Boldogok, akik éheznek és szomjaznak

2012.04.04 15:10   

„Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek.” (Máté 5,6)

Milyen boldogság található az éhségben és a szomjúságban? Az éhség mindig az élet jele. A holt ember nem kíván táplálékot és nincs szüksége vízre. Minden egészséges ember érez éhséget. Aki beteg és gyenge, az elhárítja magától a táplálékot. Az egészséges ember enni és inni kíván. Ilyen értelemben az éhség, áldás. Isten úgy alkotott meg, hogy vágyódás van bennünk a Vele való közösségre, és e kapcsolat nélkül sohasem lehet megelégedett egy ember sem. Ahogyan a vasat vonzza a mágnes, úgy vonzódik az élő lélek Istenhez. Különféle dolgok csökkenthetik, vagy elnyomhatják Isten igazsága utáni vágyunkat. Sok ember nem vágyódik Isten igazsága után, mert teljesen elmerül a világ bűnös gyönyöreiben.

Egy ember ment a falu utcáján, s egy disznó követte. Megkérdezte egyik barátja, hogyan sikerült neki a disznót arra nevelni, hogy kövesse őt. Nagyon egyszerű az egész, minden lépésnél egy kukoricát ejtek a földre, a disznó meg szereti a kukoricát, felelte a barátja. Az élet útján a Sátán is elejti a maga kukoricaszemeit, és sok ember lépésről-lépésre követi őt az örök kárhozatba. Az ember önmagával való megelégedettsége is csökkentheti, Isten utáni éhségét. Aki el van telve magával, annak életében nincs hely Isten számára. A lelki élet elhanyagolása csökkentheti az Isten igazsága utáni vágyat. A legtöbb keresztény hisz Istenben, de kevésnek van ideje az Ő számára. Annyira lefoglalják őket a világ dolgai, hogy nincs idejük Bibliát olvasni, imádkozni, templomba járni, és felebarátjaikra gondolni. A Szentírás óv minket attól, hogy elhanyagoljuk a lelki életünket. Milyen igazságra kell vágyódni? Talán valamely vallásos tapasztalatra gondolt itt Jézus? Nem! Jézus Krisztust kell befogadnunk az életünkbe, mert Ő maga az Igazság! (János 14,6) Tegyük fel, hogy kimegyek a repülőtérre. Fenntartott helyem van és zsebemben a jegy. Ott áll a repülőgép, indulásra készen. Teljes a bizalmam, hogy elvisz, ahová készülök. Háromszor is bemondják az indulást, de nem szállok be. Az ajtót bezárják. A gép átgördül a pályán, lassan a levegőbe emelkedik. Én nem vagyok benne. Mi is történt? Bizalommal voltam ugyan a repülőgép iránt, de elmulasztottam beszállni. Sokan hisznek Istenben, Jézus Krisztusban, a Szentírásban és az Egyházban, de elmulasztják Jézust tényleg befogadni a szívükbe. Abban a pillanatba, amikor befogadjuk Őt, mint megváltott, Isten gyermekévé válunk, és lelki közösségbe lépünk a Teremtővel. Ezt semmi mással nem lehet pótolni. A boldog élet lényeges feltétele: Jézus Krisztust befogadni szívünkbe. De nem elegendő, hogy valamikor befogadtuk Őt. Egyetlen ilyen élményből nem táplálkozhatunk egy életen át. Szükséges, hogy naponta keressük az Istennel való kapcsolatot, és aki ezt teszi, annak az életében beteljesedik az isteni ígéret:
„…mert ők megelégíttetnek.” Isten még mindig megtartotta ígéretét. Meg akar elégíteni minket, ha elég éhesek vagyunk ahhoz, hogy teljesen kiszolgáltassuk magunkat Neki.

Csak akkor jutunk boldogsághoz, békességhez és teljes élethez, ha teljesen kiszolgáltatjuk magunkat Istennek, ha készek vagyunk elfordulni e világ pótlékaitól, és az Ő Igazságát kívánjuk.

Bálint Miklós

lelkipásztor


Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás