Olvasónk tollából

Dörmögés az oktatásról

2013.02.02 13:28    |    Maczkó István  

Tüntetnek a diákok, szeretnének diplomát szerezni, szeretnének jobban élni. Tudják, vagy talán csak érzik, hogy a szegénységből való kiemelkedés útja a tanulás, a minél magasabb szintű ismeretek megszerzése. Szeretnének olyan tudást és képességeket szerezni, hogy a változó világ változó körülményeihez való alkalmazkodás képességével személyes boldogulásuk (és hazájuk) felemelkedése biztosítva legyen.

Igazságuk elméleti alapjait Theodore Schultz amerikai közgazdász munkássága tárta fel. Ha jól emlékszem, 1979-ben kapott érte Nobel-díjat. Díjának átvétele alkalmával tartott előadásának címe a „Szegénység gazdaságtana” volt. Előadásában munkásságának lényegét foglalta össze. Megállapította, hogy a szegény országok felemelkedésének legfontosabb tényezője nem a területének nagysága, az energia vagy a termőföld, hanem a lakosság minőségének javítása. Erről ma már számos példa tanúskodik.

Az emberek életminősége javításának pedig – egyebek mellett – döntő tényezői az oktatás és az egészségügy. A lakosság minőségének javítására, az oktatásra és az egészségügyre való ráfordításokat beruházásoknak kell tekinteni, ezek nélkül egyetlen normális társadalom sem tud felemelkedni a nyomorból.

A diploma, mint beruházás

Senki nem szerez ingyen diplomát, még akkor sem, ha úgy látszik, mert nem fizet tandíjat. Az egyén ráfordításai, tandíj nélkül is, azonos nagyságrendűek az állam ráfordításaival. Figyelembe kell venni a ráfordításoknál, hogy az egyén tanulása idején nem szerez jövedelmet, csak kiadásai vannak, ami nagyon jelentős ráfordítást jelent. Tehát a diplomások tudásába nem csak az adófizetők pénzéből, az államnak vannak ráfordításai.

Az egyes szakmákban végzők létszámát pedig úgy szabályozzák, hogy azok, akikre az állam szerint kevésbé van szükség, azokkal tandíjat fizettetnek, azoknak pedig, akik olyan ismereteket szereznek tanulmányaik során, amit szükségesnek tartanak, komoly ösztöndíjat fizetnek. Így szabályozható, hogy a diploma megszerzésére fordított beruházásból mekkora rész terheli az egyént, és mekkora az államot.

A beruházás költségeinek meg kell térülni

A normálisan működő országokban normális életkörülményeket, megfelelő jövedelmeket biztosítanak a jól képzett diplomásaiknak. Így a diploma megszerzésének költségei a magasabb jövedelemmel térülnek meg az egyén, és a magasabb jövedelem után fizetendő magasabb adóval térülnek meg az állam részére. Ezen túlmenően, ahol sok a magasan képzett diplomás szakember, ott jól működik, versenyképes a gazdaság. Ami szintén az emberi tőkébe történő beruházás megtérülésének a biztosítéka.

Ha az állam nem így jár el (általában a politikusai szűklátókörűségének köszönhetően), annak katasztrofális ráfizetés lesz a következménye. Az egyén mindent elkövet, hogy részére megtérüljenek a ráfordításai, magasabb jövedelme megszerzéséért elhagyja hazáját. Így az egyén beruházása megtérül, az ország pedig ott marad versenyképességének romjain, legjobban képzett diplomásai nélkül, továbbra is a szegénységben, nyomorgó lakossággal.

Ilyenkor szokásos, elsősorban a diktatúrákban, adminisztratív eszközökkel megakadályozni a diplomások távozását. Ez azonban nem jó megoldás.

Vonzóvá kell tenni a diplomások számára a hazai környezetet. Ehhez nem szükséges a külföldön megkereshető jövedelem teljes nagyságát biztosítani részükre, ennek jelentős részét kompenzálja a diplomások megbecsülése, a hazai környezet és a hazaszeretet.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás