A pince titka

2014.08.13 20:05    |    Gábor Erika  

Szabó az utolsó bőröndöt ejtette rá a macska farkára, amikor rájött, hogy valami nincs rendben. Körülnézett, az okot keresve. Hirtelen ráébredt, mi olyan furcsa. A felesége hallgat. Már vagy tíz perce!

– Julcsi! – kiáltotta el magát – Mi van veled? Rosszul vagy?

– Pszt! – hallatszott a másik szobából.

Szabó az asszony keresésére indult. Julcsi az ablakban állt, és a szomszéd kertet nézte.

– Mi bajod, feleség? Ufót láttál?

– Ugyan, apukám, ne ordibálj, inkább gyere ide: amíg nyaraltunk, új szomszédunk lett. Szerinted normális az ürge?

Szabó az ablakhoz lépett. A szomszéd ház udvarán egy férfi ügyködött: egy fejre állított piros fotel lábait fűrészelte kurtára. Egy másik ugyanilyen bútordarab már készen állt mellette az új, tacskóra emlékeztető formátumban.

– Nagy dolog – vélte a férj –, talán kimosta a feleségét, aki összement, és nem éri fel őket. Ennék valamit, gyönyörűm. Irány a konyha.

A kolbászos rántotta utolsó falatjainál sztentori hang hallatszott a szomszédék felől:

– Mucikám, kész vagyok! Jöhetsz söpörni!

Egymás sarkára taposva rohantak Mucikát szemügyre venni. Csalódottan állapították meg, hogy a vadonatúj szomszédasszony teljesen normális méretű. Férje akkor tűnt el a pinceajtóban a piros fotelt cipelve.

Másnap Szabóék gyönyörű reggelre és hatalmas ordításra ébredtek.

– Mucikám, kész a reggelijük? Igyekezz, mert elkésem miattad! – majd kisvártatva: – Jön már a papa, drágáim, hozza a finom kajcsikát. Gyerünk reggelizni, gyerekek!

Kiugorni az ágyból és az ablaknál egymásnak csattanni egy pillanat műve volt. Így is épp hogy megpillantották a szomszéd munkásnadrágos fenekét, amint eltűnik a pinceajtóban. Szabóék egymásra meredtek. Sehogy sem értették a dolgot. Alig várták a délutánt, hogy megismerkedhessenek a rejtélyes emberekkel.

Szabó nem akart ajtóstul rohanni a házba. Még csak a nyolcadik sörfajta elemzésénél tartottak a jó kedélyű szomszéddal, és úgy érezte: korai lenne a megkurtított fotellábak és a pincébe tálalt reggeli titkait kutatni. Vadul szidta Julcsit, mi a fenéért takarít a lakásban ahelyett, hogy neki segítene?! Nagy kínnal megköszörülte a torkát, de elkésett. A teraszon Mucika jelent meg talpig takarítószerben, és elhívta élete párját.

– Rudikám, gyere le! Ideje rendet csinálni a kicsiknél vacsora előtt!

Szabó úgy érezte, belehal a kíváncsiságba. Forró érzelmektől áthatva sietett Julcsikájához, ámde rosszkor. Asszonya villámló szemekkel méregette a délutáni szieszta nyomait: a pléden sárdarabok, az ágy mellett eltévedt cigarettahamu és lekávézott szőnyeg.

– Ezerszer megmondtam, te tunyaságba süppedt lajhár, hogy vesd le a cipőd, ne dohányozz a kanapén, de beszélhetek én, akár a falnak mondanám – és így tovább, mintegy huszonöt percig.

Szabó úgy érezte, ezek után meg sem érdemli ez a sárkány, hogy férfilelkének nyomasztó kételyeit megossza vele: kiket tartanak Muci-rudiék a pincében?

Másnap szombat volt. Édes álmukból Szabóék hangos veszekedésre ébredtek.

– Ejnye, az anyátok picike mindenit! Így kell viselkedni, mocsok népség?! – csattogás és keserves sírás a szomszéd pincéje felől.

Lelkük mélyéig felháborodtak. Itt ők milyen szépen, gyöngéden élnek, és ezt kell hallgatniuk nap mint nap? Micsoda gonosz népek ezek? Titkolóznak, gyerekeket sanyargatnak a pincéjükben? Egész nap lent kell lenniük, ott esznek, és még veri is őket ez a lelketlen vadállat?

Szabó és Szabóné sosem volt egyetértésben tettek-vettek a kertjükben, amikor este Mucika megjelent a lábassal a teraszon. Rudi kerítést festett.

– Drágám, itt a kicsik vacsorája, vidd le nekik, én vasalok.

– Nem viszem – hangzott a zord válasz –, rosszak voltak, még mit nem?

– De Rudikám, ne légy szívtelen! Különben is, ha éhen maradnak, egész éjjel nem alszunk a sírásuktól.

– Majd lemegyek, és jól szétcsapok közöttük – zárta le a férj a témát hidegen.

Lábas és Mucika eltűntek a házban. Szabóék úgy érezték, eleget hallottak. Gyors haditervet készítettek, és a tettek mezejére léptek. Julcsi csirkepörköltet melegített, míg férjeura, fojtottan szidva a szúnyogokat, két bokor között lyukat vágott a kerítésen.

A sötétség leple alatt átkúsztak Mucirudiékhoz a pörkölttel és a pincéhez lopóztak. Csendesen benyitottak és lefelé indultak a lépcsőn, amikor meghallották a szomszédasszony gügyögését:

– Szívtelen papa, nem adott vacsorát az én kicsikéimnek! De a mama nem engedi, hogy éhezzetek, nem ám!

Szabóék erőt merítettek egymás tekintetéből, és elszántan lépkedtek tovább. Most már a dolog végére járnak, akármi is lesz! Leérve először csak Mucikát látták a gyönge fénynél, amint hajladozva tesz-vesz az ismerős, két összetolt piros fotel körül. Aztán valahol mögöttük mély morgás hangzott fel, amitől felállt a hátukon a szőr. Mucika megfordult, és felsikított:

– Úristen, maguk hogy kerülnek ide?

– Úgy, hogy elegünk van már ebből a gyerekkínzásból – emelte fel a hangját Julcsi –, vacsorát hoztunk a szerencsétleneknek, mert hallottuk, hogy…

– Mi a nyavalya folyik itt? – harsant fel Rudi hangja, míg a pince mélyéről vad ugatással nagy testű kutya rohant feléjük. Mucika megragadta a kutyát és csitítani kezdte. A többiek dermedten álltak a furcsa hangokat hallató páros előtt, míg rá nem jöttek: Mucika fuldoklik a nevetéstől, a kutya a dühtől.

– Ezek… ezek azt hitték, gyerekeket tartunk itt lent – próbálta visszafogni a kutyát, és magyarázni Rudinak a helyzetet Mucika, amikor levegőhöz, és szóhoz jutott.

Szabóék közelebb léptek: a fotelek mélyén nyolc kutyakölyök gyömöszölte egymást kavargó gomolyagban.

A kimagyarázkodás közepette több üveg bor elfogyott, és Lady, a megbékült anyakutya többször képen nyalta új barátait. Sőt, mire észbe kaptak, a csirkepörköltet is kinyalta a lábasból.

A béke megköttetett. Szabóék gazdagabbak lettek: lett két barátjuk, és majd lesz két kutyájuk. Mindenki jól járt, de legjobban Lady, „aki” felfedezte a kerítésen a lyukat, és Szabóék macskáját. Utóbbi az ügy egyetlen kárvallottja, mert ezután ideje tetemes részét a napsütötte terasz helyett a padláson volt kénytelen tölteni…


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás