Kalocsa zenetanára, Liszt unokaöccse: Hennig Alajos jezsuita atya

2018.04.06 09:58    |    Bikfalvi Géza  

Liszt Ferencet személyes ismeretség kötötte a kalocsai jezsuita rendházhoz és kollégiumhoz. A legfontosabb kapcsolat az unokaöccséhez fűzte, Hennig Alajos jezsuita atyához, aki a kollégium rektora és maga is egyházzenész volt. A jezsuita atya édesanyja Liszt Ádámnak (1776–1827), a zseniális zeneszerző apjának a nővére volt. Liszt Borbála (1802–1855) apja második házasságából született, 1823-ban ment feleségül Hennig József rajkai orvoshoz. Az édesanya zenei (zongora) tudását otthonról hozta, fiának első zenetanára volt.

Hennig atya 1856-ban, Esztergomban találkozott, az Esztergomi Mise előadása alkalmából Liszttel, aki kedvesen írt róla: káplán ugyan, de a legszebb reményei vannak az esztergomi plébániára. „Meg voltam elégedve unokaöcsémmel” és ez a megelégedés arra ösztönözte, hogy a kiváló képességekkel rendelkező, zenésznek, zeneszerzőnek készülő rokont Weimarba hívja, tanulmányútra. Továbbképzésre buzdította: „Zenei szempontból eléggé intelligensnek találtam és helyes irányban haladónak. Kifejezett előszeretete van a gregoriánus ének, Palestrina stb. iránt.“

Hennig a Moson megyei Rajkán született, 1826. június 21-én. A gimnáziumot Pozsonyban és Győrött, a filozófiát Nagyszombatban, a teológiát Nagyszombatban és Esztergomban végezte. 1850-ben szentelték: pappá. A nagyszombati érseki gimnázium tanára, majd az esztergomi főszékesegyház karkáplánja lett. Az esztergomi szolgálata alatt, a zenei ismeretekben Seyler Károlynál (1815–1882), a főszékesegyház karnagyánál képezte magát. A nagyszombati évek során megismerte a jezsuitákat, és lelkében feltámadt a vágy a jezsuita hivatás iránt, ezért 1860. június 20-án belépett a Jézus Társasága nagyszombati noviciátusába. A hosszú jezsuita kiképzése végén, 1874. február 2-án letette a jezsuiták ünnepélyes (négyes) fogadalmát. 1864 és 1874 között a kalocsai főgimnázium prefektusa és tanulmányi felügyelője, 1875 és 1884 között pedig igazgatója volt. Majd 1884 és 1893 között a nagyszombati rendház: rektori és novíciusmesteri tisztségeket töltötte be, utána néhány évre visszakerült Kalocsára, utána 1897-től házfőnök lett Budapesten majd Pozsonyban, ahol 1902. július 2-án elhunyt.

A régi jezsuita gimnáziumok mindig különös gonddal ápolták a zene- és énekoktatást, a vallásoktatás kiegészítő részének tekintették. A kalocsai gimnáziumban az első énektanár Belus Ferenc (1830–1873) atya volt, de a zenei élet a fénykorát Hennig 1864 őszéi megérkezése után élte meg, mivel erős kézzel ragadta meg a gimnázium zenei életének az irányítását. Egy nagyon jó színvonalú kórust szervezett a diákokból, számos misét és más egyházi szerzeményeket írt: Missa brevis et facilis styli „A Capella” dicti 4 vocum inaequalium... Bécs, 1882, XXI. Concentus sacri breves partim 4 partim 3 vocum inaequalium priscis musicae ecclesiae tonis compositi. Bécs, 1883,. Missa 4 vocum inaequalium cantu in duos choros distributo. Bp., 1892, Cantus Antiphonarum B. M. Virginis. Bp., 1893, Concentus sacri in usum praecipue studiosae gymnasiorum inventutis. Bp., 1893, Tíz ének hangjegyekkel Jézus Szent szívének tiszteletére. Kalocsa, 1894. Litaniae Lauretanae in tonis psalmorum... Bp., 1895, Cantus facilis litaniarum B. M. Virginis. Bp., 1896, Cantica sacra pro tempore adventus et festus Nativitatis Domini. Bp., 1896, Egyházi énekek orgonakísérettel. Kalocsa, 1898. (A közölt 214 ének közül 94 saját szerzeménye), Cantus facilis litaniarum de SS. Corde Jesu. Bp, 1900, Hebdomadae sacrae cantus liturgici Gregoriani. Bp., 1902. Egyetlen prózai írást adott közre: A jezsuita kassai vértanúk élete és szenvedése. Bp., 1898. kötetet. Liszt mindig elismeréssel beszélt unokaöccse szerzeményeiről és segítette a megismertetésüket, mind Magyarországon, mind külföldön.

Hennig atya évtizedeken keresztül tevékenykedett Kalocsán, az utódainak nagyon magas mércét hagyott hátra, akik igyekeztek megőrizni a hagyományt, azonban a gimnázium zenei életében a legmaradandóbb alkotásának a zenei szertár megalakítása bizonyult. A zenei szertár egyházzene jellegű volt, bőséges anyagot tartalmazott nemcsak az acapella és a hangszerrel kísért egyházzenei irodalom alkotásaiból, hanem számos liturgiai, egyházzene elméleti könyvet és folyóiratot gyűjtött egybe. A zenemű- és könyvállományt szakok szerint katalogizálták, az egyházzenei és világi zeneművek külön tagolódtak, az egyházzenei művek felosztásában az ünnepkörök és az énekek szövege volt az irányadó. Nem sok hasonló gyűjteménnyel rendelkező iskola volt Magyarországon, amely a kalocsai gimnázium hangjegytárával felvehette volna a versenyt.

A rokoni ragaszkodás idővel nagyon elmélyült és komoly lelki vonzalommá vált. Liszt unokaöccse kéziratos műveiben megsejtette az ihletett muzsikust, és rábeszélte művei kinyomtatására. A mester nagyrabecsülését ékesen igazolja egyik német nyelvű levele, amelyet unokaöccsének írt: „Főtisztelendő, kedves Unokaöcsém! Missa facilis a Capella és 16 Concentus sacri breves című szerzeményeid teljesen elérik azt a célt, hogy a becsületes és hagyományos, jó stílusban tartott egyházi zenét könnyen hozzáférhetővé tegyék. Emellett nem kell tartani a komikus belépéseknek, tonikának és dominánsnak, duxnak és comesnak bizonyos tiszteletreméltó egyházi monotóniájától! Hírhedt különcködéseim dacára is legnagyobb mértékben megnyerte tetszésemet kitartó ragaszkodásod az egyszerű, biztos zenei szerkesztéshez, amelyet mesterien művelsz. Kyrie eleison és Christe eleison bizonyára a nem igen alkalmasak a zenei variálásra. Küldd hát el minél előbb nyomtatásban a Missa facilis-t és a 16 Concentus-t és bár válnék neved minél elterjedtebbé ezzel a kiadással, amelyhez még néhány előadási jelet kell hozzápótolni. Ugyanezzel a postával megkapod kézirataidat és egy csendes miséhez írt orgonaművét, hűséges szerető unokabátyádnak Budapest, 82. március 11. Liszt F.”

Liszt kalocsai tartózkodásai alkalmával rendszerint az unokaöccsénél gyónt, mint-egy lelki atyjának tekintette.

A rokoni ragaszkodás és szeretet példáján túlmutatott Hennig viselkedése, amikor is Liszt Ferencet a sajtó gúnyosan megtámadta, hogy „egyházi öltönyt vett magára”, a jezsuita atya nem volt rest válaszolni a támadásra és hangsúlyozta: „Liszt Ferenc régi vágyát óhajtotta teljesíteni, hogy t.i. mint pap az egyház szellemében behatni, a teológiát tanulmányozni, és ezen magasztos, isteni tant a zenébe is átültetni képes legyen.”

A tisztelői Hennig atyáról így emlékeztek meg a róla szóló nekrológban: „Hebdomadae sanctae cantus liturgici gregoriani. A laikus fül hasztalan keres valami különöset az ismert chorál-dallamok e harmonizálásában. De a beavatott csakhamar megérti, miért gyönyörködött maga a mester e füzeten, mint egyik legjobb művén. A július 10-én elhunyt Hennig a magyar ceciliánusok „Altmeistere”. Esztergomban kezdte pályafutását, mint karkáplán, Seiler oldalán; a 60-as években lépett Jézus társaságába, s 40 éven keresztül a kalocsai kollégium alkalmi zeneköltöje. Gyermekded karácsonyi darabjaival nem egyszer elragadta Haynald érseket. Némely műve, mint a Cantica sacra, örök értékű marad. A Hebdomada Sancta 14 hármas vagy négyes hangra irt gregorián melódián kívül két eredeti misét és egy szintén Hennig-féle Exurge-t tartalmaz. Mindjárt az első akkordnál Vittoria és Droce gondolatai jutnak a hallgatónak eszébe és az ember a régi Palestrina világba képzeli magát, e styl volt Hennig ideálja.”


Irodalom:

Benyik György: Liszt Ferenc vallásossága. Keresztény Szó 22 (2011) 6-7,

Lakatos Andor: Haynald Lajos élete és kora (1816–1891). Biográfia. Doktori disszertáció, ELTE, BTK, Budapest, 2003

Lakatos Andor: Jezsuita oktatás-nevelés Kalocsán (1860–1948). Múlt és jövő. Bp., 2010. p. 75–93

Sonkoly István: Hennig Alajos. Száz jezsuita arcél III. Bp., 1941. p. 204–222

Velics László: P. Hennig Alajos. Magyar Jezsuiták a XIX. században. Kalksburg, 1902. p. 141–151

Watzatka Ágnes: Hennig Alajos (1826–1902). Magyar Egyházzene 12 (2004–2005) p. 187–214


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás