A tartományi gazdasági miniszter adta át a díjat

Életre szóló cél: a harmatfű termesztésének kidolgozása

2017.08.09 11:52    |    Gábor Erika  

A cikk egy fiatal kutatóról szól, aki el mert indulni egy járatlan úton, bízott önmagában, türelmes volt, kitartó és nyitott az új megoldások keresésében. Mindezek eredménye egy új módszer, amelyet Németországban rangos kitüntetéssel ismertek el, és amellyel ígéretes vállalkozást indíthat. Mindennek mi az alapja? Egy különleges kis növény, a harmatfű, amit a gyógyszeripar nagyon keres. Eddig csak természetes élőhelyeiről gyűjthették, mert senki sem tudta a termesztését megvalósítani. Nézzük, hogyan jutott el Baranyai Balázs Kalocsáról Németországig, és hogyan tudja – immár a gyakorlatba átültetve – hasznosítani több éves munkája eredményét.

Baranyai Balázs a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán diplomázott, doktori disszertációjának témája a védett növények termesztése. Egy Erasmus ösztöndíjjal jutott el a freiburgi egyetemre, majd onnan egy évre rá Észak-Németországba a greifswaldi egyetemre. A mentor-professzora kutatási témaként a harmatfüvet ajánlotta számára, ami a gyógyszeripar egyik fontos alapanyaga, de keveset tudtak még róla. Sajátos élőhelyeken terem, több fajtája közül a kereklevelű harmatfüvet, ezt a titokzatos, szép húsevő növényt választották ki a munka alapjául.

baranyai3_450
 

Terem Magyarországon is a harmatfű?

– Igen, bár nagyon kis populációi vannak csak – ismertet meg a növény életének titkaival Balázs –, az Őrségben, Nyírségben, Mátrában, Bükkben vannak pár ezres példányban. Alapvetően a hűvös, nyirkos éghajlatot kedveli, főleg lápos területek növénye. Németországban, Finnországban a leggyakoribb. Az elmúlt évszázadban sok lápot lecsapoltak, így hazánkban is, és megszűntek a harmatfű élőhelyei. Ahol megtalálható, ott többnyire védett növényként tartják számon, Magyarországon is. Gyűjteni csak Finnországban lehet.

Termesztik is ezt a növényt?

Még nem, én fogom először termeszteni – mosolyodik el a fiatal szakember.

Miért ilyen fontos ez a növény, mi készül belőle?

– Már a középkortól gyógynövényként használják, először a kolostorok dokumentumai között találtunk az alkalmazásáról szóló bizonyítékokat. Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, de főleg köhögéscsillapító, köptető hatásáért keresik a gyógyszeriparban. Vannak hosszú-, rövid- és kereklevelű fajtái, én a legutóbbival foglalkozom, ennek a legmagasabb a hatóanyag tartalma.

baranyai2_267Melyik részét használják fel a növénynek?

– Az egész növényt, mert minden porcikájában benne van a gyógyító hatású anyag.

Könnyű, vagy nehéz a termesztése?

– Nagyon nehéz. Nemcsak azért, mert különleges talaj- és éghajlati viszonyok mellett él meg, de azért is, mert a felhasználó gyógyszeripari cégeknek igen magas elvárásai vannak a növény tisztaságára vonatkozóan. Természetesen semmiféle vegyszer nem alkalmazható a termesztés folyamán, nem lehet növekedés-serkentő szereket sem használni. A harmatfű húsevő növény, a gyökerével semmiféle tápanyagot nem vesz fel, az csak támasztékként szolgál. A levele fehérjelebontó enzimet választ ki, azzal dolgozza fel az elfogott rovarokat. A levelek körül látható cseppecskék úgy néznek ki, mint a harmat – innen a neve –, ezzel csalja oda a rovarokat. Csak kézzel szedhető, július-augusztusban gyűjthető be, és nem szabad sokáig tárolni sem, mert csökken a hatóanyag tartalma.

Ezek tényleg komoly feltételek, nem könnyű teljesíteni.

– Ráadásul menet közben gyűjtöttem össze, mi mindennek kell megfelelni a gyógynövény termesztés során, mert ezek együtt sehol nem voltak leírva. Úgyhogy az anyaggyűjtés után egy tanulmányban meg is jelentettem a követelményeket, hogy mások is hasznát vehessék a munkámnak.

Mit jelent a különleges talaj és éghajlat igénye a növénynek?

– Azt már említettem, hogy hűvös, nyirkos éghajlatot kedvel, és lápos vidékeken terem. Magról vethető, de még arra is vigyázni kell, hogy 5 milliméterrel se kerüljön a talajfelszín alá, mert akkor már nem csírázik ki. Több éves kutatás eredményeként jöttem rá, hogy legjobban a tőzegmohán él meg és szaporodik. A természetben a csírázási arány 1 százalék alatt van – így természetesen nem lehet gazdaságosan termeszteni egy növényt, és ezért sokáig azt mondták a kutatók, hogy nem érdemes vele foglalkozni. Én viszont kidolgoztam egy módszert, amellyel igenis lehet nagyüzemileg is termeszteni a harmatfüvet.

Meddig tartott ez a folyamat?

– Öt évig. Rengeteg módszert próbáltam ki, vagy harmincféleképpen kísérleteztem a vetésével, mire megtaláltam azt a módot, hogy a csírázási százalék 18-ra emelkedett. De: az miatt, hogy ez egy ritka növény, nagyon nehéz magot szerezni. Akik magot kínáltak, olyan árat kértek érte, hogy az elviselhetetlenül megdrágította volna az előállítást. Vagyis azt is ki kellett dolgozni, hogyan lehet kevés magból sok növényt előállítani. Tőzegen magasabb a csírázási arány, de az meg a szennyezettsége miatt nem felel meg a gyógyszeriparnak. Tehát csak a tőzegmoha a megoldás. Mára eljutottunk addig, hogy egy kolléganőmmel, aki tőzegmohát termeszt, létrehoztunk egy céget, amely a harmatfű előállításával fog foglalkozni. Találtunk egy elhagyott tőzegbányát, ott adott a talaj a tőzegmoha és a harmatfű termesztéséhez. Három és fél hektáron indulunk el, ez egy igen jelentős beruházás.

Támogatják ezt a tevékenységet Németországban?

– Igen, szerencsére. Mi az utóbbi másfél évben nyolc díjat nyertünk a kutatási eredményeinkkel, és azt igen nagyra értékelik, hogy ezek alapján a gyakorlatban is elkezdjük megvalósítani ezt a vadonatúj módszert.

baranyai1_450
 

A legutóbbi díj egészen magas helyről jött, ugye?

– A Greifswalder Business Award díjat kaptuk meg – amelyet Harry Glawe tartományi gazdasági miniszter adott át – azért az ötletért, hogy a saját kutatásainkra alapján, egy egész Európában új módszerre alapozva megkezdjük ennek a gyógynövénynek a termesztését. A harmatfű még nagyon sok további lehetőséget tartogat, például sajtot és mézet is lehet előállítani vele.

Sajtot, mézet? Ezt meg hogy értsem?

Baranyai Balázs jót mulat a meghökkenésemen. Aztán elmondja, hogy nem magából a növényből készül sajt, hanem egyrészt ízesítő anyagként, másrészt a tej feldolgozásához használható a növényben található fehérjelebontó enzim alkalmazásával. Az egész Európában elismert magyar akácméz harmatfűvel való összeházasítása szintén különleges lehetőségeket kínál.

Balázs izzó lelkesedése magával ragadó. Az asztalon álldogáló telefonján újra és újra előkeresi a látványnak is különleges harmatfű képét, és hallatlan mennyiségű érdekességet mesél arról az öt évről, ami elvezette egy egyedülálló felfedezéshez, és életre szóló célt hozott számára.

A kitüntetéséhez magunk és olvasóink nevében is gratulálunk, és munkájához további sikereket kívánunk!



Nagyvilág

Életre szóló cél: a harmatfű termesztésének kidolgozása

A cikk egy fiatal kutatóról szól, aki el mert indulni egy járatlan úton, bízott önmagában, türelmes...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás