Legyünk bátrak a hitben

Szent Sebestyén búcsú Kalocsán

2020.02.06 10:22   

Kalocsán az érseki kastély Szent Sebestyén kápolnájának búcsúünnepét ülték meg 2020. január 20-án. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt. Az ünnepi szentmisén együtt ünnepelt a főpásztor a város papjaival és a hívekkel. Szentbeszédét a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való figyelemfelhívással kezdte. Elmondta, hogy számunkra az Eucharisztia nem csupán együttlét, hanem Jézus áldozatának jelenbe hozása is.

Jézus az áldozatvállalásról úgy tanított, hogy maga járt elől példával. Nem a hadvezérek szokása szerint küldte előre embereit, hanem azt a feladatot adta, hogy kövessék őt tanítványai. A következőkben a főpásztor rátért a kápolna védőszentjének életére. Elmondta, hogy ő, a császári katona, akiről kitudódott, hogy keresztény, a veszély ellenére nem tagadta le a hitét, hanem élete árán is megvallotta. A veszélyben megőrizte a bátorság erényét, melynek keresztény felfogása teljes mértékben a hithez köthető. Csak az tud bátor lenni, aki tud erősen hinni.     

szentsebestyen_873_01

Beszéde következő részében az érsek személyes emlékként osztotta meg a jelenlévőkkel, hogy gyerekkorában a Sebestyén névről minden esetben a seb szó jutott az eszébe. Szerinte érdekes etimológia ez, de mégis találó. Sebestyént számtalanszor átlőtték őt nyíllal, s később meg is ölték: rengeteg sebet szerzett, de sebei győzelmesen ragyognak.

Az ünnepelt szent tanításának aktualizálása kapcsán az érsek kiemelte, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallás. Sok ország, közösség, emberi eszme életére akar törni a kereszténységnek. De nem kell messzire menni, hiszen nyugaton is van keresztényüldözés az által, hogy azokat az eszméket propagálják, melyek szöges ellentétben állnak a kereszténységgel, s az aberrált viselkedési módot rá is akarják kényszeríteni az egész emberiségre.

Az érsek felidézte Tertullianus mondását, hogy a „keresztények vére mag”. Ez sokszor be is bizonyosodott az egyház történelme során. Ha valaki visszaemlékszik a kommunizmus éveire, akkor rádöbben, hogy az üldözések alatt sokkal erősebb volt a vallásosság. A szabadságra nem úgy reagált a társadalom, hogy végre lehet keresztényként élni, hanem széthullott a szabadságban, mint az abroncsát vesztett hordó. Szent Ágoston mondta egykor, hogy „rabságban élni olykor könnyebb, mint szabadságban”. A szabadság széteső szemlélete a hitközömbösségben egyre erősebben megnyilvánul. Az emberek nem törődnek egymással, s valamiképpen „nihil” vesz körül minket. A vértanúk az életüket adták a hitükért. Bátrak voltak. Mára a bátorság csak a gazdasági tevékenységre vonatkozik. Csupán annyi a jelentése, hogy valaki bátor volt kockáztatni, befektetni, vállalkozni. A bátorság már nem a hitre és a meggyőződésre vonatkozik, csak a pénzre. Sajnos mára a szellemi erények is átkonvertálódnak az anyagiakra.

Összegzésül a főpásztor elmondta, hogy Szent Sebestyén ünnepe felhívó jel, hogy a materiális és gazdasági bátorságon túl, legyen meg az emberekben a hitért, az értékekért való bátorság is. „Sok viszontagságon át jutunk el Isten országába.” – imádkozzuk a mai zsolozsmában. A vértanúk lelkületével ezek a viszontagságok legyőzhetők, s a győzelem elérhető.

Az ünnepi szentmisét szentségimádás követte, majd délután szentségi áldással fejeződött be a lelki program.                                                                                    

forrás, fotók: asztrik.hu

 

Kultúra

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás