Csávossy Elemér kalocsai tanulmányi évei

2018.03.08 09:46    |    Bikfalvi Géza  

A XX. századi magyar jezsuita történelem egyik legnagyobb, meghatározó alakja, Csávossy Elemér kalocsai tanulmányi évei alatt kapta meg a jezsuita hivatását, itt formálódott jelleme és életszemlélete. A későbbiekben két alkalommal is – 1924–1927 és 1949–1951 között – betöltötte a magyar jezsuita rendtartomány tartományfőnöki tisztét. Kormányzása idejére esett az elvállalt kínai misszió szerencsés fejlődése, amely elsősorban a kalocsai jezsuita kollégiumban végzett és itt tanító misszionáriusok tevékenységen alapult. Nevéhez fűződik a Manréza lelkigyakorlatos ház és a noviciátus létesülése is. Először 1916 és 1920 között tanított Kalocsán, különösen emlékezetes maradt az 1919 május elsején mondott beszéde, amely még a kommunistákat is elvarázsolta. 1928 és 1932 között a tanár és az internátus vezetője, 1935-ig rektor és a gimnázium igazgatója volt Kalocsán. A fiatal Kerkai Jenő egy kis cikket írt a vatikáni Osservatore Romano alapján Jézus szegényekhez való viszonyáról, melyre az érsekségtől nem kapta meg a nyomtatási engedélyt. Csávossy mint rektor tiltakozott emiatt az általános helynöknél, az felkérte, hogy tartson előadást a kalocsai Urak Társadalom- és Természettudományos Körében nézeteiről. Mindez közvetlenül a pápa szociális körlevele, a Quadragesimo Anno megjelenése előtt történt. Az előadásnak nagy sikere lett. A Magyar Kultúra 1931. április 5-i számában megjelent a szöveg. A napilapok vezércikkekben elismerően, a katolikus Nemzeti Újság tartózkodóan, a szociáldemokrata Népszava ellenségesen írt róla. 1935 és 1939 között Szegeden a harmadik probációt végző atyák vezetője lett. 1940 és 1942 között Kassán a bölcseleti főiskola rektora, majd újra a probációsok főnöke előbb Szegeden, utána a fővárosi Manrézában.

Ezekben az években fontos szerepe volt az Unum Szövetség megalapításában és posztulátorként több boldoggá avatási per elindításában (Bogner Mária Margit, Kaszap István és Batthyány-Strattmann László, 1946-ban Apor Vilmos). 1949. szeptember 15-én vette át a magyar rendtartomány irányítását. 1951. május 7-én a rendőrség letartóztatta. 1952-ben nyolc és félév börtönbüntetésre ítélték. A rabságban sokat kellett szenvednie. 1956 októberében szabadult. Utána Budapesten talált menedéket, majd 1961-től a pannonhalmi szerzetesi szociális otthon lakója lett, ahol 1972-ben halt meg

Arisztokrata – bárói – családból származott, mint a legfiatalabb, tizedik gyermek, 1883. október 24-én született a bánsági Papdon. Elemi iskolai tanulmányait magánúton végezte.

1893 szeptemberében, mint a Stefáneum növendéke került Kalocsára, itt ismerte meg először a jezsuitákat. Önéletrajzában így vallott a kalocsai évekről: „A Jézustársasággal 1893. szeptember elején ismerkedtem meg először, amikor szüleim Kalocsára küldtek az ottani konviktusba, hogy középiskolai tanulmányaimat megkezdjem. A kalocsai intézet akkor is még az országban mondhatni egyedülálló helyet foglalt el, amennyiben hasonló internátus, úgy tudom nem volt Magyarországon.

A gimnáziumnak is nagyon jó hírneve volt és különös dicsérettel említették a jezsuiták nevelési módszerét. Belépésemkor P. Czentár János volt a rektor. Tanáraim az első és második osztályban emlékezetem szerint a következők voltak: osztályfőnök és latin-magyar tanár P. Lagger József, földrajz és természetrajz tanár P. Speiser Ferenc, számtan tanár P. Schlick János, rajztanár P. Thalhammer János, a tornatanár a „híres” Klosszy Péter. Szégyenkezve bevallom, hogy nem emlékszem, ki volt a hittantanárom, de azt tudom, hogy 1894. április havában első gyónáshoz és áldozáshoz járultam, melyekre az országos hírnevű P. Rosty Kálmán készített elő minket. Kívüle még nevezetesebb tanárok voltak ebben az időben Kalocsán: Tóth Mike, Fényi Gyula, aki ugyan nem tanított, de a csillagvizsgáló igazgatója volt, Damián János, Strobl [Antal], Rittli Vendel, Ertl András, Bányik Ignác, Komárik István, Kostialik János. A konviktusban, mint zeneprefektus működött akkoriban a későbbi neves innsbrucki teológiai tanár P. Stufler János, aki Bajorországból származott. A konviktusban szakaszprefektusom a későbbi zambézi misszionárius Moskopp Gáspár és utána P. Alaker István voltak.

P. Thöni Vendel is Kalocsán volt ebben az időben, miniszter és prokurátor P. Bolváry [Zsigmond] volt, aki később elhagyta ugyan a Társaságot, de mindig nagy ragaszkodással viseltetett rendünk iránt, és akivel a noviciátusban az ő későbbi állandó tartózkodási helyén Villachban találkoztam, amikor az ún. „peregrinácion” voltam. A legnagyobb szívességgel fogadott engem és társamat és kifejezte, hogy mennyire sajnálja, hogy nem lehet többé a Társaság tagja. A kalocsai érsek ebben az időben Császka György volt, a híres Haynald bíboros utódja. Ez utóbbinak a bíbornoki kalapja az én időmben még ott függött a székesegyházban, és érdeklődéssel néztem azt, mikor a székesegyházba mentünk. Kalocsán részesültem a bérmálás szentségében is, illetőleg nem részesültem, amennyiben a noviciátusban újra bérmáltak, mert kiderült, hogy Kalocsán éveken keresztül érvénytelenek voltak a bérmálások, valamely zsidó kereskedő nem megfelelő olajat szállított. Erre az összes pap-kandidátusokat újból megbérmálták, a többieket azonban a botrány elkerülése végett nem.

A nevelési módszer Kalocsán a francia-belga rendszer volt, mert az osztrák [-magyar] rendtartomány, melyhez ekkor Kalocsa is tartozott, ezt azoktól vette át, hiszen első tartományfőnöke P. Beckx Péter, a későbbi általános rendfőnök volt, aki Belgiumból jött Bécsbe az osztrák rendtartomány keletkezésekor a kormányzására. Itt kitérhetünk az osztrák rendtartomány keletkezésére és létének első szakaszára. Az osztrák rendtartomány a galíciai rendtartományból vette kezdeti eredetét. Ez utóbbi, pedig akkor alakult, amikor Oroszországból I. Sándor cár kitiltotta az ottani rendtársakat. Ha jól tudom, az osztrák rendtartományban még olyanok is voltak, akik valamikor Oroszországban léptek be a Társaságba, például P. Krupsky, aki a karintiai St. Andräben van eltemetve a lorettói templom mellett, továbbá két híres szónok: Klinkowström József és Miksa. Az osztrák rendtartomány első noviciátusa a Bécs melletti Baumgartenban volt, onnét azonban nem nagyon hosszú idő után a karintiai St. Andräba helyezték át. Az osztrák tartomány első házai között szerepelnek a magyar területen fekvő pozsonyi és nagyszombati házak is: Pozsonyban a tartomány bölcseleti főiskoláját helyezték el, Nagyszombat, pedig második noviciátusi ház lett, ahol később és nem a kezdettől fogva a magyar származású jelölteket helyezték el. Később még a rendtartománynak egy harmadik noviciátusi háza is létesült a morvaországi Velehradban, a cseh és morva jelöltek számára. A kalocsai kollégiumot Kunst József érsek alapította 1860-ban. Ez volt a harmadik ház magyar területen.

Az I.A. osztály tanulója lettem, osztályfőnököm P. Lagger József volt, a jobb tanulók közé tartoztam, de nem voltam tisztán jeles. Heti és havi osztályzataimat később, mint generális prefektus magam is olvashattam a régi könyvekben. A konviktusban M. Moskopp Gáspár német származású jezsuita, aki azonban már jól tudott magyarul, volt eleinte szakaszvezetőm. Esténként May Károly könyveiből mesélt nekünk, és én nagyon csodáltam, mert úgy adta elő, mintha maga élte volna meg a dolgokat.

Magaviseletem ellen, főleg az iskolában sok kifogás volt. Az egyik évben magaviseletből kettest is kaptam. Dacos és makacs voltam. Dacból egyszerűen nem feleltem az iskolában, így a jó P. Laggernak sok szomorúságot okoztam. Ha szentgyónásról visszatérőben voltam, itt-ott P. Schlick, aki szintén tanárom volt, lefogott, szobájába hívott és intelmeket adott szeretettel. Nagy benyomással voltak rám a halálesetek: így M. Németh, szépírás tanárom váratlan halála, Váli nővérem elhunyta és különösen a kis negyedosztályos gr. Sigray István elköltözése, aki diftériában halt meg.”

Mostohaanyja egészségi okok miatt – Kalocsa akkor még elég mocsaras vidék volt –, de főleg a német nyelv tökéletes elsajátítása végett úgy látta jónak, hogy ne Kalocsán folytassa a tanulmányait. Így 1895 őszén a kalksburgi jezsuita gimnáziumba küldték.




Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás