Boldogok a tiszta szívűek

2012.06.02 08:25   

„Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.” (Máté 5,8) Szíven a Szentírás sokkal többet ért, mint fizikai szervet. A lelkiismeret és az élet székhelyének tekinti. Az érzés helye. Abból támad félelem, szeretet, bosszúság, öröm, szomorúság, és gyűlölet. A szív az ember erkölcsi, szellemi és intellektuális életének a központja.

Mit is értünk „tiszta szíven”? Talán azt gondolta Jézus, hogy már a földön eljuthatunk olyan tökéletességre vagy szellemi érettségre, hogy lehetetlenség lesz vétkeznünk? Nem! Tiszta szívűnek lenni nem azt jelenti, hogy kényszerzubbonyban kell élned, hogy kegyesnek látszódj, és hogy kolostor magányába kell elvonulnod. Jézus megvádolta a farizeusokat, mert hamisan fogták fel a szív tisztaságát. Ők azt gondolták, hogy Isten kegyét úgy lehet elnyerni, ha az edény külsejét tisztán tartják, vagyis bizonyos vallásos formaságokat teljesítenek és a törvény betűjét betöltik. Más szóval: kívülről haladtak befelé és nem belülről kifelé. Ez nem felel meg annak, amit Isten tart tisztának. A felületes és külsőségekre építő vallásosság akkor és ma sem tisztítja meg a szíveket a szennytől és a romlottságtól. Jézus azt tanítja, hogy Isten nemcsak a külső cselekedetekre tekint, hanem látja és vizsgálja a szívet. Szívünk gondolatait, indítóokait nézi, s a szerint ítél. Az eredmény: „Mert belülről, az ember szívéből származnak a gonosz gondolatok, szexuális bűnök, lopások, gyilkosságok, házasságtörés, önzés, gonoszság, csalás, kicsapongás, irigység, gonosz beszéd mások ellen, büszkeség és esztelenség. Mindezek a gonosz dolgok az ember belsejéből származnak, és ezek szennyezik be őt.” (Márk 7,21-23) Jézus azt tanítja, hogy az ember szíve nagyon eltávolodott Istentől: elsötétedett, hitetlenné, vakká, büszkévé, lázadóvá, bálványozóvá és keménnyé lett. A maga természet szerinti állapotában minden rosszlelkűségre és gonoszságra képes. Szívünk tisztátalan! Életünk gyökere gonosz! Jézus azt tanítja, hogy sohasem leszünk maradéktalanul boldogok, ameddig nem tiszta a szívünk. De ha olyan gonosz a szívünk, mit tudunk tenni? Próbáljuk meg valami módon megjavítani? Azt állítják: „az embert egészséges légkörbe kell beleállítani, és akkor jó lesz.” Habár ez – mint annyi más elmélet – teljesen logikusnak hangzik, de a gyakorlatban egyszerűen nem válik be. A szívnek a tisztaságát nem a környező világ vagy a nevelés hozza létre. A Szentírás ezt mondja: „És adok nektek új szívet és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből és adok nektek hússzívet.” (Ezékiel 36,26) Minden embernek új szívre van szüksége, olyanra, amelynek bűnei megbocsáttattak, amely megtisztult, megigazíttatott. Ezt a csodát, csak Isten tudja véghezvinni, és az Ő Fiának kereszten való áldozatáért adja. Ha bűneinket valóban beismerjük, azokról lemondtunk, és Jézus Krisztust hitben befogadtuk, akkor új szívet kapunk Istentől. Csak akkor vagyunk „tiszta szívűek”. Ekkor tudjuk felismerni a boldog élet titkát. A szív tisztasága az egyik feltétele a mennyek királyságába való bejutásnak. Senki nem remélheti, hogy bejut a mennybe, akinek a szíve nem tiszta.

A szívnek tisztasága Isten ajándéka, amelyet Ő akar adni neked, miután befogadtad Jézus Krisztust szívedbe. Vajon adott-e már Isten új szívet neked? Hanem, akkor fogadd el Tőle!

Bálint Miklós

lelkipásztor


Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás