33 éve történt – Szelidi Rock Fesztivál 1981

A rockzenével nagyon jól össze lehetett hozni a fiatalságot - Tizenöt-húszezer ember volt kint a fesztiválon

2014.08.04 21:53    |    Schill Tamás  

Szűkszavúan harangozta be és tudósított a Petőfi Népe az 1981. július 18-19-én a Szelidi-tónál rendezett Szelidi Rockfesztiválról. Valószínűleg akkor még nem tudták, hogy egy kulturális, illetve rocktörténeti kuriózum lesz a kétnapos fesztivál: Szeliden két nap alatt a magyar rockélet teljes élvonalát sikerült megszólaltatni.

A fesztivál megmaradt pénzügyi elszámolása alapján a következő együttesek léptek fel (a kapott gázsijuk alapján sorrendben): EDDA, Új Skorpió, Karthágó, Hobo Blues Band, P. Mobil, Konzum Rt, Delfin RT., P. Box, Baráz, Mini, Reflex, Missió, Óceán, Rock Well, G. M. 49, Prognózis, Haverok.

 

szelid2_450

 

Ma már lépten-nyomon fesztiválokba botlunk, azonban akkor még nem volt egyszerű egy ilyen rendezvényt összehozni. Nem voltak cégek, akik technikailag kiszolgálták volna ezeket a nagy eseményeket, nem voltak megfelelő fesztiválozó helyek és a fesztiválhangulat még idegennek számított a magyar közéletben. Bár Szelidi Ifjúsági Napok és a Duna-menti Folklórfesztivál miatt volt a környékbelieknek tapasztalatuk a nagyobb bemutató rendezvényekről, a Szelidi Rockfesztivál a több mint tízezer fiatallal és a teljes hazai rockélet szereplőivel szokatlannak számított.

 

Ma már lépten-nyomon fesztiválokba botlunk, azonban akkor még nem volt egyszerű egy ilyen rendezvényt összehozni. Nem voltak cégek, akik technikailag kiszolgálták volna ezeket a nagy eseményeket, nem voltak megfelelő fesztiválozó helyek és a fesztiválhangulat még idegennek számított a magyar közéletben. Bár Szelidi Ifjúsági Napok és a Duna-menti Folklórfesztivál miatt volt a környékbelieknek tapasztalatuk a nagyobb bemutató rendezvényekről, a Szelidi Rockfesztivál a több mint tízezer fiatallal és a teljes hazai rockélet szereplőivel szokatlannak számított.

 

balaton_jozsef_300A fesztivál előzményeiről, körülményeiről és nehézségeiről Balaton Józseffel beszélgettem, aki ötletgazdája, szervezője, lebonyolítója volt a Szelidi Rockfesztiválnak.

Milyen előzményei voltak ennek a fesztiválnak? Milyen kulturális környezet volt akkoriban itt Dunapatajon és Szeliden?

– 1978-tól voltam a dunapataji művelődési ház igazgatója. Ekkor a művelődési ház berkein belül nagyon sok mindennel foglalkoztunk, többek között különböző művészeti irányzatokkal, így a könnyűzenével, a rockzenével is. Patajon és Szeliden is rendszeresen csináltunk koncerteket, ahol a fesztiválon föllépő együttesek közül jónéhány megfordult nálunk. Például az EDDA ekkor alakult, az első nyilvános koncertjük itt volt a művelődési házban a Hobo Blues Band előzenekaraként. Pataky Attila is itt kezdte a pályafutását nálunk. Havonta, kéthavonta volt egy-egy koncert, nyáron főként Szeliden. Bent Patajon föllépett a Hobo, a Skorpió, a Delfin Rt., a Karthagó, a P. Mobil, a Mini, az Edda. Aki abban az időben számított, azok mind megfordultak nálunk.

Honnan jött a gondolat és milyen elképzelések voltak a fesztivállal kapcsolatosan?

– Az ötlet az onnan jött, hogy csinálni kellene az akkori nagy zenekarokkal egy kétnapos „össznépi” rendezvényt, kiegészítve természetesen kisebb zenekarokkal. A rockzenével nagyon jól össze lehetett hozni az ifjúságot, ez volt az alapgondolat. Ezt egy folyamatnak gondoltuk, tehát rendszeres, évenkénti rendezéssel akartuk volna ezt megcsinálni, folyamatosan fejlesztve, egy zenei kulturális fesztivál jelleget adni az egésznek. Ezen a fesztiválon is voltak bőrdíszművesek, népi iparművészek, lemezkiadók, könyvkiadók standokkal és bemutatók is voltak. Hosszútávon egy nagyszabású kulturális seregszemlének volt ez kitalálva és több évre előre megvolt a koncepciója a rendezvénynek. Egyúttal valami fajta útkeresés is volt, mivel nem volt mire ráépülni, mindent magunknak kellett kitalálni.

 

szelid3_450

 

Kik vettek még részt a tervezésben és a szervezőmunkában?

– Segítségemre volt a munkatársam, Marozsi Zoltán kecskeméti fiatalember, aki akkor művészeti előadó volt nálunk a művelődési házban és Baráz Miklós budapesti zenekarmenedzser.

Mi volt az újszerű ebben a fesztiválban?

– Az 1970–80-as években az országban nem voltak ilyen többnapos fesztiválok. Koncertek voltak, de többnapos, fesztiválszerű rendezvények, találkozók nem voltak. Ebben abszolút újszerű volt a rendezvényünk.

 

szelid5_450

 

Hogy zajlott az előkészítés és a szervezés?

– A helyszín megválasztása döntő fontosságú volt, a Szelidi-tónál lévő sportpályára és környékére volt kitalálva a rendezvény. Mindenkivel megállapodtunk a területről és megkaptuk az engedélyt a Kiskunsági Nemzeti Parktól is. Pontosan nem tudom mi történt, de a Nemzeti Park a rendezvény előtt két héttel visszavonta az engedélyét és megtiltotta a rendezvényt ezen a helyszínen. Pedig ekkorra már minden le volt szervezve, kiépítettük a helyszínt, a villanytól kezdve a helyszínbiztosításig mindent, már csak kizárólag a reklámtevékenységgel akartunk foglalkozni (ez akkoriban jobbára plakátolást jelentett). Így ebben a kényszerhelyzetben, más megoldás nem lévén, átvittük a rendezvényt az úgynevezett Páskom területére, ami akkor is és most is marhalegelő volt. A Nemzeti Parknak ez a döntése olyan helyzet elé állította a stábot, ami iszonyú nagyságú pluszmunkát igényelt. A páskomon természetesen nem volt semmi, ezért mindent két hét alatt a nulláról kellett kiépíteni: az áramellátástól kezdve a fürdési lehetőségig, mindent. A becslések szerint kb. 15-20 ezer ember volt kint a fesztiválon, ehhez a léptékhez kellett igazítani mindent, úgy, hogy megfeleljen a szakhatósági előírásoknak is. Ez szinte megoldhatatlanul nagy feladatot jelentett. Ekkor bementem Kalocsára Miskolczi Jánoshoz, a Járási Pártbizottság első titkárához és elmondtam, hogy mi a probléma. Ő az első pillanatban mellém állt, és összehívott egy koordinációs értekezletet, ahol mindenki ott volt, aki számított a környéken: a rendőrkapitánytól kezdve a hivatalok vezetői és a különböző vállalatok igazgatójáig mindenki. Azon az értekezleten az első titkár (aki szinte korlátlan hatalommal bírt a járásban) azt mondta, hogy addig innen nem megy el senki, míg a problémákat meg nem oldjuk.

 

szelid1_450

 

Ennek eredményeként megkaptuk például a szovjet laktanyának a tartalék aggregátorját személyzettel együtt. Ez akkora teljesítményű volt, hogy egy egész laktanyát el tudott látni árammal, de le kellett ásni két méterre a földbe, mert olyan hangja volt, és 400 liter gázolajt „evett meg” a rendezvény alatt. Egyébként a szovjet katonáktól nagyon sok segítséget kaptunk. A rendezvény ellátását az ÁFÉSZ vállalta, de ezt sajnos egyáltalán nem sikerült megoldania, próbálkozásuk teljes kudarc volt. Végül az ellátási gondokat úgy sikerült áthidalni, hogy Miskolczi János párttitkár szombat este beindíttatta a kenyérgyárat, a tejipari vállalatot és teherautókon hozták ki a helyszínre a frissen előállított termékeket.

 

szelid4_450

 

Nagyon fontos dolog volt a terület lezárása. Ebben nagy segítséget kaptunk a kalocsai Ifjú Gárdától, a munkásőrségtől és ezen kívül polgári személyektől. Kb. 250 fő vett ebben részt, de így sem tudtuk az új területet teljesen lezárni és ellenőrizni, ezért nagyon sokan jegy nélkül mentek be. Sokat segített a fuvarozásban, a biztosításban és az ivóvízellátásban a magyar honvédség is, például a kalocsai miskei úti laktanyából volt kint sok sorkatona. Sátorozási lehetőség is volt a területen. A színpad a legelő Pataj felé eső részén volt. Nagyon sokat dolgoztunk, gyakorlatilag 3-4 napig ébren voltunk, amit csak rendes koffeinadagokkal tudtunk végigvinni.

A zenei összeállítást hogy sikerült megoldani?

– A zenekarok meghívásával kapcsolatban kicsit könnyebb volt a helyzet. Nagyon jó kapcsolataim voltak az együttesek és különböző kulturális szervezetek felé. Előző évben, 1980 őszén kezdődtek a szervezési munkálatok. Meg kellett nyerni az együtteseket az ügynek, továbbá egy komplett színpadot kellett felépíttetnünk, mivel akkor még nem voltak olyan cégek, akik ilyen fesztiválokat szolgáltak ki. A színpadot helyi ácsok készítették el. A hangosítás alapjait az EDDA, a Skorpió és a Hobo hangtechnikája adta össze. Egyébként az ország akkor vezető együttesét, az Omegát is meghívtuk, de már más helyen volt időpontjuk és lecsúsztunk róluk. Nekik volt olyan komoly hangtechnikájuk, ami az egész fesztivált be tudta volna hangosítani. Így maradt az, hogy a három nagyobb zenekar hangtechnikáját összeépítették.

 

szelid6_450

 

A fesztivál húzónevei a mai napig meghatározók a magyar pop-rock életben, de volt ennek a fesztiválnak helyi vonatkozása is, pl. a Delfin Rt. (Köteles István együttese) a rendezvény házigazdája volt. Egyrészt ők is fölléptek, másfelől segítettek fogadni a zenekarokat, beszélgettek velük, megmutatták a helyszínt nekik stb. A ceremóniamester Tamás László volt, aki akkor a művelődési központban dolgozott Kalocsán. A konferáló Baráz Miklós volt, két zenekar között ő biztosított zenét is. Az IBUSZ-szal és az Expressz utazási irodákkal is kötöttünk szerződést a jegyeladásra, de ők nem túl sok eladást produkáltak elővételben. A legtöbben a helyszínen vásároltak jegyet.

Hogy működött az utazás a helyszínre?

– Különvonatok jöttek, egy nap 3-4 nagy szerelvény is. Azt is meg kellett szervezni, hogy a vonatok ne csak Kunszentmiklósig jöjjenek le, hanem végig Patajig. Amúgy mindenki azzal jött, amivel tudott: gyalog, biciklivel, kocsival. Emlékszem, a Kossuth Rádió vasárnap este még be is mondta, hogy mindenki szerencsésen elhagyta a helyszínt. A média is megjelent, tévések, rádiósok és több újságíró is volt a helyszínen. Nyugati újságírók is voltak, ha jól emlékszem német területről. Voltak a szocialista országokból is tudósítók.

Hogy viszonyultak a rendezvényhez a hatóságok és a környék?

– A párt pozitívan viszonyult a rendezvényhez, főleg Miskolczi János nagyon sokat segített, ha kellett, közvetlenül hozzá fordulhattam. Jó példa erre, amikor a fesztivál miatt hatalmi szóval beindíttatta a kalocsai kenyérgyárat és a tejvállalatot. Így is voltak azért ellátási nehézségek, a tónál lévő üzletekből minden ehetőt megvettek. Ott se egy morzsa étel, se egy csepp ital nem maradt. A pecsenyesütők a végén már a kolbászzsírba mártogatott kenyeret árulták.

Az egész rendszert egy kicsit fölkészületlenül érte ez a nagy tömeg, nem hitték el, hogy ennyi ember meg fog jelenni itt. Én viszont tudtam, hogy nagyon sokan fognak jönni, mert folyamatosan jöttek a visszajelzések. Patajon nagyon jól fogadták az egész fesztivált. Volt úgy, hogy behívták a fesztiválozókat egy pohár borra, vagy ételre. Nagyon békésen, türelemmel és nyugalommal fogadták a patajiak ezt a fesztivált.

A fesztivál ideje alatt folyamatos mentőszolgálat volt, amelynek dr. Deák Zoltán volt a vezetője. Kisebb sérüléseket, rosszulléteket leszámítva komolyabb megbetegedés, vagy sérülés nem történt. A koncerteket a rendőrség kicsit túlreagálta, amikor vízágyút is bevetettek, hogy – a szó szoros értelemben – lehűtsék a közönséget és a kedélyeket. Rengetegen voltak és a rendőrség számára ismeretlen volt ez a szórakozási forma, nem voltak rá felkészülve és a közönség lecsillapítására ezt tartották a legmegfelelőbbnek. Ez az első nap volt, a második nap már nem volt rá szükség, mert délutántól esett az eső.

Összeállította:

Schill Tamás

(A korabeli fényképeket Bachné Kiss Katalin bocsátotta rendelkezésünkre.)


Kultúra

Új bioüzemet avattak Dunaföldváron – Európa legnagyobb gabona biofinomító üzeme

A Pannonia Bio Zrt. Nagy István agrárminiszter és Süli János miniszter jelenlétében adta át új...

Meghitt, vidám Idősek Napja a Színházban

„Nagy baj az öregség, de ez az egyetlen esély a hosszú ̇életre” – idézte...

75 millió forintot nyert Kalocsa szociális felzárkóztatásra

Hétfő délután két órakor a Roma Közösségi Házban dr. Filvig Géza polgármester és Schmidt Rajmund, a...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás