A főszerkesztőnél

2017.01.26 09:37    |    Dávid Attila  

– Én is jó napokat kívánok Önnek! Köszönöm, fiatalember, hogy befáradt ide hozzánk, a kiadóba, bár én megelégedtem volna csak egy-két e-mail-váltással is magával – de ha már a fiatalúr ilyen régimódi…

Olyan nagyon ismerős nekem az a sovány, beesett arca. Nem láthattam már magát valahol, mondjuk a tévében? Mónika-show, Balázs-show, Big Brother stb.? Vagy az újságban? Story, Blikk? Esetleg az interneten, valamelyik közösségi oldalon? Nem? Tuti? Akkor biztos csak hasonlít valamelyik magyar vagy külföldi egyperces hírességre.

Nos, elolvastam az írásait. A versei tényleg tetszenek nekem, de – ugye, nem haragszik meg – stílusukban hasonlítanak valamelyik – már nem is tudom, melyik – régi, magyar klasszikus költő stílusára – a koppintásokat meg, ugye, nem díjazzuk, mert az nem etikus. A régies írásmódot meg pláne nem díjazzuk. Modern téma, modern hangvétel – az kellene nekünk! Valami igazán kiemelkedő, egyedi mű! Bár mostanában egyetlen művészpalántától sem olvastam ilyet – most már igazán jól esne nekem egy üdítő kivétel, de hát, sajnos…

A beküldött prózája is tulajdonképpen jó, vagy legalábbis „elmegy”, de annál meg az a baj, hogy az adott novella időutazásos témája… Na, hogy is mondjam… nem vág a profilunkba. Látja, ez meg aztán túl modern nekünk, hehe. Talán próbálja meg egy sci-fi kiadónál…

Mit mond? Hogy ez a novellája tulajdonképpen nem is sci-fi, mert a saját, valós élményén alapszik? Hogy maga tényleg időutazó? Az 1848-as szabadságharc egyik csatájából egy időgép révén, véletlenül került a 21. századba, és most itt próbál érvényesülni? Akkor a helyzet rosszabb, mint gondoltam. Forduljon egy jó pszichiáterhez, talán az segíthet magán. Meg az is segít, ha leszokik az italról meg a drogokról… Még, hogy időutazás… Szerintem inkább egy elvonókúra kellene magának, hehe. Na jó, csak vicceltem. Vagy nem…

Ha mégis elküldi a műveit még valahova, akkor azt tanácsolom, hogy ne a saját nevén küldje: ez a „Petrovics” olyan semmitmondó – legalábbis a számomra. Mit? A
„Petőfi”? Az már foglalt. Még, ha külsőleg hasonlít is egy kicsit a nagy költőnkre, attól még nem használhatja a nevét. Mit szólna a „Dávid Attila” művésznévhez? Két híres ember: a bibliai Dávid király és Attila, a hun vezér neve összekapcsolva – tuti siker! Küldje be ezen a néven ezt a novelláját mégis valamelyik sci-fi pályázatra, hátha nyer. Ha mást nem is, legalább tapasztalatot, hehe.

Nos, nem is tartom fel magát tovább, biztosan sok írnivalója van még – rám meg ma is még várnak az Önhöz hasonló nagy reménységek. Vagy száz…

Ne keseredjen el, előbb-utóbb majd csak sikere lesz valamelyik kiadónál. Hát, vagy nem…

Nos, további szép napot fiatalember és „további jó időutazást”, hehe! És ne feledje a tanácsomat: használja a
„Dávid Attila” művésznevet! A viszontlátásra!

(…)

Hát, úgy tűnik, ma hozzám csak ilyen tucatemberek jönnek. Hogy nincs köztük legalább egy, sugárzó tehetség – pedig biztosan észrevenném, jó szemem van hozzá…

Legalább egyszer az életben lehetne olyan szerencsém, hogy találkozok egy igazi tálentummal – de hát, nem….

Halló, Jutka, küldd be hozzám, légy szíves, a következő szerencsétlent!



Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás