– A képek grottázs technikával készültek. Ez a vegyes technikai eljárások közé tartozik, mint a kollázs és a montázs. Nem igényel előrajzolást: először a festéket visszük fel a felületre – én kartonpapírra dolgozom –, és utána az érzéseim szerint alakítom a látványt. A hatást a festéknek köszönheti, mert attól olyan a felület, mintha tűzzománc lenne.

– Hány év termése látható a falakon?

– Négy év alatt készült ez az anyag.

– Milyen érzelmekről szól, amelyek miatt az „Emóciók” címet kapta a tárlat?

– Vegyes, akár a technika – mosolyodott el Éva, aki rettentő izgalommal nézte az egyre csak érkező sok kedves ismerőst –, legyen az természet, virág, vagy bármilyen érzés. Nem úgy ülök le a papír elé, hogy tudom, mit fogok festeni. Az akkori érzéseim – vagy talán a tudatalattim? – hatására alakul ki a kép végső formája.

– Van ennek a stílusnak neve, vagy teljesen egyéni alkotásmód?

– Én nem tudnám stílusirányzatba sorolni – tűnődött el az alkotó.

– Legyen akkor „évaizmus”?

– Évaizmus, ez jó – nevet felszabadultan, és megy, hogy üdvözölje a kiállításon megjelenteket.

A színház előcsarnokában épp, hogy elfértünk, annyira sokan jöttek el, hogy az eddig más oldaláról – különleges gyertyák, méhviasz képek, szobrok készítése – ismert Baranyainé Tóth Évával megosszák a tárlatnyitás örömét. Szollár Rezső zenével, Markó Balázs az alkotóművészethez kötődő szép gondolatokkal, Tamás Eszter művészettörténész szakavatott ismertetővel, Szigeti Kitti és Vén Gábor (Kossuth SZKI) fuvola és gitármuzsikával járult hozzá az ünnepélyes alkalomhoz. A képek mellé sütemény és bor is jutott, amellyel a kiállító látta vendégül a közönséget.

A kiállítás a színház előcsarnokában március 25-éig tekinthető meg, naponta 10-18 óra között.