A „Bács-Kiskun megye népművészete” előadássorozat 5. része

Szakrális népi emlékek Bács-Kiskun megyében

2011.11.29 23:44    |    Dávid Attila  

Mészáros Márta etnográfus, múzeumigazgató (Kiskunfélegyháza) tartott vetítéssel egybekötött előadást a címben szereplő témában Kalocsán, a Viski Ká-roly múzeumban november 9-én, szerdán este. Szavai és a vetített fotók nyomán megismerhettük a jelentősebb megyei – szabadtéri – szakrális népi emlékeket, ideértve a kápolnákat, kálváriákat, útmenti kereszteket, képoszlopokat illetve a szentek szobrait.

szakralis_bacs_300Kutatásához többek között felhasználta a Műemléki Jegyzéket, a régi katonai felmérések térképeit (hiszen ezek a szakrális emlékek pld. a XVIII. században gyakran katonai tájékozódási pontok voltak), más városok gyűjteményeit, összeírásait, illetve mindezek után jött maga a terepkutatás.

Megtudtuk, hogy két nagy csoportra lehet osztani a kápolnákat és a kálváriákat: az egyik csoport az, amely egy település belterületén található, illetve vannak az úgynevezett „határbéli” kápolnák. Másfajta csoportosítási szempont, hogy kiről van elnevezve pld. az adott kápolna: lehet Szűz Máriáról, vagy valamely más védőszentről (pld. Szent Rókusról). Ismerünk búcsújáró kápolnákat (amelyek alapítása valamely csodához, földöntúli eseményhez kapcsolódik, és amely távolabbi vidéken élőket is vonz a csodatévő helyre – Bács-Kiskun megyében ezek legnagyobb része forráshoz, vízhez kötődik).

Léteznek szabadtéri kápolnák, amelyhez kálvária tartozik. Vannak temetőkápolnák (illetve hozzájuk kapcsolódó kálváriák), és léteznek olyan kálváriák, ahol nincs kápolna – csak a stációk és a Golgota a három kereszttel (Jézus és a két lator keresztje).

Az útmenti keresztek a XVIII. században fából készültek, ezekből nem nagyon maradt fenn mostanra. Később kőből készítették őket, ezekből több maradt meg.

A szabadtéri szakrális szobrokat is többféleképpen lehet csoportosítani: Szűz Mária a kis Jézussal, vagy pedig Pieta (Szűz Mária a felnőtt, szenvedő Jézussal), illetve a fájdalmas Krisztus, gyakori még Nepomuki Szent János ábrázolása is, de megtalálható például Szent Vendelnek (a pásztorok védőszentjének), Szent Rókusnak, Szent Flóriánnak és Szent Antalnak a szobra is a megyében, illetve a szobrok külön csoportja még a Szentháromság-szobor.

Az előadás után szabadon lehetett kérdéseket feltenni az előadónak. Ezzel a lehetőséggel élve többek között Turi Tibor képviselő megkérdezte, hogy a kalocsai Kálvária miért maradt ki az előadásból (amelyben például a kalocsai Szentháromság-szobor meg lett említve/mutatva). Amikor azt a választ kapta, hogy a három évvel ezelőtti terepbejáráson az előadó nagyon rossz állapotban találta a kalocsai Kálváriát, akkor Turi képviselő azt mondta, hogy a következő három évben megpróbálnak forrásokat találni a Kálvária felújítására, és kért mindenkit, hogy támogassák ezt a törekvésüket.


Kultúra

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás