Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

2013.04.13 23:08    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

fenyi_gyula_161
Fényi Gyula

(Finck István)
csillagász, jezsuita tanár, az MTA lev. tagja
(Sopron, Sopron m. 1845. január 8. – Kalocsa, 1927. december 21.)



Édesapja, Finck Ignác régi soproni kereskedőcsalád tagja, édesanyja a kismartoni származású Binder Anna Mária volt. Idős szülei tizenegyedik gyermekeként született, keresztségben az István nevet kapta, amit a jezsuita rendbe való belépésekor Gyula névre cserélt fel. Szülei korai halála után (édesapját 8, édesanyját 12 éves korában veszítette el) nevelői a soproni bencés gimnáziumba íratták be, ahol 1864-ben kitűnő eredménnyel érettségizett.

Érettségi után súlyos szövődménnyel járó tüdőgyulladás támadta meg, az orvosok már lemondtak róla. Állapota váratlanul jobbra fordult és meggyógyult. Még ez év szeptemberében Kalksburgban belépett a jezsuita rendbe. Elhatározásában valószínűleg a váratlan gyógyulása is közrejátszott. Tanulmányait a nagyszombati rendházban kezdte meg, ahol komoly matematikai és fizikai képzést kapott.

1871-ben a kalocsai gimnáziumba került tanítani, ahol három tanéven át matematikát, kémiát, természetrajzot tanított és meteorológiai megfigyelésekkel foglalkozott. Első kalocsai tartózkodása idején vette fel a Fényi nevet. 1874 és 1878 között az innsbrucki egyetem teológiai fakultásának hallgatója volt, de közben matematikai és fizikai előadásokat is hallgatott. 1877. július 31-én szentelték pappá. Egyetemi tanulmányainak befejezése után visszakerült Kalocsára, ahol folytatta tanári működését.

A kalocsai gimnáziumban Haynald Lajos érsek 1878-ban csillagvizsgálót (Haynald Obszervatórium) alapított. Braun Károly, az obszervatórium igazgatója mellé 1880-ban Fényit kinevezték munkatársnak.

1882-ben Pozsonyba helyezték, ahol matematikát tanított.

1885-ben került vissza Kalocsára és átvette az obszervatórium vezetését. (Nagyfokú hallásromlása miatt felmentették a tanárkodás alól.) Fényi Gyula munkássága kettős volt. Részben folytatta a már másfél évtizede folyó meteorológiai megfigyeléseket, illetve csillagászati megfigyelésekkel foglalkozott. Elődjével, Braun Károllyal ellentétben, aki fölkészült csillagász volt, Fényi nem rendelkezett csillagászati előképzettséggel, csak természettudományos érdeklődéssel, mégis, obszervatórium-igazgatói kinevezése után a csillagvizsgáló tudományos tevékenységében minőségi változás történt.

A vidéki kisváros gimnáziumának csillagvizsgálója világhírűvé vált. Meteorológiai munkássága során fejlesztette az obszervatórium műszereit, két új műszert is konstruált. A Jordán-Fényi-féle műszer a napfényes órák mérésére, a Fényi-féle viharjelző pedig a zivatarokban történő elektromos kisülések (villámok) automatikus regisztrálására szolgált.

Csillagászati tevékenységének középpontjában a Nap-fizika állt. Harmincegy éven keresztül rendszeresen figyelte és értékelte a protuberanciákat. Tevékenységéről a Magyar Tudományos Akadémián rendszeresen beszámolt. 1907-ben elméletet állított fel a nemrég felfedezett sztratoszféra kialakulásáról. Napfizikai kutatásai mellett rendszeresen folytatott üstökös megfigyeléseket is. 1913-ban meggyengült egészségi állapota miatt megvált az obszervatórium igazgatásától, de megfigyeléseit 1917-ig folytatta, akkor is csak elhatalmasodó szembaja miatt hagyta abba.

Utóda, Angehrn Tivadar sokat tett Fényi Gyula munkásságának elismertetéséért. 1916-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta Fényit. 1935. május 26-án Sopronban, a Szentlélek utca 2. szám alatti szülőházán leleplezték emléktábláját, melyet Nesztyné Haich Erzsébet szobrászművész készített. Az emléktábla szövege: P. Fényi Gyula S. J. Ebben a házban látta meg 1845. január 8-án a napvilágot, melynek világhírű kutatója lett.”

1963. november 26-án az épülő új kalocsai városnegyed, a Középsőkertek egyik utcáját Fényi Gyuláról nevezte el a városi tanács. 1970 szeptemberében a csillagászati hét keretében avatták fel mellszobrát, Szabó Gábor szobrászművész alkotását Kalocsán az I. István Gimnázium előtti parkban. A Hold túlsó oldalán krátert neveztek el Fényi Gyuláról.

Művei: 1. A nap protuberanciái 1886-ban. Kalocsa, 1888. (A Haynald-Obszervatórium Közleményei IV. füzet) 2. Meteo-rologische Beobachtungen angestelt am Haynald-Obser-vatoriums in den Jahren 1886-1888. Kalocsa, 1891. (Publika-tionen des Haynald-Observa-torium Heft V.) (magyarul is) 3. Protuberanzen beobachtet im Jahre 1887 am Haynald-Obser-vatorium. Bp., 1892. (Publi-kationen des Haynald-Observa-torium Heft VI.) (magyarul is) 4. Meteorologische Beobach-tungen angestellt zu Boroma in Süd-Afrika von L. Menyhárt S. J. Kalocsa, 1896. (Publika-tionen des Haynald-Observa-torium Heft VII.) 5. A Haynald-Obszervatórium alapítása, leírása, tevékenysége. Bp., 1896. Klny. a Katholikus Szemléből. 6. A Napon észlelt jelenségek természetének magyarázata. Bp., 1900. (Szent István Társulat Felolvasó Ülései. No. 36.) 7. Gewitter-Registrator. Cons-truiert von P. Joh. Schreiber S. J. Kalocsa, 1901. 8. Protube-ranzen beobachtet in den Jahren 1888., 1889., 1890. am Haynald-Observatorium. Kalocsa, 1902. (Publikationen des Haynald-Observatorium Heft VIII.) 9. Meteorologische Beobachtungen angestellt von P. Ladislaus Menyhárt S. J. zu Baroma und Zumbo in Süd-Afrika in den Jahren 1893-1897. Kalocsa, 1905. (Publikationen des Haynald-Observatorium Heft IX.) 10. Die klima-tologischen Verhältnisse von Boroma. In: Schinz, Hans: Plantae Menyharthianae. Wien, 1905. 12-23. p. 11. Protu-beranzen beobachtet in den Jahren 1891. 1892. von J. Fényi S. J. Kalocsa, 1911. (Publikationen des Haynald-Obser-vatorium Heft X.) 12. Die Periodicität der Protuberanzen nach Beobachtungen in Kalocsa in den Jahren 1886-1917. + 13. Protuberanzen in den Jahren 1893. 1894. 1895. beobachtet und bearbeitet von J. Fényi S. J. + 14. Protuberanzen in den Jahren 1896-1903 beobachtet und bearbeitet von J. Fényi S. J. Kalocsa, 1923. (Publikationen des Haynald-Observatorium Heft XIII.) 15. Protuberanzen in den Jahren 1904-1910 beobachtet und bearbeitet von J. Fényi S. J. Kalocsa, 1924. (Publikationen des Haynald-Observatorium Heft XIV.) 16. Protuberanzen in den Jahren 1911-1917 beobachtet und bearbeitet von J. Fényi S. J. Kalocsa, 1924. (Publikationen des Haynald-Observatorium Heft XV.) 17. Maps of the solar prominences observed by Fr. Fényi S. J. in the course of the years 1896-1902. Ed. by Fr. M. Tibor S. J. Kalocsa, 1949. – Tanulmányai, dolgozatai kisebb cikkei az alábbi folyóiratokban jelentek meg: Akadémiai Értesítő (1895), Astronomische Nachrichten (Kiel, 1888-1923, 20 cikk), Astronomy et Astro-physics (később Astro-Journal) (1891-1907, 14 cikk), Comptes Rendus Hebdomadaires des Séances de l` Académia des Sciences (Párizs, 1889-1902, 12 cikk), Denkschriften der Kaiserlichen Akad. der Wissenschaften in Wien (1912), Az Időjárás (1897-1925, 32 cikk), Katolikus Szemle (1891-1898, 4 cikk), Matematikai Természettudományi Értesítő (1888-1922, 8 cikk), Memoria della Pontifica Accademia (1903), Memorie della Societá degli Spettroscopisti Italiana (Catania, 1887-1912, 33 cikk), Meteorologische Zeitschrift (Bécs, 1886-1926, 34 cikk), Phys. Zeitschrift (1910), Rivista di Physica (1901-1904, 6 cikk), Vierteljahrschrift der Astronomischer Gesellschaft (1898). A Kalocsai Néplapban magyarázó cikkei jelentek meg egy-egy szokatlan természeti jelenség kapcsán.

Helytörténeti vonatkozású cikkei: 1. A délibáb Kalocsán. In: Az Időjárás. 1902/3. 115. p. 2. A Haynald-Obszervatórium alapítása. In: Katolikus Szemle 1895/2. 268-285. p. 3. A Haynald-Obszervatórium berendezése. In: Katolikus Szemle 1898/1. 62-88. p. 4. A Haynald-Obszervatórium működése. In: Katolikus Szemle 1898/5. 814-832. p. 5. Heves égiháború Kalocsán, 1896. máj. 2. In: Az Időjárás 1897/7. 215. p. 6. Igen heves zivatar Kalocsán (1913. szept. 18.) In: Az Időjárás 1913/11. 282. p. 7. Jégesőmérés Kalocsán. In: Az Időjárás 1906/8. 252-253. p. 8. Zivatar-tudósítás Kalocsáról (okt. 18.) In: Az Időjárás 1898/11. 350. p. 9. Zivatar-tudósítás Kalocsáról. In: Az Időjárás 1898/12. 374. p. 10. Zivatarok Kalocsán (július 1.) In: Az Időjárás 1899/7 237. p.

 

fenyi_gyula_utca_300

 

Fényi Gyula utca. Hrsz: 3953. Hossza: 845 m. 1963. november 26-tól. A Vörösmarty utcától a Jókai utcáig húzódó Középsőkertek városrész béli utca. A Tóth Mike utcai kereszteződéstől enyhe ívben fordul a Jókai utcára. Kialakulása idején a páratlan oldal Középsőkertek utca és Tóth Mike utca közötti része épült ki, a többi rész beépülése az 1970-es évek elején kezdődött. Nevét Fényi Gyula (1845–1927) csillagászról, a kalocsai gimnázium tanáráról kapta.


Publicisztika

A Rakétaezredre emlékeztek

A Magyar Honvédség 15. Kalocsai Légvédelmi Rakétaezrede, pontosabban a jogelődje, a Légvédelmi...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás