A legrégebbi írásos dokumentumok Kalocsán

2018.09.18 21:04    |    Bikfalvi Géza  

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár legrégebbi írásos dokumentumai az ókori Mezopotámiából származnak. Az ékírásos terrakotta henger és agyagszeg Gudea lagasi papkirály korából való (Kr. e. 2500 körül). Az agyagszeg az ókori uralkodó nevét viseli, és említést tesz építkezéseiről. Az értékes tárgyakat, Ignatius Dionysius Efrem II Rahmani (1848–1929), az 1898-ban felszentelt antióchiai szír katolikus pátriárka ajándékozta Városy Gyula kalocsai érseknek 1908 októberében, hálából a szívélyes vendégszeretetért, amelyben kalocsai tartózkodása alatt részesítették. Efrem Rahmani nemzetközi hírű liturgikus tudós volt, 1899-ben felfedezte és kiadta a IV. századi szöveg, a Testamentum Domini első kiadását. Legfontosabb hozzájárulása a liturgia történetéhez pedig a francia nyelvű Les Liturgies Orientales et Occidentales (Beyrouth, 1929) kötet.

A látogatásról a Kalocsai Néplap is megemlékezett: „Egy keleti pátriárka Kalocsán. Magas vendég érkezett csütörtökön Kalocsára Rahman Ignác Efrem antióchiai pátriárka személyében, ki mint nyelvtudós is előkelő helyet foglal el a tudományos világban. A pátriárka Őexcellenciája a karlsbadi fürdőt használta, honnan Bécsbe, majd Budapestre utazott, hol Őfelségénél kihallgatáson volt. Kalocsára csütörtökön érkezett és az érsek úr Őexcellenciájának volt vendége. Pénteken meglátogatta a kalocsai intézeteket és őt ép-úgy, mint az eddig Kalocsán megfordult külföldi vendégeket nagyon meglepte, hogy ilyen kis városban annyi és oly magas színvonalon álló intézet van. Az érseki lyceumban a theologusokhoz buzdító beszédet is intézett ékes latin nyelven. Az előkelő vendég szombaton utazott el Kalocsáról.”

Az emberiség egyik legrégibb írását, Dél-Mezopotámia legősibb népe, a sumérok alkották meg. Az ékírás kb. Kr.e. 3000 körül alakult ki, az írás fejlődése során, az eredetileg képírásos jelek leegyszerűsödtek, ék alakú elemekből álltak. Az ékírásos szövegeket a még puha agyagtáblákba nyomták háromszögletűre faragott nádheggyel, majd a táblákat kiszárították a napon, vagy kiégették.

Dél-Babilónia művészete az új sumér korban, a sumér újjászületés idején, Gudea lagasi pap király (enszi, akkádul patesi) alatt élte virágzását. Vallást alapított, amely a szeretetet tekintette a legfontosabb erénynek, Kr.e. 2290 körül, kb. 40 évig uralkodott. Felépítette Lagas főtemplomát, a város istenének, Ningirsunak szentelt Enninut és zikkuratját Epát.

Az első zikkurat (torony-templom vagy szent hegy) Nanna, a termékenység istennőjének épült. A 60x45 méter alaprajzú, három teraszból álló építmény négy sarkát a négy égtáj felé tájolták. Az egyre csökkenő teraszokat lejtős feljárókkal kötötték össze. A szertartási menet a középső főlépcsőn indult és egy boltíves kapuépítmény alatt áthaladva jutott el a legfelső szinten álló szentély kapujáig – ég kapuja –, összekapcsolva az embereket az istenekkel. A befelé dőlő falakat függőlegesen kiemelkedő falsávokkal tagolták. Lehetséges, hogy szakrális szerepe mellett a legfelső teraszt obszervatóriumként is használták, a teraszok pedig a bolygókat jelképezték. Valószínű, hogy ezeket az építményeket azért építették magaslatra, mert őrtoronyként is funkcionáltak.

Ningirszu eredetileg viharisten lehetett. Később azonosították Ninurta hadistennel, Enlil fiával. Enlil a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”. A korai időkben oroszlánfejű sasként, az ún. Anzu madárként ábrázolták. Később, amikor az istenek ember alakú ábrázolása vált kizárólagossá, egy mítosszal az Anzu madár legyőzőjeként hozták kapcsolatba az oroszlánfejű sassal.

Gudea vallási elképzelései meglehetősen sok hasonlóságot mutatnak a keresztény vallás néhány alapelemével. Az egyik szobrára a következőket vésték fel: „Gudea a papkirály, aki a szeretet vallását hozta be, megtörte a kenyeret és adta a híveinek, hogy egyétek a kenyeret, mert ebben az Isten lakozik. Adta a tiszta vizet, hogy igyátok, ez az élet vize ad nektek életet...”

Az Akkád birodalom megdöntése után a II. Lagas-i dinasztia – amelynek leghíresebb uralkodója Gudea volt – alatt Lagas ismét Sumer domináns hatalmává emelkedett. Lagas városállam fő települése, az állam adminisztratív központja ebben az időben már nem Lagas városa, hanem Girszu (ma Telloh) volt, ahol Gudea 15 templomot építtetett újjá.

Mezopotámiában minden városállam templomot épített saját védőistene tiszteletére. A tömör építmények belseje napon szárított vályogtéglából épült. A belső magot égetett téglából kirakott 2,5 méter vastag fallal vették körül. A téglák kötőanyaga vízálló bitumen volt.

A Tigris folyó mellett fekvő Lagas – amely sumérul raktárházat jelent – területe kb. 160 000 hektár volt, 17 nagyobb város, 8 tartományi főváros és sok falu tartozott uralma alá, melyek közül kb. 40 név szerint is ismert. Uralkodói az enszi (papkirály) és lugal (hadvezérkirály) címet viselték.

A feliratok és a templomok tanúsága szerint Eridu, Ur, Nippur, Adab, Uruk és Badtibira is elismerte Lagas fennhatóságát. Mivel Lagas befolyása inkább a kereskedelmi szerződések alapján, és nem a háborús események kapcsán érvényesült, a területén egy virágzó korszak következett. Öntöző rendszerek és csatornák épültek, az infrastruktúrát felújították.

A politikai zűrzavarok ellenére ezekben az időkben nagy fejlődésnek indult a művészet és tudomány, teljesen a sumér örökségre támaszkodva. Ezen örökség hatása olyan nagy volt, hogy az egész utána következő emberi történelmet négyezer évre megtermékenyítette.


Irodalom:

Agyagtáblába vésett üzenet. Petőfi Népe 65 (2010) 249, p. 5

Egy pátriárka Kalocsán. Kalocsai Néplap 31 (1908) 43, p. 4

Grócz Zita: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár rövid története és válogatott könyvritkaságai. Kalocsa, 2017. p. 14

Ókori keleti történeti chrestomathia. Bp., 2003

Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza. Bp., 1998


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás