70 éve, tragikus hirtelenséggel hunyt el a cigánykutató

2015.01.23 10:25    |    Schill Tamás  

Hét évtizeddel ezelőtt, 1945. január 19-én, Dunapataj határában lőtték agyon szovjet csapatok a cigány folklórkutatás jelentős alakját. A mindössze 24 éves Csenki Sándort nagyon fiatalon érte a halál, ennek ellenére elkötelezettsége, gyűjtőszenvedélye, a cigány folklór iránti hihetetlen lelkesedése miatt a cigánykutatás ikonikus alakjává vált.

Csenki Sándorra emlékezünk

csenki_300Csenki Sándor 1920. március 16-án született Püspökladányban, református családban. Édesapja, Csenki Imre elismert és szeretett tanító volt a városban, a szülők nagyon kiegyensúlyozott hátteret biztosított a két Csenki fiúnak. Csenki Sándor nyelvtehetsége korán megmutatkozott: 6 (!) éves korában eszperantót kezdett el tanulni, majd egy észt fiúval levelezett eszperantó nyelven. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Kisújszálláson végezte. Már fiatalként verseket írt, németből, angolból, franciából fordított. A cigánysággal és a cigány nyelvvel egy véletlen folyamán került kapcsolatba. Csenki Sándor latin különbözeti vizsgára készült, amikor megjelent náluk egy idős cigányasszony, aki időről-időre kis ennivalót, ruhát kért a családtól. A cigányasszony látta, hogy Csenki Sándor tanul, megkérdezte tőle: „Mit tanul fiatal urasom?” – „Latint” – hangzott a felelet.

„Mi az?” – kérdezte tovább a cigányasszony.

„Az egy nyelv” – hangzott újból a felelet. „Á, miért nem tanul a fiatal urasom cigányul? Az egy valóságos anyanyelv.” Az első pillanatban jót nevetett ezen Csenki Sándor, de aztán megkérdezte néhány szó jelentését a cigányasszonytól, és bejegyezte füzetébe a megfelelő latin és magyar szavak mellé. Ahogy jött hozzájuk az idős cigányasszony, úgy szaporodtak a szavak, és mire Csenki Sándor fölkészült a latinvizsgájára, már cigányul is beszélt. Ettől kezdve kijárt a városszéli cigánytelepre és szenvedélyesen gyűjtötte a nyelvet, a dalszövegeket, meséket, balladákat. A gyűjtésbe a családját is bevonta: 8 évvel idősebb énektanár bátyja, a későbbi Kossuth-díjas zeneszerző, karnagy Csenki Imre az addig ismeretlen cigány dallamokat kottázta le, illetve gyűjtötte föl fonográffal. Gyűjtéseikre Kodály Zoltán is felfigyelt és további munkára buzdította őket. E tevékenységük során Magyarország több települését és Erdélyt is megjárták.

A fiatal Csenki Sándor kutatásai alatt több cigány nyelvjárást is kiválóan megtanult. Gyűjtőútjaik során számos kalandos élethelyzetet is megéltek, de ez munkájukat nem vetette vissza, s a sok gyűjtésnek hamarosan tudományos eredményei is kezdtek meglátszani. Bátyjával, Csenki Imrével közösen publikáltak egy cikket Kodály Zoltán 60. születésnapjára készült emlékkönyvbe „Népdalgyűjtés a magyarországi cigányok között” címmel. E tanulmány a mai napig az egyik alapvető írás a cigány folklór kutatásában. Bár addig is léteztek cigány szótárak, szöveggyűjtések, de komplex módon talán először ez az írás emelte be a tudományos világba a cigány népdalokat, balladákat. Írásuknak és egyúttal a cigánykutatás ügyének nyomatékot adott az is, hogy e kötetben olyan tudósokkal szerepeltek együtt, mint Bartók Béla, Vikár Béla, Viski Károly, stb.

Érdekes adat ebből a tanulmányból, hogy 1942-ben már 582 énekes cigány dallamot gyűjtöttek különböző megyékből. Csenki Sándor ekkor még csak 22 éves volt! Időközben Csenki Sándor a budapesti egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, cigány nyelvből akart doktorálni. Az egyetemi évek alatt kisebb írásai jelentek meg a cigánysággal kapcsolatban, valamint egy rádióelőadást tartott. A háború meg nem akasztotta Csenki Sándor elszántságát és munkáját, azonban életét, egy tehetséges kutató reménységét derékba törte. Bátyjával együtt a szovjet katonák beállították egy „málenkij robotra” hajtott emberek menetébe. Csenki Sándort, mivel többször kísérelt meg szökést, Dunapataj határában agyonlőtték. A pataji református temetőben helyezték örök nyugalomra, sírjára a püspökladányi Csenki Klub 1990-ben fejfát helyezett el.

Hagyatéka, ami szülővárosának közgyűjteményében található, még feldolgozásra vár, azonban nehezíti kutatását, hogy egy sajátos, általa kitalált gyorsírással, cigány nyelven jegyezte le. Közös dalgyűjtéseikből testvére, Csenki Imre több kórusművet, rapszódiát, operát írt. A püspökladányi tanács 1972-ben adta ki a Cigány népmesék című kötetet, majd bátyjával, Csenki Imrével közösen jelent meg a Cigány népballadák és keservesek című munkája. Csenki Sándor 1934-35-ben összeállított „Kis cigány-magyar szótár” című szójegyzékét Bari Károly háromkötetes monográfiájában, 2013-ban közreadta.

(Csenki Sándor életútját a Magyar Néprajzi Lexikon szócikke és Csenki Imre Pataji Múzeumban található kézirata alapján állítottam össze. Fotó: puspokladanyanno.hu)

 


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás