan_pingalas_340– Az évfordulók, az ünnepek – ahogy az ember életében jelentősek, akár születésnap, házassági évforduló – egy közösség életében is fontosak, így van ez a Jézus Szíve Búcsúval is. Ez minden évnek egy központi eseménye, Kalocsa és a szállások központi búcsúja. Az idei év pedig egy jelentős jubileum is, írásos emlékeink úgy szólnak, hogy 1862 óta ülik Kalocsán ezt a búcsút. 150 év, ez az apropója az idei nagyobb ünneplésnek – mondta István atya.

– 2009-ben vettem át a lelkészség irányítását, benne a Szent István király templommal. A lelkészség is és a templom is felújításra szorult, ez utóbbival kezdtük, és noha még sok munka vár ránk, de már látni a végét. Ez egy nagyon nagy történelmi örökséggel bíró hely, szent hely, már csak ezért is megérdemli, hogy ennek megfelelően nézzen ki.

2009-ben kezdődött egy falátvágásos szigetelési munkával, valamint villanyszerelési, kőműves és festési munkákat végeztek. A gimnázium felőli falon nagyfokú vizesedés és gombásodás volt, és aki járt már a templomban, az tudja, hogy a fából kézzel faragott és festett oltáraink erre a falra vannak függesztve, ha pedig ez tönkremegy, ez már nem pótolható. Ezzel kellett kezdeni. Ezt követte az orgona felújítása, majd a másik falfelület helyrehozása, valamint az elöregedett, tűzveszélyes villamoshálózat cseréje, a vésések utáni kőműves és festési munkákkal – sorolja az elvégzett munkákat az atya.

– A hittanterem – ahol most vagyunk – a közösségi élettér, a fiatalokkal, az ügyeiket intézőkkel, a hívekkel is itt találkozunk, és én azt szeretném, ha ez lenne a ház szíve, nemcsak egy plébániahivatal, hanem ahol ember emberrel találkozik. Ezt a most elkészült gyönyörű pingálást erre a 150 éves jubileumra szántam, hogy ezzel is meg legyen örökítve ez az évforduló.

Ön nem kalocsai születésű, honnan ez a nagy vonzódás a kalocsai népművészethez?

szent_istvan_pingalas2_300– 2004-ben kerültem Kalocsára, és azóta a kalocsai hímzésbe, a pingálásba, a táncba és a viseletbe beleszerelmesedtem. De nem ekkor kezdődött. Én Győrből kerültem ide, szüleim és testvérem most is ott élnek. Emlékszem, nálunk, amikor ünnep volt, anyám kalocsaival terített, sőt egy még régebbi emlék, amikor csecsemőként egy kalocsai futón vagyok lefényképezve… mondhatni: születésemtől ebben a gyönyörűségben élek. Ezenkívül én nagyon szeretem a természetet, és ez, mondhatni a természettel harmóniában élő ember gyönyörűsége, életszagú, emberközeli. Itt a kereszthez legközelebb a búzakalász van, ami Krisztus-szimbólum volt, a búzaszem, ami bekerült a földbe, elhal, hogy belőle új élet támadjon. És olyan élet, ami megsokszorozott, mint a búzakalászban a szemek. Vagy a nefelejcs és az árvácska, vagy a pipacs – ezek a kedvenceim – mutatja a gyönyörű pingálás motívumait, s szeme hosszasan elidőz a pingálás egy-egy részletén.

 


Kultúra

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás