Földink, Herkó páter

2017.01.19 12:59    |    Bikfalvi Géza  

A magyar szólásmondásokban sokszor idézett Herkó páter földink volt, a XVII. század közepén Bácskában és a Kiskunságban megtelepedett bunyevácok közül származott, a későbbi korokban híressé vált Antunovich családból, amely olyan neves embereket adott, mint Antunovich Albert megyei alispán vagy Antunovich János (1815–1888) püspök.

Az Antunovich család Szabadkától Kalocsáig szétszóródott. Az a tény, hogy később a szegedi szalvatoriánus és nem a szabadkai bosnyák rendtartomány tagjai közé lépett, azt sejteti, hogy a család Szegedre is elágazott, és így ismerkedett meg a kis Antunovich fiú a magyar ferencesekkel. Nagy utat kellett megtennie, míg Antunovichból Herkó páter lett, a „palócok apostola”. Szlávity Jeromos karolta fel, aki évekig volt szegedi dalmát szónok. A szalvatoriánus rendtartományban mindig dalmata viselte szerzetesi névként, a dalmata szent Jeromos tiszteletére, a Jeromos nevet. Az egykorú rendtörténeti kéziratok mindig csak, mint Balog Jeromosról beszélnek Herkó páterünkről. Hogy miként lett Antunovichból Baloggá, az ma már kikutathatatlan. Lehet, hogy a név, mint ragadványnév kísérte a családot és ezt használta Herkó páter a magyarnak idegen Antunovich helyett. Így lett Hieronymus Antunovichból Balog Jeromossá. Társai talán kis termete, vagy szerzetesi nevének méltóságos hosszúsága miatt a Hieronymusból nevét Hierkóra, vagy Hirkóra, Jeromosból Jerkóra kurtították, amelyből a nép, a könnyebben kimondható Herkót formálta.

1662 táján belépett az obszerváns szalvatoriánus szerzetesek közé, a noviciátus elvégzése után, 1663-ban humaniórákat tanult Szegeden P. Ambrozovics Ágostontól.

1665 júliusában Herkó fráter Gyöngyösre kerül filozófiai tanulmányainak végzésére. Három évig élt Herkó fráter Gyöngyösön. Itt került először összeköttetésbe és itt szerette meg azt a palóc népet, amelynek később apostola és hőse lett. 1667-ben Morvaországba küldték, hogy morálist tanuljon a tudós Constantini Lukács atyától. Innen 1668-ban Sebesre került, ahol befejezte tanulmányait és készült a pappá szenteltetésére. 1669. július 2-án Jászberényi Gáspár provinciális, Herkó frátert a legközelebbi alkalommal felszentelendőnek nyilvánította, ami hamarosan, még az év őszén a közeli Kassán meg is történt. Hat évig járt „a magyar próféták" iskolájában, mígnem Szegedi Ferenc egri püspök pappá szentelte.

1671-től Herkó páter tevékeny tagja lett a kassai kolostornak. A kassai ferencesek a század húszas éveitől kezdve adminisztrálták a jászói plébániát. Ez a plébánia középpontja volt a huszonegy faluból álló jászói questuáriának. Ide nevezték ki a fiatal Herkó pátert adminisztrátornak és questuáriusnak (alamizsnagyűjtőnek). Nagy lelkesedéssel, buzgósággal állott a jászóiak és a vidék lakóinak lelki szolgálatára. Fáradhatatlanul járta a rábízott falvakat, tanította, buzdította és vigasztalta a népet. 1672 májusában Herkó páter Kassáról, illetve Jászóról Szendrőre, palóc vidékre került házfőnök helyettesnek és szónoknak és egyúttal a növendékpapok gyóntatója is lett. A következő évben azonban a kurucok megostromolták Szendrőt, de nem tudták elfoglalni, mivel Herkó páter a helybelieket fellelkesítve erőteljesen ellenálltak. 1674 májusában Dunántúlra, a békés Sümegre helyezték, ahol kedvenc munkakörét, a questuáriusságot bízták rá.

1677 őszén visszamehetett Gyöngyösre. Ékesszólása és egyéni szeretetreméltósága miatt olyan nagy lett a nép vonzódása, hogy szavára „mint egy ember indult meg a palócság".

1678-ban ismét megnehezült a szalvatoriánusok feje felett az idők járása. Herkó páter az év júliusában ismét foghatta a vándorbotot, hogy a biztosabb Lévára menjen. Elöljárói rábízták a lévai rendház főnökségét. Itt sem volt sokáig nyugta, 1679 augusztusában, Herkó pátert az engedelmesség a török alatti országrészbe, Szegedre vitte. Fülöp András tárt karokkal fogadta, rendszeres szónoka lett a szegedieknek és közben a vidéket járta, így néhányszor városunkba is eljutott.

1680 augusztusában visszakerült Gyöngyösre régi questuáriusi állásába. Folytathatta a palócok pasztorációját ott, ahol elhagyta. A következő két év alatt úgy bevéste beléjük a hit igazságait, ezeknek az igazságoknak védelmét és a maga feledhetetlen egyéniségét, hogy nemcsak az akkori nehéz idők, de a következő évszázadok próbatételeit is fényesen kiállották. Ez alatt az idő alatt szerezte meg azt a páratlan tekintélyt, elismerést, amely a nép részéről csak nagyon kevesek kiváltsága.

1681. augusztus 6-án Erdős Athanáz provinciális a szakolcai káptalanon a kassai kolostor állományában, regőci káplánnak nevezte ki. 1684 őszén, Kassán találjuk, újra questuárius lett és járta a jól ismert és szeretett tájakat. Herkó páter, vagy mint hivatalosan nevezték P. Hieronymus Balog, „Concionator praemunitus Sacramentis devote exspiravit.” (a buzgó prédikátor a szentségekkel megerősítve eltávozott) olvasható a kassai nekrológiumban. 1686. január 25-én halt meg. Sajnos nem érhette meg szeretett szülőföldjének felszabadulását a török uralom alól.

Herkó páter színes, gazdag egyénisége, heves temperamentuma, nagy áldozatosságában, fanatikus hitében és munkaszeretetében oldódott fel. Arany kedélye, tréfás, derűs szelleme tele volt eredeti meglátásokkal és sok furfanggal. Talán jellemének ezt az oldalát túlozta el Tompa Mihály Szuhay Mátyás című költeményében is.

Nagy ékesszólással és polemikus készséggel, szókimondóan, egy tapodtat sem engedve az igazságból, hirdette Isten igéjét. Nem elvontan, hanem a nép nyelvén, a nép gondolatvilágán nevelkedett és csiszolódott gondolatokkal épített a népben. Fényt hagyott maga után, századokra világító fényt, amilyet nem hagynak maguk után a földi hatalmasságok, s akire méltán lehetünk büszkék, mi, kései földijei.




Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás