Évfordulók, jeles események Dunapataj történelméből

2013.02.02 13:32    |    Schill Tamás  

A korábbi évekhez hasonlóan most is a kerek évtizedes évfordulókat, valamint az érdekesebb fél évtizedes évfordulókat vesszük számba Dunapataj történelméből. Természetesen a felsorolt események időben és témájukban is nagyon széles skálát mutatnak. Ezek közül talán nem is mindegyik sorolható az emlékezésre vagy akár ünneplésre való évfordulók közé, mégis történelmi, kultúrtörténeti érdekességük folytán megemlítjük őket. Az összeállításhoz ezúttal is a Pataji Múzeum gyűjteményeit és Magyar Bálint A Dunánál című könyvében található krónikát hívtuk segítségül.

pataji_reformatus_267Igazi jogtörténeti csemege lenne annak kiderítése, hogy miért éppen Pataj harmincadvám jogát erősítette meg törvényben is, Buda és Fehérvár mellett az Országgyűlés 515 éve 1498-ban. A Rákóczi szabadságharc alatt Pataj viszonylagos nyugalmat élvezett, hiszen a fejedelem oltalomlevelet állított ki a mezőváros számára még a harcok legelején, 310 évvel ezelőtt, 1703-ban. A református mezővárosba az 1700-as évek első felében katolikusok települtek be. Röviddel érkezésük után, 275 évvel ezelőtt, 1738-ban már iskolát szerveztek és építettek. A 18. század egyik jelentős eseménye volt a katolikus templom megépítése 1761-ben, amelyhez a református vezetésű város jelentékeny mértékben hozzájárult. Ez a hozzáállás nagyban megkönnyítette a református templomtorony megépítését, amit még Batthyány József kalocsai érsek és a város földesura, Rudnyánszky József is támogatott. A mezővárosnak nagyon fontosak voltak a vásárok, mivel jelentős bevételi forrást jelentettek. Az évenkénti öt országos vásár tartására szolgáló privilégiumot (kiváltságlevelet) időről időre megerősítették. II. Ferenc osztrák császár (I. Ferenc néven magyar király) 220 éve, 1793-ban adott ki ilyen oklevelet a patajiaknak.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után egyesületek alakultak a városban, ahol művelődtek és politizáltak a patajiak. 145 évvel ezelőtt, 1868-ban megalakult a Polgári Kör, majd 140 évvel ezelőtt, 1873-ban egyesült a már korábban létező 48-as Körrel. Az új egyesület a két korábbi kör nevét ötvözte Dunapataji 48-as Polgári Olvasókör néven. A Duna a helyiek életében mindig kettős szerepet játszott: pusztított, ugyanakkor a halászat, az ártéri haszonvételek, a közlekedés és az életet adó víz révén hasznot is hajtott. A 19. század közepétől Magyarországon a vizes területek lecsapolása, a folyók szabályozása előtérbe került, a mezőgazdasági területek növelése és a települések védelme érdekében. Jelentős előrelépés volt a helyi árvízvédelemben 135 évvel ezelőtt, 1878-ban, a védgátrendszer kiépítése Dömsödtől Ordasig. A közvilágítás Patajon éppen száz évvel ezelőtt, 1913-ban kapott jelentős lendületet, amikor a Tanács elhatározta, hogy további 120 villamos lámpát állítanak fel. A villamos áramot a lámpákhoz az akkor még teljes gőzzel működő Őri-malom (később Gumigyár) szolgáltatta. Az elmúlt század egyik legfontosabb szellemi befektetése a polgári iskola volt Dunapatajon, amit 1918-ban, 95 évvel ezelőtt kezdtek el szervezni Balla Árpád református esperes lelkész felhívása után. A dunapataji zsidóság Kalocsa után a második legnagyobb ilyen közösség volt a környéken. Sajnos ez sem segített azon, hogy 1928-ban, 85 évvel ezelőtt – egyelőre nem ismert okokból – bezárják a pataji zsidó iskolát. Nyolc évtizeddel ezelőtt, 1933-ban a polgári iskolában megalakult az első cserkészcsapat.

A harmincas években megindultak a kezdeti lépések a Szelidi-tó gyógyfürdőhellyé való fejlesztésére. Bár 80 évvel ezelőtt, 1933-ban határozat született a fejlesztésre, a megvalósítás csak döcögősen ment és a látványos fejlődésre még évtizedeket kellett várni.

Hetven éve, 1943-ban a Hangya Szövetkezeten belül megalakult a Dunapataji Paprikatelep, ami a mai napig működik. Kezdetben kizárólag fűszerpaprika félterméket, két évtizeddel később, 1963-ban már konzervet is gyártottak. A világháború borzalmai után alig maradt zsidó felekezetű lakos a községben. A magára maradt zsinagógát 55 évvel ezelőtt, 1958-ban adták el bontásra. Ugyanebben az évben indult be a vasútpótló buszjárat Dunapataj és Baja között, amelyre egy országgyűlési interpelláció nyomán került sor. A téeszek megalakulása és működése a tanyavilág és vele együtt a tanyai iskolák felszámolódásához vezetett. Pataj legtávolabbi tanyai iskolája, az őrjegi iskola, 45 évvel ezelőtt, 1968-ban került bezárásra. Ugyanekkor zárta be kapuit – gyakorlatilag hívők hiányában – az 1937-ben épült unitárius templom is. Ebből a kis erdélyi templomból múzeum lett később. Még ebben az évben jelentős eseménye volt a Pastyik István által alapított Pataji Múzeumnak: 1968 nyarán felavatták a dunapataji tájházat, amelynek állandó kiállítását dr. K. Csilléry Klára művészettörténész-néprajzkutató segített berendezni. Négy évtizede, 1973-ban a Dunapatajhoz tartozó Böddön is megszűnt a tanítás; ez évben kezdte meg papi szolgálatát Patajon Szabó István atya. Ebben az évben emlékeztek meg – halála fél évszázados évfordulója kapcsán – a pataji születésű Ujhelyi Imrére (1866–1923) Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatójára: megalakult Dunapatajon az Ujhelyi Agrárkör, Ujhelyi Imre emlékülést tartottak, és felavatták Ujhelyi Imre szobrát.

A dunapataji Kodály-hagyományok csúcspontjaként értékelhető, hogy három évtizeddel ezelőtt, 1983-ban a pataji Művelődési Ház előtt felállították Kodály Zoltán szobrát.

(Képünkön a 240 éve épült pataji református templomtorony látható.)


Publicisztika

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás