Bizonyosan átéltük már mindannyian, hogy valami félresikerült. Természetesen ezért valaki felelős volt, de senki sem vallotta magát hibásnak érte. Ellenkezőleg, mindenki másra hárította a felelősséget. Ez egyáltalán nem újdonság, hanem az emberek ősi szokása. Amikor Ádám és Éva bűnbe estek, Ádám Évára, Éva a kígyóra hárította át a történteket. Ezt a helytelen hozzáállást XXI. századi, modern társadalmunkban is felfedezhetjük, sőt egyre erőteljesebben. Vannak, akik az egész világot hibásnak tartják, de saját magukat nem érzik vétkesnek.

Éppúgy, mint annál a fiúcskánál, aki tiltott dolgokat tett. Amikor édesanyja meg akarta büntetni érte, akkor a kicsi így tiltakozott: „Én semmit sem tettem, a kezem volt.” Ekkor a mama vette a kezét, és kétszer ráütött. A fiúcska sírva kiáltott fel: „Jaj, jaj, megütöttél!” De az anyuka így válaszolt:

„Nem, nem téged ütöttelek meg, hanem csak a kezedet.” Tetteinkért mi vagyunk a felelősek! Sok olyan ember van, aki tetteiért nem akarja vállalni a felelősséget. Emberek ezrei élnek felhalmozódott bűnökkel, de amint azok kiderülnek, akkor úgy reagálnak, mintha semmit sem követtek volna el. Természetesen ezek egész életükben magyarázkodhatnak, másra foghatják vétkeiket, de eljön majd az a nap, amikor felelniük kell bűneikért. Megjátszhatjuk magunkat az emberek előtt, becsaphatjuk őket, elkerülhetjük a jogos büntetést, de Isten mindent tud, ismeri a szívünket. Biztosak lehetünk abban, hogy Isten nem fog olyan bűnöket ránk fogni, amelyeket nem követtünk el. A Biblia ezt mondja: „Nincsen igaz ember (vagy bűntelen) egy sem.” (Róma 3,10)

Nincs különbség, mind bűnösök vagyunk, kivétel nélkül mindannyian vétkeztünk. Mindenki vétkes és elveszett Isten előtt, amennyiben nem kaptunk megbocsátást a bűneinkre. A halálunk után csakis a jogos bün­tetést várhatjuk, ami azt jelenti: ha éle­tünkben – legyen az rövid, vagy akármilyen hosszú is – nem részesültünk felmentésben Jézus Krisztus által, akkor az ítélet így hang­zik: örökre bűnös! Hogyan lehetünk szabadok valóban a bűnök­től? Ha beismerjük, hogy bűnösök vagyunk, és kérjük Jézus Krisztus bocsánatát. Amint ezt a lépést megtesszük, az ítéletet elháríthatjuk: felmentve, megváltva örök időkre! Kívánom, hogy tapasztalja meg az életében a megbo­csátás örömét, mellyel Jézus Krisztus meg akar ajándékozni minden embert!