Ahogy elhallgattak a harangok az ünnepi fényben fürdő Szentháromság tér felett, feszes díszmenetben feltűntek a kalocsai helyőrség fegyveres zászlóőrei, hogy elfoglalják helyüket a Szent István emlékmű előtt. A tér lassan elcsendesedett, s a Liszt Ferenc AMI zenekarának tolmácsolásában, Nagy László karnagy vezényletével felcsendültek a Himnusz fenséges dallamai.

Először Vörös Nóra, a Dózsa György szakközépiskola diákja lépett a mikrofonhoz, hogy elszavalja Tűz Tamás: Szent István király című versét, majd Török Gusztáv Andor, Kalocsa polgármestere állt a közönség elé, hogy elmondja ünnepi beszédét.

Bevezetőjében kihangsúlyozta, hogy az a közel negyven év, amelyben István alkotása kiteljesedett, megalapozta nemzetünk fennmaradását a következő évszázadokban, de ehhez szükség volt arra is, hogy Géza fejedelem és Sarolta előkészítse, hogy utódjuk koronás főként új palántákat ültethessen.

– Géza fejedelem három nagy fordulatot tett a magyarság életében. Közülük egyik legjelentősebb, amely a törzsi berendezkedés gyengítését és a fejedelmi hatalom központosítását jelentette. Másik nagy tette a kereszténység felvételének előkészítése volt, még két lehetőséggel számolva, de a bizánci és római vasat is tűzben tartva fiát, Vajkot, a későbbi államalapító királyt ez utóbbi neveltetésben részesítette, irányt szabva ezzel nemzetének is. Az előkészítés harmadik talpa a vagyonok tulajdonjogának tiszteletben tartására irányult, amely a belső stabilitást biztosította, valamint a kalandozások befejezése, amely a külső béke lehetőségét hordozta – mondta a szónok.

A továbbiakban arról beszélt, hogy ezekre az alapokra építkezve István megkeresztelkedve, az ősmagyar utódlási jogot képviselő ellenségeit legyőzve, nyugati kereszténységet képviselő egyházat hozott létre. Ebben meghatározó szerepet játszott az első kalocsai érsek, Asztrik, akire gondolni kell ezen a napon. Olyan koronát fogadott el a pápától, amely egyben az ország függetlenségét is biztosította, s nem lettünk a császár alattvalói.

István királyunk személyiségét a későbbi történetírók szentnek minősítik, míg a világi jellegű történetírók az erős és kegyetlen jelzőket használták. A szent sok mindenben alátámasztható, ennek alapján szentelték szentté 1083-ban, míg a „kegyetlen” jelzőt a keresztény hitre térítés vaskezű lebonyolításával, az ügy ellenségeinek megsemmisítésével érdemelte ki, de abban a korban nem volt más alternatíva a magyarság számára.

A szónok beszélt a királyi és egyházi hatalom fenntartásának mérhetetlen kiadásairól, amit érdeke volt fenntartani, hiszen a korabeli Európában egyik sem működött a másik nélkül, de az elhatározás és hit kevés lett volna nemzetünk fenntartásához. Az egyház mindent megtett a nemzet megosztása ellen, segítve ezzel István királyt. Milyen szép üzenet ez a mai kornak, milyen szép lenne ma is, ha az emberek nem lennének ennyire megosztottak – tette hozzá.

Beszédének végén a megosztottság megszüntetésének szükségességéről beszélt, amelyben komoly szerep jut mindenkinek, államnak és egyháznak egyaránt, csak így garantálhatjuk országunk minden javát a következő generációknak – mondta befejezésül.

Az ünnepség végén Kalocsa önkormányzata, az egyházak, fegyveres és civil szervezetek, kisebbségek elhelyezték a tisztelet koszorúit az emlékmű talapzatán, majd a Szózat hangjaival véget ért a rendezvény.